Második forduló dönt majd a román elnökválasztáson

A szavazókörökből távozó választók megkérdezése után úgy tűnik, Traian Basescu jelenlegi államfő nyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját, de a szoros eredmény miatt szükség van egy második forduló rendezésére is. Hiába tartottak még két nagy népszavazást is vasárnap, csak a románok fele ment el voksolni.

Traian Basescu szavazása után

Traian Basescu jelenlegi államfő, a Demokarata Liberális Párt (PD-L) jelöltje kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában - derül ki az esti urnazárást követően közreadott első exit poll felmérésekből. A romániai elnökválasztás december 6-i második fordulója dönt majd Traian Basescu és Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje között, miután a vasárnapi első fordulóban az exit poll eredmények szerint ők kapták a legtöbb szavazatot.

A Realitatea hírtelevízió megrendelésére az INSOMAR intézet készített felmérést, amely szerint Basescu 32,8 százalékot kapott, második lett Mircea Geoana 31,7 százalékkal, őt követi  Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje 21,8 százalékkal. Az Antenna3 hírtelevízió a CCSB közvélemény-kutató intézet adatait tette közzé. Eszerint Basescu 34,1, Geoana pedig 30,9 százalékot ért el. Ezen felmérések szerint Basescu és Geoana mérkőzik meg egymással a december 6-i második fordulóban.

Jobboldali választási győzelem született a romániai államelnök-választáson - jelentette ki Traian Basescu. Ezzel arra utalt, hogy ő és a harmadik helyen végzett liberális Crin Antonescu szavazatai együttesen meghaladják az 50 százalékot. Basescu felidézte, hogy öt évvel ezelőtt, a legutóbbi elnökválasztáskor, az akkor még szövetséges, de időközben külön utat választó demokraták és liberálisok együttesen csak 34 százalékos támogatottságnak örvendtek.

Mircea Geoana is elégedett eredményével. A szociáldemokrata vezér beszédét a második forduló kilátásai határozták meg. Megköszönte azoknak a szavazóknak, akik nem Basescura voksoltak. Geoana arra buzdította a választókat, hogy "egyesítsék az országot", amely az elmúlt öt évben "megosztottá vált" a folyamatos politikai botrányok miatt. A PSD vezére az elmúlt öt évben elnöklő Basescut hibáztatta ezért. Geoana elmondta: majdani államfőként a Klaus Johannis nagyszebeni polgármester miniszterelnöki megbízatását szorgalmazó ellenzéki pártok koalíciójából akar kormányt alakítani. A PSD elnöke ugyanis abban reménykedik, hogy a többi jelölt őt fogja támogatni a második fordulóban.

Az elnökválasztás előtt kirobbant, most is tartó kormányválság során a szociáldemokraták, a liberálisok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vitába került Basescuval, akinek Johannist javasolták miniszterelnöknek, de az államfő nem volt hajlandó őt felkérni kormányalakításra.

A magyar jelölt

Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje a CSOP közvélemény-kutató intézet szerint 4,9, a CURS szerint 3,26, a CCSB és az INSOMAR szerint pedig 3,6 százalékot ért el.

"Ha eddig a román jelöltek megkerülhették azt, hogy a magyar közösség kérdéseire választ adjanak, a választások második fordulója előtt, bizonyára, ezt nem tudják megkerülni majd" - mondta az exit poll eredmények kihirdetése után Kelemen Hunor az RMDSZ közleménye szerint. "Abban bízom, hogy december 6. után Romániának olyan államelnöke lesz, aki képes elindítani azt a reformfolyamatot, amelyre valamennyi polgárnak szüksége van" - tette hozzá a magyar elnökjelölt.

"Az összefogás hiánya miatt  nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat a romániai elnökválasztások első fordulójában" - mondta vasárnap este Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint várható volt, hogy kiélezett küzdelem lesz az első két helyezett között, Traian Basescu karizmatikus egyénisége és Mircea Geoana posztkommunista tartalékai döntő szerepet játszottak. Sajnos az is borítékolható volt, hogy Kelemen Hunor az előző elnökválasztásokat alulmúló eredménnyel fog szerepelni - mondta Tőkés.

Az elnökválasztás első fordulójában a választók 53,52 százaléka vett részt, 50,16 százalékuk pedig a parlament átalakításáról szóló népszavazáson is voksolt - jelentették be vasárnap este Bukarestben. Az Országos Választási Iroda (BEC) már az esti kilenc órai urnazárás utáni végleges részvételi adatokat tette közzé. A híradások emlékeztetnek, hogy a 2000-ben tartott elnökválasztásokon 56,52, a 2004-es államfő-választásokon pedig 57,13 százalékos volt a részvételi arány.

Basescu nyerte az első fordulót

A részvételi aránynak különösen a népszavazás esetében van tétje, hiszen annak érvényességéhez a szavazásra jogosultaknak legalább a fele plusz egy fő voksára van szükség. Így nem tudni még, hogy a hét órás adat este kilencig eléri-e az érvényességi küszöböt. Elemzők azt jósolták, hogy a népszavazás kérdései fogják majd az embereket arra sarkallni, hogy elmenjenek szavazni az államfő-választásra is.

A Traian Basescu által javasolt referendum a részvétel alapján érvényes. Az állampolgároknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy akarják-e a jelenlegi kétkamarás - képviselőházból és szenátusból álló - parlamentet egykamarássá alakítani, és akarják-e, hogy a képviselők jelenlegi létszámát 471-ről lecsökkentsék 300-ra vagy annál kevesebbre.

Basescu elmondta, hogy számára azonban a legnagyobb örömet az egykamarás parlamentről szóló népszavazás érvényessége szerezte, és a referendum várhatóan sikeres is lesz, hiszen a becslések szerint a szavazók több mint 80 százaléka egyetértett az ötlettel. Basescu arra kérte a pártokat, hogy a népszavazás érvényességének hivatalos megállapítása után azonnal hívják össze az alkotmánymódosító különleges parlamenti bizottságot. "A nép kimondta véleményét, én több kommentárt nem fűzök hozzá" - mondta Basescu. Hozzáfűzte, hogy a szavazatok megszámlálása után arra számít: egy-két százalékkal növelni tudja előnyét a második helyezett szociáldemokrata jelölttel szemben az exit-poll eredményekhez képest.

A romániai elnökválasztás kampányáról és esélyeiről szóló cikkünket itt olvashatja.