Másfél évet adott Afganisztánnak Obama

Vágólapra másolva!
Kevesebb katonát küld Afganisztánba Barack Obama, mint amennyit az amerikai hadsereg szükségesnek tartott volna, viszont a 30 ezer fős csapaterősítést fele annyi idő alatt végrehajtják. Obama kedd esti beszédében jelentette be az afganisztáni csapaterősítést és kijelentette azt is: 2011 nyarán megkezdik az amerikai csapatok kivonását az országból.
Vágólapra másolva!

Barack Obama amerikai elnök kedd esti beszédében bejelentette az új afganisztáni stratégia főbb vonatalait. Obama bejelentette, hogy várhatóan 2011 júliusában megkezdődik az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból. Ez volt az első alkalom a hadjárat 2001 őszi megindítása óta, hogy az amerikai elnök pontos dátumot szabott az afganisztáni kivonulásra. A csapatkivonás végét ugyan nem jelölte meg Obama, de a Guardian által idézett, meg nem nevezett fehér házi tisztviselők jelezték, hogy a csapatok nagy részének kivonása a 2012-es elnökválasztás előtt véget érhet.

Obama az afganisztáni stratégia átvilágítása után tartotta meg beszédét a West Point katonai akadémián. Bejelentette azt is, hogy az Egyesült Államok 30 000 további katonát küld az országba a következő 7-8 hónapban. A csapaterősítés végén már 100 000 amerikai katona szolgál majd Afganisztánban.

Obama azt mondta, a csapaterősítésre azért van szükség, hogy megalapozzák a későbbi kivonulást. A csapatkivonás megkezdésével az amerikai hadsereg folyamatosan átadja feladatainak ellátását az afganisztáni csapatoknak. A teljes csapatkivonás időpontja attól függ, hogyan alakul a hadjárat - mondta Obama. Az Egyesült Államokban egyre alacsonyabb az afganisztáni hadjárat támogatottsága. A Guardian szerint ezért nevezte meg a csapatkivonás kezdetét Obama.

Az amerikai elnök beszédében azt mondta, hogy az afganisztáni és vietnami hadjárat között vont párhuzamok hibásak, mivel a most zajló hadjárat széleskörű nemzetközi támogatást élvez, a tálib felkelés nem népszerű széles körben, ráadásul az Egyesült Államokat Afganisztánból érte támadás.

Az Obama által bejelentett csapaterősítés lényegesen gyorsabb, mint ami a Pentagon terveiben szerepelt - írja a Guardian. A Pentagon 12-18 hónapot szánt volna a csapaterősítésre. Ugyanakkor az elnök kevesebb katonát küld, mint amennyit Stanley McChrystal afganisztáni főparancsnok kért, aki szerint 40 000 emberre lett volna szükség a helyzet stabilizálásához. A csapaterősítés csak 2010-ben 30 milliárd dollárjába kerül az amerikai költségvetésnek.

A jelentős csapaterősítés azt mutatja, hogy Obama elvetette a tálibokkal való párbeszéd lehetőségét, és katonai eszközökkel stabilizálná Afganisztánt.

Szövetségesek fél szívvel Obama mellett

Obama arra kérte az Egyesült Államok afganisztáni szövetségeseit, hogy támogassák erőfeszítésüket. "Barátaink velünk együtt harcoltak, véreztek és estek el Afganisztánban. Most össze kell fognunk, hogy sikeresen zárjuk le ezt a háborút" - mondta a Guardian szerint. Az amerikai csapatok mellett 32 ezer NATO-katona is szolgál Afganisztánban. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára Obama beszéde után azt nyilatkozta, hogy a szövetség tagállamai várhatóan még 5000 katonát küldenek Afganisztánba. "Negyvenhárom ország van jelen Afganisztánban NATO-parancsnokság alatt, és bízom benne, hogy más szövetségesek és partnerek is növelni fogják a részvételüket" - mondta Rasmussen.

