A béke felé araszolnak az örmények és az azeriek

Egy francia diplomata szerint előrelépés történt a Hegyi-Karabah státuszáról folytatott müncheni tárgyalásokon. A hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, örmény megszállás alatt lévő területért 1994-ig háborúztak az azeriek és az örmények. Az azeri elnök nem nyilatkozik az előrelépésről, de katonai támadással fenyegette meg az örményeket arra az esetre, ha nem tudják rendezni a vitát.

Jelentős előrelépés történt a Hegyi-Karabahról szóló tárgyalásokon - nyilatkozta Bernard Fassier francia diplomata, aki vasárnap közvetítőként vett részt Szerzs Szarkiszjan örmény és Ilham Alijev azerbajdzsáni államfő müncheni találkozóján. A francia diplomata nem árult el további részleteket.

A két államfő idén hatodszorra ült le tárgyalni annak érdekében, hogy megoldást találjanak a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de 1994 óta örmény megszállás alatt álló terület státuszának rendezésére. A news.az nevü azeri híportál szerint a tárgyalások alapja egy 2007-ben Madridban elfogadott dokumentum. E szerint Örményország visszaadná azokat Hegyi-Karabahon kívül eső azerbajdzsáni területeket, amelyeket szintén megszállás alatt tart, az enklávé pedig ideiglenesen autonómiát kapna, és egy folyosó kötné össze Azerbajdzsánnal. Később a Hegyi-Karabahban élők és a korábban ott élő, de a háború elől elmenekült emberek dönthetnék el népszavazáson, hogy melyik országhoz akarnak tartozni.

Ez egy nagyon nehéz és bonyolult kérdés, de számomra mindenképpen bizakodásra ad okot a két elnök együttműködő-készsége - mondta Robert Bradtke, a találkozón részt vevő amerikai közvetítő. Sem Szarkiszjan, sem Alijev nem kívánt nyilatkozni a sajtónak a négyórás megbeszélés után, de az azeri államfő Münchenbe érkezése előtt "döntő fontosságúnak" nevezte a találkozót, és az azeri tv-nek kijelentette: ha eredmény nélkül érnek véget a tárgyalások, akkor "nem maradna más opció", mint a terület fegyveres erővel való visszaszerzése.

Azerbajdzsán - megnövekedő olajbevételeinek köszönhetően - az utóbbi években gazdaságilag rendkívül megerősödött, és rengeteget költött hadseregének fejlesztésére, a The Jamestown Foundation adatai szerint katonai kiadásai 2003 és 2009 között majdnem hússzorosára (135 millió dollárról 2,46 milliárdra) nőttek. Ez felborította a korábbi erőegyensúly a Dél-Kaukázuson, a fegyverkezési versenyben Örményország jóval elmarad Azerbajdzsán mögött.

A két ország közötti közvetítésben fontos szerepet kaphat Törökország, amely Azerbajdzsán egyik legfontosabb szövetségese, és októberben normalizálta korábban ellenségeskedő viszonyát Örményországgal. A megállapodásért Azerbajdzsán nem lelkesedett, az elnöki adminisztráció vezetője, Ali Hasanov a news.az-nak kijelentette, hogy az örményekhez közeledő Törökország "elveszítheti országa szövetségét".

Hegyi-Karabah a szovjet időkben az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz tartozott. 1988-ban fegyveres összecsapások bontakoztak ki a többségben lévő örmények és a kisebbségben lévő azeriek között, amelyek a Szovjetunió felbomlása után felerősödtek. A háborút az 1994-ben megkötött tűszünet zárta le, amely a mai napig érvényben van. A harcok során 230 ezer örmény menekült el Azerbajdzsánból, míg Hegyi-Karabahból és Örményországból 800 ezer azeri volt kénytelen áttelepedni Azerbajdzsánba.