Elhalasztották a Föld megmentését

Legalább fél, de lehet, hogy egy évvel elhalaszthatják az új nemzetközi klímaegyezmény aláírását, amelyet idén decemberben, Koppenhágában akartak megkötni. A többek között a klímára káros gázkibocsátás visszafogásának mértékéről folyó előzetes tárgyalások elakadtak, optimista jóslások szerint fél-egy éven belül eljöhet az áttörés. Miért bukott el már a kezdés előtt a koppenhágai csúcs és mi lesz így a Földdel?

Hétvégén az ázsiai-csendes-óceáni csúcstalálkozó (APEC) résztvevői - köztük az Egyesült Államok és Kína vezetői - kimondták azt, amit már eddig is sejteni lehetett. A rengeteg tanácskozás, a kutatók sürgetése, a tömérdek újságcikk ellenére nincs esély arra, hogy egy átfogó nemzetközi egyezményt kössenek a decemberi koppenhágai konferencián a klímaváltozás elleni fellépésről.

Egyelőre az sem világos, mi lenne az új határidő. Az ENSZ szerint fél évre, a decemberi koppenhágai klímakonferencia házigazdái, a dánok szerint viszont egy évre lesz szükség ahhoz, hogy megegyezzenek. Yvo de Boer az ENSZ klímaügyi titkárságának vezetője szerint 2010 nyarán Bonnban írhatják alá a végleges egyezményt, míg Connie Hedegaard dán klíma- és energiaügyi miniszter a jövő decemberi mexikói klímakonferencián látja ennek esélyét - jelentette a Reuters.

A jogilag kötelező érvényű megállapodást, amelynek az 1997-ben 37 fejlett ipari állam által megkötött kiotói egyezményt (amelyhez azóta 187 ország csatlakozott) kellene felváltania, eredetileg a decemberi koppenhágai klímacsúcson írták volna alá az ENSZ-tagállamok. A hétvégi APEC-csúcson között Barack Obama amerikai elnök is helyeselte azt a dán javaslatot, hogy a koppenhágai csúcsot csak egy hosszabb folyamat kiindulópontjának tekintsék (erről bővebben itt olvashat).

A csúszás okai között szerepel az egyezmény tartalmáról szóló tárgyalások elakadása, amely főképp arra vezethető vissza, hogy az amerikai törvényhozáson egyelőre nem ment át semmilyen, a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó törvényjavaslat. Ennek hiányában a többi ország sem hajlandó aláírni egy konkrét egyezményt - írja a New York Times. Az amerikai lapnak kongresszusi források azt mondták, a kibocsátás-csökkentésre vonatkozó törvényeket leghamarabb a jövő év első felében fogadhatják el - ha elfogadják -, vagyis addig nem várható előrelépés.

Sokat nyomott a latban gazdaságukat a kibocsátás-csökkentés káros hatásaitól féltő feltörekvő országok - elsősorban India és Kína - vonakodása is. Barack Obama amerikai elnök vasárnap kezdődött kínai látogatásának is fontos témája a kérdés.

A csúszással, úgy tűnik, jelentőségét veszti a sokak által sorsdöntőnek nevezett, nagy várakozások megelőzte decemberi dániai klímacsúcs. A Los Angeles Times szerint azonban így is várható, hogy az egyezmény legfontosabb részleteiről megállapodnak majd: az egyes országoktól - szegénytől és gazdagtól egyaránt - elvárják, hogy javaslatot tegyenek saját kibocsátás-csökkentésük mértékére; a gazdag államoktól, hogy pénzügyi vállalásokat tegyenek a szegény országok számára, amivel segítik őket alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz, és átállni alacsony károsanyag-kibocsátású energiatermelésre. Épp csak nem írnak róla alá hivatalos jogilag kötelező érvényű szerződést. Ezen kívül várhatóan határidőt szabnak meg arra, mikor döntsenek a vállalások érvényesítésének módjáról, és hogyan osszák fel a szegény országoknak felajánlott pénzeket.

