Klaus: A charta csökkentette volna a csehek szabadságjogait

A cseh államfő elégedett, hogy országa mentességet kapott a lisszaboni szerződés alapjogi chartája alól. Szerinte nem vesztenek ezzel semmi sem a csehek, szabadságjogaikat ezentúl is érvényesíthetik majd. Robert Fico szlovák miniszterelnök viszont örül neki, hogy a charta elfogadásával a szlovákok nem válnak "másodosztályú európai polgárokká". Klaus már hajlik a lisszaboni szerződés aláírására, azonban petícióval fordultak hozzá, hogy ne lássa el kézjegyével a dokumentumot.

Václav Klaus cseh államfő már nem támaszt új feltételeket a Lisszaboni Szerződés ratifikációja elé - közölte Radim Ochvat, az elnök szóvivője pénteken délután Prágában.

A cseh köztársasági elnök üdvözölte az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének döntését, miszerint Csehország mentességet kapott a dokumentumhoz csatolt európai alapjogi charta hatálya alól. Klaus szerint ez egyrészt biztosítja, hogy ne lehessen megkérdőjelezni a Benes-dekrétumokat, másrészt nem csökkenti a szociális jogbiztonság szintjét.

"Az, hogy az alapjogi charta nem lesz érvényes a Cseh Köztársaságban, nem vezet állampolgáraink jogbiztonsági szintjének csökkentéséhez. A charta érvényessége ellenben csökkentené polgáraink szabadságjogait" - áll a nyilatkozatban. "Az elért eredményt a maximálisan lehetségesnek tartom, és nem kívánok újabb feltételeket támasztani a Lisszaboni Szerződés ratifikációja elé" - olvasható Klaus nyilatkozatában. Csehország az Európai Unió 27 tagállama közül az utolsó, amely még nem ratifikálta a Lisszaboni Szerződést.

A cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS) pénteken szintén üdvözölte, hogy Csehország mentességet kapott az európai alapjogi charta hatálya alól. Mirek Topolánek pártelnök (és volt miniszterelnök) szerint ez azt jelenti, hogy Csehországra nézve nem lesznek kötelezőek az "újgenerációs szociális követelmények". Elmondta: a Benes-dekrétumok megítélése ügyében a kivétel nem hoz semmi újat. Szerinte ezt a kérdést a cseh kormány már korábban megfelelő módon kezelte.

Fico: A szlovákok nem lettek másodrangú polgárok

"A Cseh Köztársaság olyan kivételben egyezett meg az Európai Unióval, amelynek semmi, de abszolút semmi köze sincs a Benes-dekrétumokhoz" - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteki pozsonyi sajtóértekezletén.

"A csehek mindössze azt érték el, hogy állampolgáraik a jövőben a szociális jogokat illetően nem fordulhatnak majd az európai bírósághoz" - mondta Fico. Hozzátette, hogy kormánya nem kívánta másodosztályú európai polgárokká tenni a szlovákokat, így nem csatlakozott a cseh követeléshez.   

Fico szerint Szlovákia sikeresebb volt, mert az Európai Unió csúcstalálkozójának eredményeit rögzítő jegyzőkönyvbe sikerült felvétetnie annak értelmezését, hogy miként viszonyul egymáshoz az uniós jogrend és az egyes tagállamok nemzeti jogrendje.

"Ennek alapján egyértelmű, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák, és nem az uniós jog részei, és az alapjogi charta nem vonatkozik rájuk" - mondta a kormányfő. "Ezzel egyszer s mindenkorra sikerült lezárnunk a politikai vitákat a Benes-dekrétumokról" - jelentette ki Fico. Szerinte a Benes-dekrétumok "továbbra is érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok", úgy, ahogy azt a szlovák parlament tavalyi nyilatkozata is rögzítette.

Petíció bíztatja Klaust az ellenállásra

Közben egy több mint 20 ezer európai polgár által aláírt petíciót adtak át pénteken Prágában Klausnak, amelyben arra kérik, hogy ne írja alá a Lisszaboni Szerződést. A petíciós íveket Kent Ekeroth, a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt elnöke, az aláírásgyűjtés kezdeményezője hozta el Prágába. "Reméljük, hogy erős marad, és nem írja alá" - mondta újságíróknak Ekeroth. Szerinte a Lisszaboni Szerződés "nem demokratikus", mert korlátozza az európai nemzetek jogait és függetlenségét.

"A kezdeményezés nagyon szép példája annak, hogy az Európai Unió tagállamainak polgárai érdeklődnek az integrációs folyamat iránt, és lehetetlennek tartják, hogy mindez csak az elitek részvételével folytatódjon" - jelentette ki Ladislav Jakl, az elnök legfőbb tanácsadója, amikor átvette a petíciós íveket.

"Az elnök úr örül, hogy a téma végre széleskörű vita tárgyává vált" - tette hozzá Jakl. "Ez egyben bizonysága annak, hogy Václav Klaus nincs egyedül" - mondta. A petíciót legnagyobb részt brit és cseh állampolgárok írták alá. Kent Ekeroth azt mondta: az akciót folytatják, céljuk, hogy 100 ezer aláírást gyűjtsenek össze.

Klaus csak akkor írhatja alá a Lisszaboni Szerződést, miután az alkotmánybíróság dönt a 17 szenátor beadványáról, akik azt kérték, hogy a testület vizsgálja meg, összhangban van-e a Lisszaboni Szerződés a cseh alkotmánnyal. Az alkotmánybíróság várhatóan november 3-án hozza meg döntését az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK