Magyarország egyelőre olcsón megússza az EU klímaterveit

Elvben megállapodtak az Európai Unió vezetői arról, mennyi pénzt áldozzanak a globális klímaváltozás elleni harcra. Az EU ezzel komoly lépést tette a koppenhágai klímavédelmi egyezmény megalkotása felé. Az új tagállamok Magyarország vezetésével azért küzdöttek, hogy viszonylag olcsón megússzák a dolgot, és egyelőre sikerrel is jártak: 2012-ig biztosan nem lesz kötelező beszállniuk.

Megállapodtak az Európai Unió állam- és kormányfői pénteken a klímaváltozás elleni fellépés finanszírozásának feltételeiről - közölte a BBC. Az Európai Tanács pénteki ülésén született megállapodás szerint a fejlődő országoknak 2020-ra legalább évi 100 milliárd euróra lesz szükségük az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, aminek jelentős részét - akár évi 50 milliárd eurót - a fejlett országoknak kell biztosítaniuk.

"Az EU ebből kész tisztességes részt magára vállalni" - mondta az ülés után Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök, aki szerint az unió a megállapodással "nagyon erős tárgyalási állásponttal rendelkezik, ami lehetővé teszi számára, hogy továbbra is vezető szerepet játsszon az éghajlatváltozás elleni erőfeszítésekben". Reinfeldt ezzel arra utalt, az EU egységes fellépésére van szükség ahhoz, hogy a decemberi koppenhágai ENSZ-konferencián, sikerüljön megállapodni egy új, a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet leváltó klímavédelmi egyezményről.

Megvásárolt klímavédelem

A fejlődő országok - Kína és India vezetésével - egyelőre nem hajlandók konkrét, számszerűsített ígéreteket tenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről. Az Európai Bizottság szerint akkor lehetne megállapodni a fejlődő országokkal, ha az unió anyagilag támogatná őket. Az összeg nagyságáról, illetve az egyes tagállamok terheiről komoly vita alakult ki. Kilenc kelet- és közép-európai tagállam - Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Szlovénia - együtt lépett fel azért, hogy kevesebbet kelljen fizetniük.

"A belső tehermegosztásról szóló jelenlegi javaslat elfogadhatatlan számunkra" - mondta Csütörtökön Bajnai Gordon magyar miniszterelnök, aki a V4 csoport soros elnökeként szószólója lett a keletiek álláspontjának. Az új tagok azt szerették volna elérni, hogy a terhek elosztásánál vegyék figyelembe az országok gazdasági fejlettségét és az általuk a kibocsátás-csökkentésben már eddig elért eredményeket. A tehermegosztás részleteiről egyelőre nem született döntés, ennek kidolgozását a tanács egy munkacsoportra bízta, de annak figyelembe kell majd vennie a kevésbé fejlett tagállamok fizetőképességét is.

Egyértelmű sikert ért el a különvéleményt megfogalmazó kilenc tagállam az úgynevezett kezdeti finanszírozás ügyében. Ezt az EU már 2010-től folyósítaná a fejlődő országoknak, összege évi 5-7 milliárd euró lehet, amiből az EU-ra 0,5-1,5 milliárd juthat. A támogatást az új tagállamok követelésének megfelelően csak önkéntes felajánlásokból fedeznék, nem osztanák szét a tagok között. Sikerült elérni, hogy Magyarországra más országokkal együtt ne háruljon aránytalanul nagy teher a jövőben a klímavédelem területén - mondta az MTI-nek Bajnai, aki szerint a tehermegosztásban az országok fizetőképességével arányos megoldást kell találni.

Az amerikaiakon a sor

"Immár a többiek szemébe nézhetünk, és azt mondhatjuk: Mi, európaiak megtettük a magunkét" - mondta Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint a megállapodás fontos áttörés, ami új lendületet ad a klímavédelmi egyezményről folyó tárgyalásoknak. "A jövő héten találkozom az amerikai elnökkel, akinek azt mondhatom: gyerünk, vigyük sikerre Koppenhágát" - mondta Barroso. A bizottsági elnök ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Európa nem állított ki biankó csekket, az ajánlat csak akkor él, ha más fejlett és feltörekvő országok is csatlakoznak.

Egyelőre bizonytalan, hogy az Egyesült Államok milyen áldozatokat hajlandó hozni, hajlandó-e jelentős kibocsátás-csökkentést vállalni, illetve anyagilag segíteni a fejlődő országokat. Bár Barack Obama kormánya vállalata, hogy az USA részt vesz a globális klímavédelemben, de az amerikai törvényhozás egyelőre vonakodik attól, hogy konkrét ígéreteket tegyen. A washingtoni képviselőket és szenátorokat hamarosan Angela Merkel német kancellár is megpróbálja meggyőzni.

Vannak még viták

A brüsszeli csúcstalálkozón egyelőre nyitott kérdés maradt, hogy mi történik majd 2012 után azokkal az úgynevezett kibocsátási egységekkel, amelyeket az új tagállamok átvinnének a következő, 2013 utáni időszakra. Mivel a jelenlegi, 2012-ig tartó időszakban az 1990-es szinthez képest vállaltak az államok kibocsátás-csökkentést, az új tagországoknak - ahol a rendszerváltás után leépült a nehézipar - jelentős tartalékaik vannak. Ezeket csak részben sikerült értékesíteni, ezért számukra nagyon fontos lenne, hogy a megspórolt kvótát 2013 után is felhasználhassák.

A svéd elnökség tervezete szigorú feltételekkel engedélyezné a kibocsátási egységek átvitelét 2013 utánra, mivel a kelet-európaiak szabad kapacitásai torzítanák a globális széndioxid-kvóta piacot, és így kevesebb pénz jutna a fejlődő országoknak. A kilenc tagállam Magyarország vezetésével azt akarja elérni, hogy az Európai Tanács most ne döntsön erről a kérdésről, hanem várják meg a novemberi EU-Ukrajna és EU-Oroszország csúcstalálkozókat, amelyeken valószínűleg ez a két ország is kiáll majd az egységek átvitele mellett.

A koppenhágai konferenciáig még 37 nap van hátra. Az [origo]-n folyamatosan olvashat majd elemzéseket, interjúkat, riportokat a klímaegyezmény születéséről. Ezen az oldalunkon folyamatosan követheti a friss híreket.