A desszertre eldőlhet, ki lesz az EU új főnöke

Régi vagy új, kisebb vagy nagyobb tagállamból jöjjön? Nő legyen vagy férfi, jobb- vagy baloldali, karizmatikus vagy pragmatikus? Saját érdekeiken kívül ezen szempontok mentén vitáznak majd csütörtök este az uniós tagállamok vezetői, amikor megválasztják az EU első elnökét és külügyi főképviselőjét. Jelölt bőven van, a döntés nehéz lesz, a munkavacsorából akár másnapi munkaebéd is lehet.

Rompuy ülhet a kormányhoz?

Csütörtök este munkavacsorán döntenek az Európai Unió 27 tagállamának miniszterelnökei és külügyminiszterei arról, ki töltse be az EU újonnan létrehozott vezető tisztviselői posztjait. Az Európai Tanács elnökének, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját a hosszú huzavona után ratifikált, december elsején életbe lépő lisszaboni szerződés értelmében hozzák létre. A cél többek között, hogy az Európai Unió markánsabban léphessen fel a világpolitikában.

A tagállamok vezetői azonban megosztottak abban a kérdésben, hogy ki töltse be a posztokat. A bizonytalanság mértékét jól jelzi, hogy a brit Independent szerint a soros EU-elnök, a munkavacsorát vezető svéd kormány, vészterveket készített a vacsora esetleges meghosszabbítására, amiből pénteki munkareggeli, sőt akár munkaebéd is lehet.

A csütörtöki vacsoraasztalnál csak a 27 tagállam vezetői ülnek majd, a külügyminiszterek és tanácsadók másik helyiségben lesznek. Ha nem jutnak dűlőre a nagy közös asztalnál, akkor a résztvevőket a kávé és a gyomorkeserű után kisebb csoportokra bontják.

A tárgyalófeleknek nemcsak saját szerteágazó érdekeiket kell közös nevezőre hozniuk, de ügyelniük kell az egyensúlyra is: régi, vagy új, kisebb vagy nagyobb, északi vagy déli, keleti vagy nyugati tagországból jöjjön, bal- vagy jobboldali politikus, nő vagy férfi, illetve karizmatikus vagy inkább pragmatikus személyiség legyen a jelölt. Arra is figyelniük kell, ki az, akit biztosan támogat majd az Európai Parlament.

A BBC szerint abban egyetértés van a tagállamok között, hogy az egyik poszt betöltője egy nagyobb, a másik egy kisebb tagállamból származzon. Az is biztosnak tekinthető, hogy az egyik posztra a balközéphez, a másikra jobbközéphez tartozó politikust választanak. Várhatóan az elnökség lesz az utóbbi, a külpolitikai főképviselői poszt pedig az előbbi csoporté.

Az elnök feladatai közé tartozik majd az Európai Tanács rendszeres találkozóinak megszervezése, levezetése, amelyeken döntenek a szövetség álláspontjáról különböző ügyekben. A külpolitikai főképviselő egyben az Európai Bizottság alelnöke is lesz, és egy többmilliárdos költségvetéssel ellátott, 5000 fős diplomáciai szervezetet vezethet majd.

A leendő vezetők személyéről szóló találgatások már az előtt beindultak, hogy - utolsóként - november elején a csehek is ratifikálták a lisszaboni szerződést. Az elmúlt hetekben az EU soros svéd elnöksége igyekezett egyeztetni a tagállamok között, kevés konkrét sikerrel, a lehetséges jelöltek listáján továbbra is sokan szerepelnek, a két posztra egyenként legalább öt-öt politikus jött szóba. Az sem kizárt azonban, hogy csütörtök este a résztvevők újabb neveket dobnak be.

Az elnöki posztra a legesélyesebbnek Herman van Rompuy jobbközép belga miniszterelnököt tartják, aki egy megosztott országot tart össze, és ebben szerzett tapasztalata jól jöhet a 27 tagú EU élén is. Mellette szól, hogy egy alapító és kis tagállamból jön. Ellene, hogy világpolitikai szinten kevésbé ismert. Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök ugyancsak kisebb és alapító államból érkezik, aki számos sikeres koalíciót kötött már mindenféle partnerrel, őt kevésbé tartják karizmatikusnak.

A volt brit miniszterelnök Tony Blairt sokáig emlegették befutóként, aki jelentős nemzetközi tapasztalatát és kapcsolatait hozhatja, de ellene szól az iraki háborúban játszott szerepe és hogy annak idején nem volt képes országát bevinni az euróövezetbe.

D'Alema a másik esélyes

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az EU leghosszabb ideje szolgálatban lévő kormányfője, akit gyakran emlegetnek Mr. Euróként is. Szókimondása azonban sok ellenséget szerzett neki - írja az Independent. Vaira Vike-Freiberga az első női litván elnök. Ő vitte be országát az EU-ba. Sokan azonban túl idősnek tartják a munkához: bő tíz évet ráver a többiekre.

A külügyi főképviselői poszt legesélyesebb jelöltje Massimo d'Alema korábbi olasz miniszterelnök, aki kiegyensúlyozhatna egy jobbközép elnököt. Ellene gyenge angoltudását szokták felhozni.

A portugál Miguel Moratinos diplomata korábban az EU közel-keleti küldöttje volt, ami előnyt jelenthet számára, ám csökkenti esélyeit, hogy az Európai Bizottság elnöke is portugál. Catherine Ashton, az EU jelenlegi kereskedelmi biztosa mellett szól, hogy nő, és kijelölésével a tagállamok javíthatnának a nemek arányán a brüsszeli vezetésben. Élisabeth Guigou egykori francia európai ügyekért felelős miniszter ugyancsak javíthatna a nemek arányán.

A finn Olli Rehn uniós bővítési biztos azon kevesek egyike, aki érdeklődést is mutatott a poszt felé. A gond az lehet vele, hogy a liberális csoporthoz tartozik, így nem jelentene természetes ellensúlyt egy esetleges jobbközép elnökkel szemben.