Obama korábban azt jelezte, hogy 10 ezer fős erősítést vár a NATO tagállamaitól. A szövetségesek ellenállásának oka részben az afganisztáni háború népszerűtlensége. Nézeteltérést okozott az Egyesült Államok és európai szövetségesei között az az amerikai javaslat is, miszerint - Bosznia-Hercegovinához hasonlóan - nemzetközi felügyelet alá helyeznék az afgán kormányt, elsősorban a pénzügyi visszaélések megfékezése és a kormány hatalmának erősítése érdekében. Az USA jelentősebb európai szövetségesei - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - és Kanada viszont nem értenek ezzel egyet, mert szerintük ez hosszú távon konzerválná az afgán kormány életképtelenségét.

Az Egyesült Államok legszorosabb európai szövetségesei, Nagy-Britannia, Lengyelország és Olaszország eleget tettek Obama kérésének, és növelik afganisztáni kontingensük létszámát. Az iraki és az afganisztáni háborúk során eddig valamennyi csapaterősítésből részt vállaló Lengyelország 600 katonát bocsát a NATO rendelkezésére, és a későbbiekben további 400-zal emelheti a létszámot. Az olasz kormány is megerősítette, hogy növelik afganisztáni kontingensének létszámát, de pontos számot még nem hoztak nyilvánosságra.

Gordon Brown brit miniszterelnök hétfői bejelentése szerint 500 fővel, összesen 10 ezer főre egészíti ki az afganisztáni brit kontingenst. Mivel a katonák azonnali hazahívását támogató britek aránya fél év alatt megduplázódott, és már 70 százalék, Brown kompromisszumos megoldást választott a mérsékelt csapaterősítéssel.

Obama hétfőn 40 percet beszélt telefonon Nicolas Sarkozy francia elnökkel, de nem tudta meggyőzni arról, hogy növelje a jelenleg Afganisztánban tartózkodó 3750 francia katona létszámát. Hervé Morin védelmi miniszter megerősítette, hogy francia részről "szóba sem jöhet a csapaterősítés".

Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy a januárban esedékes londoni Afganisztán-konferenciáig nem kerül napirendre további német katonák küldése. A német kivárásban szerepet játszhat, hogy szeptemberben egy afganisztáni légi csapásban 30 civil vesztette életét. A német egység által vezetett támadás miatt lemondásra kényszerült a német vezérkari főnök, és a védelmi miniszter helyettese is.

Magyarország jelenleg 310 katonával képviselteti magát az afganisztáni NATO-erőkben, akik főleg a Baglan tartományban működő, magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoportot (PRT) irányítják. Balázs Péter külügyminiszter novemberben kijelentette, hogy Magyarország nem fog további katonákat küldeni a közép-ázsiai országba, és az afganisztáni fejlesztésekre fordított évi 500 millió forintnyi forrást sem fogja emelni.

Új stratégia

Fordulat állhat be az afgán katonák és rendőrök képzésében is. Korábban az volt a cél, hogy az afgán rendvédelmi hatóságok minél gyorsabban átvegyék az ország fölötti igazgatást. McChrystal 400 ezer ember kiképzését sürgette, az új irányvonal szerint azonban nagyobb hangsúlyt kell helyezni a minőségi kiképzésre, mert egy kisebb létszámú, de jól fegyverzett és ütőképes haderő hatékonyabban működhet.

Az új stratégia elsősorban a déli tartományokra fókuszál, Helmandra és Kandahárra, ahol az utóbbi években a tálibok megerősítették a befolyásukat. A BBC tudósítója szerint négy évvel ezelőtt viszonylagos biztonságban lehetett megtenni Kabul és az ország második legnagyobb városának számító Kandahár közötti 450 kilométeres utat, mára azonban a főváros környékét sem tudják ellenőrzésük alatt tartani a szövetségesek. A tálibok hátországának számító két tartomány szerepe azért különösen fontos, mert magasan ezekben termesztik a legtöbb ópiumot, ráadásul az utóbbi években - a tálibok megerősödése miatt - többszörösére nőtt az ópium alapanyagául szolgáló mák termőterülete. Az illegális ópiumkereskedelem pedig a felkelők legjelentősebb bevételi forrása.