Múlhatna a magyarokon a román elnökválasztás

Komoly szerepet játszhatna a romániai elnökválasztásban az ott élő magyarság. Erre korábban is volt példa, de legutóbb már csak kis részben múlt rajtuk a választás kimenete. Egy az [origo]-nak nyilatkozó kolozsvári szociológus szerint erősebb üzenetekkel és pragmatikus politikával komoly tényezővé lehetne formálni a romániai magyarságot.

A magyar szavazatokon múlhatott volna, hogy ki lesz Románia elnöke - mondta hétfőn a romániai elnökválasztást értékelve Tőkés László püspök, romániai magyar európai parlamenti képviselő. Tőkés szerint a választáson győztes Traian Basescunak viszonoznia kell majd a magyaroknak a sikert.

Romániában vasárnap tartották az elnökválasztás második fordulóját. A győzelmet Traian Basescu szerezte meg hajszállal, de az eredményt vitatják a szociáldemokraták, akik meg is óvták a választást.

Basescu győzelmében valóban szerepük volt a magyaroknak - a tömbvidéken például közel kétharmados támogatottsága volt -, de csak részben - mondta az [origo]-nak Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos titkára. Kiss szerint nagyobb szerepe volt a sikerben a külföldön élő, és az újonnan szavazóknak, akik a második fordulóban voksoltak először.

Bejött a betyárosság

A szavazáson gyéren részt vevő magyarok támogatását inkább pár gesztussal, semmint konkrét politikával érte el Basescu. Sokat számított, hogy többször is ellátogatott Székelyföldre - mondta az [origo]-nak Bakk Miklós, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem politikatudományi tanszék magyar tagozatának vezetője. Szerinte "a népi vélekedés honorálja ezt", még akkor is, ha a politikus többször is kijelentette, ellenzi az autonómiát. Hozzátette, bejött nekik Basescu politikusi habitusa: a modern populista, aki nem hátrál meg a számára nem kedvező politikai kihívásoktól sem. Székelyföld a betyárosságát honorálja - jegyezte meg Bakk.

Basescu ellenfele, Mircea Geoana szociáldemokrata elnökjelölt ezzel szemben nem mutatott érdeklődést irántuk: Bakk szerint hallgatásba burkolózott a magyarok ügyében, Kiss szerint pedig eleve rossz helyzetből indult, hiszen pártja az 1990-es években még a magyarok politikai ellenfelének számított. Az is rontott Geoana megítélésén, hogy olyan, a magyarok által szélsőségesnek tekintett politikusokkal mutatkozott, mint a Nagy Románia Párt vezetői, vagy Gigi Becali pásztorból lett nagyvállalkozó, politikus.

Leginkább mégis az számított Kiss szerint, hogy az RMDSZ nem kampányolt elég határozottan Geoana mellett. Nyíltan kiálltak ugyan Klaus Johannis nagyszebeni polgármester mellett - aki Geoana győzelme esetén kormányfő lett volna -, de ennek a többség számára nem volt üzenete. A Geoanát támogató román Nemzeti Liberális Párt viszont képes volt szavazóinak 70 százalékát a szociáldemokrata jelölt mellé állítani, például óriásplakátjaikon együtt szerepelt vele Crin Antonescu pártelnök.

Bele tudtak szólni

A magyarok ezzel szemben megosztottan szavaztak: a székelyföldön kívül élőknél - akik a mindennapokban együtt élnek a románokkal - fele-fele arányban oszlottak meg a szavazatok a két jelölt között.

Azt Kiss is elismeri, hogy ha egységesen szavaznának, a magyarok eldönthetnék a romániai elnökválasztást. Az 1990-es években elindult, és egy darabig jól is haladt a magyarság etnikai alapú társadalommá szervezése, de ez a folyamat megakadt, és az egység folyamatosan erodálódott - tette hozzá.

Az együttszavazás az 1990-es években még automatikus volt, 1996-ban tökéletesen érvényesült, amikor az első fordulóban második helyen befutó Emil Constantinescu a második fordulóban nyerni tudott, nem kismértéken a magyar szavazatoknak köszönhetően. Kiss szerint még 2000-ben, 2004-ben is érzékelhető volt ez, igaz egyre csökkenő mértékben. Bakk szerint a korábbi választásoknál az is sokat számított, hogy egyszerre bonyolították az elnök-, és parlamenti választást.

Hiányzó közösségi tudat

Kiss szerint az utóbbi tíz évben nem sikerült újraalkotni a közösséget, tömegével nőnek be a szavazókorúak közé olyanok, akiknek ez az 1990-es évekbeli közösségi tudat már nem jelent semmit, amit ráadásul a politikai elit és a közösség viszonya is erodál, és ebből az erodáló politikai tőkéből él a politikai elit.

Ha konkrét magyar képviselőkről van szó, még működik az együtt szavazás, például az EP-, vagy a román parlamenti választáson. Egy közvetett politikai célért azonban, például, hogy melyik román elnökjelölt lenne a kedvezőbb, már nem tudja a magyar szavazókat együtt mozgósítani a magyar politikai elit.

Pedig a szociológus szerint fel lehetne éleszteni ezt. Ehhez szerinte nem csak négyévente egyszer kellene beszélni az autonómiáról, hanem pragmatikus politizálás szükséges, bővíteni magyar nyelv használatának lehetőségeit, enyhíteni a székelyföld gazdasági lemaradását. "Ezeket kellene programba szervezni, és menni előre." A magyarok szerinte még mindig vevők a társadalmi integrációs programokra.

KAPCSOLÓDÓ CIKK