"Az időtényezőt és az egyes országok helyzetét tekintve a következő hetekben arra kell koncentrálnunk, hogy mit lehetséges elérni (a csúcstalálkozón), és nem hagyhatjuk, hogy eltérítse figyelmünket az, hogy mi nem sikerül majd" - mondta Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök, aki szerint Koppenhágában elsősorban azt kell meghatározni, hogy folytassák a tárgyalásokat, és hogy végül mikor kössék meg az egyezményt.

Nem lesz szoros összefogás

A Los Angeles Times által idézett fehér házi források és környezetvédelmi szervezetek szerint a csúszás révén - paradox módon - nagyobb eséllyel fogadja el a szenátus a kongresszus által már jóváhagyott kibocsátás-csökkentésre vonatkozó amerikai törvényeket. A logika szerint, ha Koppenhágában sikerül rábírni a végső szó kimondásának terhe alól mentesült Kínát és Indiát - amelyek feltörekvő gazdaságukat féltik a gázkibocsátás csökkentésének esetleges káros hatásaitól -, hogy tegyenek konkrét vállalást, akkor a szenátus is nagyobb eséllyel fogadja el a javaslatot, ami pozitívan hat az egyezmény véglegesítésére vonatkozó tárgyalásokra.

"Ezzel lehetőségünk nyílik megszilárdítani a jelentősebb felemelkedő gazdaságokkal rendelkező országok elkötelezettségét..., ami világosan jelzi majd, hogy más országok is tesznek lépéseket a felmelegedés ellen, és az USA nem marad egyedül" - idézte a Los Angeles Times Jake Schmidtet, a New York-i székhelyű Natural Resources Defense Council környezetvédelmi szervezet nemzetközi klímapolitikai igazgatóját.

Balázs Péter magyar külügyminiszter szerint nem baj, ha a világ nem egy, hanem két lépésben oldja meg az éghajlatváltozás problémáját, hiszen ez nem csak globálisan, hanem magán az Európai Unión belül is kétlépcsős a folyamat. Balázs Brüsszelben, az EU-országok hétfői külügyminiszteri tanácskozása után beszélt a decemberi koppenhágai klíma-világkonferenciára való felkészülésről. Azt mondta: az uniós külügyminiszterek egyetértenek abban, hogy az uniónak "egységes és erős álláspontot" kell képviselnie Koppenhágában.

Az új klímaszerződés a kiotói egyezményt váltaná fel, amely 2012-ig szabta meg a gázkibocsátás-csökkentést, vagyis - elvileg - eddig van idő a megkötésére. Az már más kérdés, hogy sok aláíró állam várhatóan nem teljesíti még a kiotói szerződésben vállalt célokat sem. Arról, hogy a többi résztvevő mit szól a csúszáshoz, 40 ország hétfőn ugyancsak Koppenhágában tárgyalóasztalhoz ült környezetvédelmi minisztereinek tanácskozása után derülhet ki.

Az Independent szerint környezetvédelmi csoportok és a klímaváltozás által leginkább fenyegetett országokat várhatóan feldühíti a csúszás. Attól tartanak ugyanis, hogy ha most el lehet halasztani az egyezmény megkötését, akkor nincs garancia arra, hogy máskor nem teszik majd ugyanezt.

Bruce Bueno De Mesquita New York-i politológus-professzor szerint eleve kudarcra van ítélve az egész klímaharc. De Mesquita a Foreing Policy tekintélyes amerikai magazinban megjelent cikkében - egy általa kidolgozott játékelméleti modell alapján - azt állítja, hogy világ vezetői egyre keményebb és keményebb klímaügyi célkitűzésekkel fognak előállni, amelyeknek egyre alacsonyabb lesz a támogatása, és - akárcsak a kiotói szerződést - alig valaki fogja betartani. Körülbelül 2100-ra el is enyészik az erre irányuló politikai akarat. De Mesquita szerint a klímaváltozás problémáját nem a politikusok, hanem az új technológiák fogják megoldani.