"Hozzáedződsz, hogy fegyvereket és drogot látsz" - hogyan készíthető fel Rio az olimpiára?

2009.11.01. 17:09

Október elején Rio de Janeirónak ítélték oda a 2016-os nyári olimpiai játékok rendezési jogát, 2014-ben pedig Brazília rendezi a labdarúgó-világbajnokságot. Néhány nappal az olimpia rendezési jogának megszerzése után véres drogháború tört ki a város északi részén. Az [origo]-nak nyilatkozó brazilok mégsem aggódnak. Rióban sem a vérengzésről szól minden nap, az erőszak pedig lassú, kitartó munkával visszaszorítható. Ráadásul a vérengzést szító drogbandáknak sem érdekük, hogy a városban két hetet eltöltő turisták levadászásával vonják magukra a hatóságok haragját.

A legendás Rio de Janeiro-i Maracana stadionban lesz a 2016-os nyári olimpiai játékok nyitóünnepsége, majd 16 nappal később a záróünnepség is, és várhatóan a 2014-es foci világbajnokság döntőjét is itt játszák. A stadiontól alig 8 kilométerre, az úgynevezett Zona Nortéban, az északi zónában, a Morro dos Macacos nevű favelában október 17-én drogháború robbant ki. Eddig 33-an vesztették életüket, köztük több rendőr. A drogbandák összecsaptak a rohamrendőrökkel és a katonasággal is, de legkeményebb harcokat egymással vívták az ellenőrzési területek megszerzéséért.

Az összecsapásokban lelőttek egy helyszínre küldött rendőrségi helikoptert: a gépre tüzet nyitottak, egy lövedék eltalálta a pilótát, aki egy focipályán kényszerleszállást hajtott végre, majd társaival együtt kimenekült a gépből, amely nem sokkal később felrobbant. Ketten életüket vesztették, a lövöldözés folytatódott tovább. A napokig tartó összecsapásokban kilenc buszt is felgyújtottak, és legalább egy tucat drogkereskedő meghalt.

Erős a kontraszt a drogháború és Rio olimpiai pályázatra készített videója között, amely napfényben úszó sportos-zenés paradicsomként ábrázolja a Cidade Maravilhosát, a Csodálatos Várost, ahogy Rio de Janeirót sokan nevezik. Rio az erőszakos halálozások arányát tekintve a világelsők között van: a 2008-as statisztika szerint hatezerre rúgott az erőszakos halált halt emberek száma.

A pályázó Rio de Janeiro reklámfilmje

Drogbandák területszerzési háborúi

Az utóbbi időben három ellenséges banda területszerzési törekvései szítják a drogháborúkat: a legnagyobb a Comando Vermelho (azaz a Vörös Kommandó, rövidebb nevén CV), az Amigos dos Amigos (Barátok barátai, azaz ADA) és a Terceiro Comando (Harmadik kommandó, azaz TC). "Ehhez hasonló drogháborúk voltak már korábban is, de ez most az átlagosnál komolyabb, és most az olimpiai döntés miatt a nemzetközi figyelem is Rióra irányul" - kommentálta a történteket egy néhány éve Magyarországon élő riói nő. A harcok által feldúlt negyedek közelében élő rokonai szerint egyes utak napokra le voltak zárva, és amíg hallani lehetett a fegyverropogást, az emberek inkább nem hagyták el otthonaikat. Korábban ő is látott ehhez hasonló helyzeteket: "Favelák által határolt városrészben laktunk, sokszor hallottam puskaropogást".

"Az élet olyan a bádogvárosokban is, mint bárhol máshol, és egyszerre nagyon más is. Hozzáedződsz bizonyos helyzetekhez, például, hogy fegyvereket és drogot látsz az utcán. Vannak napok, amikor reggel felkelsz, bebuszozol a munkahelyedre, este pedig megnézed az aktuális szappanoperát - csakúgy mint bárki más a város bármely pontján" - mondta az [origo]-nak Gabriel Ponce de Leon, a riói székhelyű, a Rocinha nevű riói favelában oktatási programokat indító The Two Brothers alapítvány igazgatósági tagja.

Forrás: AFP
A riói rendőrség évek óta küzd a favelákat irányító drogbárók ellen  

Rio legnagyobb favelájaként tartják számon a kétszázezres Rocinhát, amely a mostani harcokból kimaradt. A területet a CV tartja kézben, de kisebb bandák időről-időre megpróbálnak befurakodni, és ilyenkor a Rocinha is fegyverropogástól hangos - írta a Welt című lap brazíliai tudósítója. "Bizonyos favelákban több az erőszak, mint másokban, de bármelyik olyan favela gócponttá válhat, amely a drogbandák irányítása alatt áll. Márpedig a többség ilyen. Bizonyos években az egyik favela a tűzfészek, aztán jön egy másik, és a korábbiban néhány évig nyugalom van. Az erőszak viszont állandó a városban" - mondja de Leon. Szerinte a lakosság és a rendőrség is fel van készülve a drogháborúkra. A rendőrségnek informátorai vannak a drogbandákban, így általában tisztában van azzal, ha valami készül, a média gyakran a rendőrségtől szerzi az információit.

