Már csak egy ember áll az új Európa útjában

A cseh alkotmánybíróság jóváhagyta a lisszaboni szerződést. Ezzel elhárult az utolsó akadálya, hogy a szerződést sokáig fenntartásokkal kezelő Václav Klaus cseh államfő is aláírja a dokumentumot. Ha Klaus is aláírja a szerződést, akkor december 1-jén megújulhat az EU: lesz közös elnök, közös külügyminiszter, sok ponton szűkül a tagállamok mozgástere és nagyobb hangsúlyt kap az Európai Parlament is.

Aláírhatja

Elfogadta a cseh alkotmánybíróság a lisszaboni szerződést ratifikáló törvényt. A testület alig pár perccel keddi ülésének kezdete után jelentette be a döntést. Kimondták, az EU-t szorosabb kötelékbe fonó szerződés nem sérti a cseh alkotmányt. A cseh bírák minden kifogást elutasítottak, amelyekkel a felsőház 17 euroszkeptikus tagja benyújtotta hozzájuk az iratot.

A szerződést ismételten az alkotmánybíróság elé utaló cseh szenátorok és Václav Klaus cseh elnök azt állították, hogy a dokumentum sérti a cseh állam szuverenitását, és túlságosan megnöveli a nagyobb tagállamok hatalmát az Európai Unión belül.

A cseh államfő, noha korábban a cseh parlament mindkét háza rábólintott a ratifikációra, eddig nem volt hajlandó aláírni a lisszaboni szerződést. Előbb azt közölte, hogy majd akkor írja alá, ha a szerződésre rábólintanak az írek is, megismételt népszavazásukon, majd ennek megtörténte után új feltétellel állt elő: mentességet kért a benne foglalt emberjogi charta alól országa számára. Hetekig tartó huzavona után végül az EU vezetői a múlt héten beleegyeztek a mentességbe, és Klaus is közölte, hogy nem támaszt új feltételeket. A mentességet azonban nem most, csak később kell ratifikálniuk a tagállamoknak.

Decemberben életbe léphet

Az uniós államokat szorosabb szövetségbe fonó és az uniós döntéshozatalt racionalizáló lisszaboni szerződést már az összes állam ratifikálta, kivéve a cseheket. Az alkotmánybíróság döntésével azonban ez az akadály is elhárul. Az euroszkeptikus Klaus korábban azt mondta, a cseh alkotmánybíróság döntésétől is függ, aláírja-e a szerződést.

A 2005-ben kudarcba fulladt uniós alkotmány felpuhított változatának számító lisszaboni szerződés értelmében megszűnne a hat hónapos rotálódó elnökség, az uniónak két és fél évre választott, állandó elnöke lenne, és létrejönne a külpolitikai vezetői poszt is. 2014 után lecsökkenne az európai biztosok száma. Jelenleg minden országnak van biztosa, de 2014 után csak körülbelül kétharmaduk delegálhat tagot a bizottságba. Ez nem jelenti azt, hogy egyes országok véglegesen elvesztik a lehetőséget biztos állítására, mivel ötévente új biztosokat választanak, és ekkor rájuk is sor kerülhet.

Átalakítanák a szavazási rendszert is, a tagállamok minisztertanácsában 2014 után a döntések megszavazásához a tagok 55 százalékának szavazata kell, akik az EU népességének legalább 65 százalékát képviselik.

Szűkülne a nemzeti szuverenitás: körülbelül 50 területen megszüntetnék a tagállamok vétójogát. Ezek közül komoly jelentősége az igazságügyi területnek van, ahol a rendőrségeket és igazságszolgáltatást érintő jogszabályokról egyszerű többségi szavazással döntenek majd az államok. Vétó nélkül valóban nehezebb lesz egy-egy nekik nem tetsző új szabály elfogadását megakadályozni a tagoknak, ám jóval nagyobb eséllyel vihetnek keresztül egy-egy általuk kedvelt javaslatot - írja a BBC.

A cseh alkotmánybírák rendben találták

A nemzeti parlamentek ugyanakkor nagyobb beleszólást kapnának az EU döntéseibe, például az európai bizottságnak figyelembe kell majd vennie véleményüket egy-egy javaslat benyújtásakor. Ha a tagállamok harmada kifogásolja, akkor a bizottságnak át kell gondolnia, hogy fenntartja, visszavonja vagy módosítja az érintett javaslatot. Ha az államok parlamentjeinek több mint fele ellenez egy javaslatot, de a bizottság kitart mellette, akkor az ügyben az Európai Parlament és a tagállamok közösen döntenek. Ezek révén az EU bővülése miatt megnehezült döntéshozatal várhatóan gyorsabbá válik.

A szerződés életbe lépése után megkezdődhet a lobbizás az Európai Tanács elnöki posztjáért. A két legjelentősebb jelölt a BBC szerint Tony Blair egykori brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, de más értesülések szerint Jan Peter Balkenende holland kormányfő a favorit.

A múlt heti uniós csúcs résztvevői úgy kalkuláltak, hogy ha a cseh alkotmánybíróság rábólint, akkor Klaus még novemberben aláírhatja a cseh ratifikációs okmányt, amit még abban a hónapban Rómában letétbe helyeznek, és a szerződés december elsején hatályba léphet.