Újraértékeli a román kormány a verespataki bányaberuházást

Szakértői vélemények alapján újra fogja gondolni a román kormány a verespataki aranybánya-beruházást - ez szerepel a hivatalba lépésre készülő kormány programtervezetében. Az arany kitermelésére készülő nagyvállalat 1997 óta próbálja megszerezni a szükséges engedélyeket a kitermeléshez, amely számos környezet- és műemlékvédelmi aggályt vet fel.

A hivatalba lépni készülő román kormány bevette programtervezetébe, hogy újraértékeli a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházást román és külföldi szakértői vélemények alapján - jelentette be Emil Boc román miniszterelnök-jelölt vasárnap, miután közzétette véglegesített kormánylistáját, amely várhatóan már vasárnap a parlament elé kerül. Boc közölte: a nem energetikai ásványkincsek kiaknázása érdekében új országos stratégiát dolgoz ki, amelynek része a verespataki aranybánya-beruházás újraértékelése is. Boc szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a kormány tagjai már most eldöntötték: zöld jelzést adnak-e a beruházásnak, vagy elutasítják.

Traian Basescu újraválasztott román államfő a kampányban azt mondta: csak a francia szakértők folyamatban lévő véleményezése alapján alakíthat ki álláspontot a beruházásról. A kormány programtervezetébe a gazdasági és kereskedelmi szaktárca élére javasolt Adriean Videanu demokrata párti miniszter-jelölt javaslatára került be a verespataki beruházásról szóló kitétel. Videanu már a program véglegesítése előtti napokban a terv megvalósítását támogatta nyilvánosan. Szerinte az arany kitermelését mihamarabb el kellene kezdeni, mert a nemesfém világpiaci ára kedvez a beruházásnak.

A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat szerint a verespataki hegyekben rejlő arany és ezüst kitermelése 4 milliárd dollár nyereséget hozna a román állam számára, amelynek csaknem 20 százalékos részesedése van a beruházásból. Verespatakon az RMGC 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt készül kitermelni. A román hatóságok 2007-ben felfüggesztették az engedélyeztetési folyamatot, erről Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter döntött.

Romániában sokan kifogásolják, hogy a román állam részesedése túl kicsi, emellett a projekt számos környezet- és műemlékvédelmi aggályt is felvet. Romániában az ortodox egyház, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia és számos civil szervezet ellenzi a beruházást a ciántechnológia tervezett alkalmazása miatt. A vállalat már 1997 óta próbálja megszerezni a kitermeléshez szükséges engedélyeket.