Hét évük van felkészülni az olimpiára

Az aktuális drogháború kitörése a brazil sajtó szerint nem okozott különösebb meglepetést. Amióta a riói kormány elindította a bádogvárosok felszámolását célzó programját, a rendőrség pedig elkezdte visszaszerezni a drogbandák által ellenőrzött, törvényen kívüli területeket, kiélezettebb a helyzet. A városban 600 kisebb-nagyobb favela van, ezekből kevesebb mint tízben a törvény az úr. A kormány azonban elszánt harcot ígér. De Leon szerint a hatósoknak nincs kapacitásuk arra, hogy egyszerre csapjanak oda valamennyi favela ellen, ezért lépésről-lépésre végzik a tisztogatást. Lula da Silva brazil államfő az októberi drogháború kirobbanása után 60 millió dollárnak megfelelő reált ajánlott fel Riónak a rendőrség megerősítésére.

Sérgio Cabral, Rio de Janeiro állam kormányzója azt mondta, nem torpannak meg és nem fognak változtatni biztonsági stratégiájukon. "A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak megmondtuk, hogy nem lesz egyszerű a dolgunk, és ők tudják ezt" - idézte a DPA hírügynökség a kormányzót. Mint mondta, a bűnözés elleni küzdelem nem varázslat és nem is kecsegtet rövid távú eredményekkel. "Hagyják, hogy végezzük tovább a munkánkat azért, hogy Rio 2016-ban a játékok előtt, közben és után is békés legyen" - mondta.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot sem rengette meg a hír: Jacques Rogge, a NOB elnöke bízik abban, hogy a 2016-os játékokon nem lesz gond a közbiztonsággal: "Hét évük van megfelelően felkészülni az olimpiára, ráadásul rengeteget profitálhatnak majd a 2014-es labdarúgó-világbajnokság tapasztalataiból is" - jelentette ki.

Forrás: AFP
Október közepén egy helikoptert is lelőttek a rivális drogbandák

Craig Reedie, a NOB végrehajtó testületének tagja a történtek után Londont hozta fel példaként: ott egy nappal azután, hogy 2005 júliusában a városnak ítélték oda a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát, 52 halálos áldozatot követelő robbantás történt. Ennek ellenére "senki nem beszél ma arról, hogy Londont biztonsági okokból el kellene kerülni. [...] Nagyon sajnálom, ami Rióban történt, de a 2005-ös londoni eseményekhez képest ez az eset elég jelentéktelennek tűnik" - mondta Reedie.

Rióról szólt a szavazás

Csak olyanoknak ítélik oda a játékokat, akikről tudják, hogy eleget tudnak tenni a követelményeknek - mondta az [origo]-nak Csurka Gergely, a Magyar Olimpiai Bizottság szóvivője. A mindenkori rendezővárossal aláírt szerződésben pontról pontra rögzítik, hogy mi a tennivaló az olimpiáig, és ennek egy többoldalas biztonsági előírás is része. Ezért biztonsági szempontból Csurka szerint voltaképpen mindegy, a világ mely pontján rendeznek olimpiát. Előzetesen egy bizottság győződik meg arról, hogy 16 nap alatt "a világ át tud-e vonulni az adott városon". Riónál például elfogadták, hogy nem lesz elég szálláshely, ezért valószínűleg hajókon szállásolják el azokat, akiknek a szárazföldön nem jut hajlék.

Csurka szerint utólag egyértelműen Rióról szólt a mostani szavazás: "Egyrészt mert Latin-Amerikában még nem volt olimpia. Másrészt, mert egyre inkább figyelnek arra is, hogy egy adott helyen mennyi fiatal fertőzhető meg az olimpia eszméjével. A 400 millió latin-amerikaiból 200 millió ember harminc év alatti. Ez egy nagyon fontos szempont, a fiatalokat ugyanis egyre kevésbé érdekli a sport."

Piti tolvajok akciói

Sportdiplomáciai sikerként könyvelte el a brazil kormány és a külvilág, hogy a 2007-es Pánamerikai Játékok rendezési jogát Rio kapta, és a játékok jó hangulatban, attrocitások nélkül zajlottak le. A játékok rendezésének idejére tett nagyívű ígéretek jó részét ugyan nem tartották be, a közbiztonsággal viszont a játékok idején nem volt különösebb gond. "A játékokat a Barra nevű városrészben tartották, amelynek a közelében nincsenek favelák. Úgy tudom, hogy az olimpiára is hasonlók a tervek. Annyi mindenesetre biztos, hogy a város tanult valamit arrról, hogy hogyan kell biztosítani a nemzetközi sportesemények területeit. És valószínű, hogy majd át tudnak örökíteni ebből valamit a 2014-es világbajnokságra és a 2016-os olimpiára" - mondta az [origo]-nak Gabriel Ponce de Leon.

Jon Blair filmrendező néhány nappal az októberi drogháború kitörése után a Chicago Tribune-ban megjelent cikkében azt írta: a 2007-es Pánamerikai Játékok nyugalmának oka részben abban is rejlik, hogy a drogdílerek elsősorban saját pályájukat kell, hogy kézben tartsák, ezért nem áll érdekükben, hogy lecsapjanak az átutazó látogatókra. Ezen kívül a játékok alatt tömve volt a város kommandósokkal, ezért a gengszterek inkább kerülték a feltűnést, nem akarták magukra irányítani a figyelmet. Szerinte valószínű, hogy lesznek utcai rablások a 2014-es világbajnokságon és a 2016-os olimpián is, de ezek inkább piti tolvajok magánakciói lesznek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK