Milliókat ajánlanak a pápa merénylőjének titkaiért

Hétfőn szabadult a börtönből Ali Agca, aki 1981-ben megpróbálta megölni II. János Pál pápát. A pápa megbocsátott a török férfinak, aki merénylete helyszínén keresztelkedne meg, és a lengyel állampolgárságot is felvenné a pápa tiszteletére. Egy jelenés már 1917-ben beszélt a merényletkísérletről, amelynek körülményei a mai napig rejtélyesek. A titok gazdaggá teheti szabadulása után Agcát.

Ali Agca a kelet-törökországi Malatya tartományban született, és már fiatal korában közel került a bűnözéshez: eleinte szülővárosában volt tagja egy kisstílű bűnbandának, majd a török-bolgár határon csempészkedett. Később, állítólag két hónapot egy terrorista-kiképző táborban töltött el Szíriában, amelyet a bolgár kommunisták pénzeltek, hogy támogassák a palesztin függetlenségi mozgalmat.

Kisstílű bünözőből a pápa elleni merénylőig

1979-ben csatlakozott egy szélsőjobboldali török szervezethez, a Szürke Farkasokhoz, amely merényleteivel destabilizálta az országot. A Szürke Farkasok megbízásából 1979. február 1-jén meggyilkolta Abdi Ipkecit, a mérsékelten jobboldali Milliyet újságíróját. A rendőrségnek egy informátor segítségével sikerült elkapnia és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Hat hónappal később a Szürke Farkasok parancsnokhelyettese, Abdullah Catli - és állítólag néhány biztonsági őr - segítségével azonban sikerült kiszabadulnia, és Bulgáriába menekülnie, ahol a helyi török maffia támogatta. Lucy Komisar amerikai tényfeltáró újságíró szerint Catli segített Agcának az Ipkeci elleni gyilkosságban és pápa elleni merényletben is szerepet játszott.

Az akkor 23 éves Agca 1981. május 10-én érkezett Rómába, hogy merényletet hajtson végre II. János Pál pápa ellen. Későbbi tanúvallomásából az derül ki, hogy itt találkozott három cinkostársával, egy török és két bolgár férfival, az akciót pedig Zilo Vasziljev, Bulgária olaszországi katonai attaséja irányította. A gyilkossági kísérlet indítéka a mai napig nem egyértelmű, Agca egy ízben azt állította, hogy Bechir Celenk bulgáriai török bűnöző bízta meg, a Le Monde szerint viszont a gyilkosságra Catli adott parancsot, amiért Celenk 3 millió német márkát fizetett a Szürke Farkasoknak.

Felmerült a KGB felelőssége is, a szovjet titkosszolgálatnak alapvető érdeke lett volna a lengyel pápa meggyilkolása, akiben a kelet-európai szovjet hegemóniára leselkedő egyik legnagyobb veszélyt látták. Egyes összeesküvés-elméletek szerint a CIA állt a gyilkossági kísérlet mögött, mert a frissen hivatalba lépett republikánus Ronald Reagan szakítani akart elődje, Jimmy Carter békülékenyebb szovjet-politikájával, és érdekével ellentétes volt a pápa párbeszédre alapuló, békés eszközöket hangsúlyozó politikája. Egy másik teória szerint az Iráni Iszlám Köztársaság vezetője, Khomeini ajatollah megrendelésére próbáltak végezni a pápával.

A terv szerint Agca a Szent Péter téren lőtte volna le a nyitott gépkocsiban átvonuló a pápát, és az utána keletkező káoszt kihasználva a bolgár követségre menekült volna. Agca a május 13-án végrehajtott merényletben többször rálőtt II. János Pálra, de a tömegben állóknak sikerült lefogniuk, ezért nem tudott elmenekülni. Az egyházfőt négy golyó találta el, de túlélte a gyilkossági kísérletet.

Baráti viszony II. János Pállal

A merénylet után II. János Pál felszólította híveit, hogy "imádkozzanak testvéréért, akinek őszintén megbocsátott". Az olasz hatóságok életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a gyilkossági kísérletért, de II. János Pál kérésére Carlo Azeglio Ciampi államfő, a kereszténység jubileumi évében, 2000-ben kegyelemben részesítette. A pápa és merénylője között rendezett viszony alakult ki az évek során, az egyházfő 1983-ban meglátogatta Agcát a börtönben, ahol négyszemközt beszélgetett vele.

II. János Pál pápa megbocsátott Agcának

A találkozás nagy hatással volt az elítéltre, amikor 2005 februárjában a pápa megbetegedett, Agca levélben küldte el jókívánságait, bátyja pedig úgy nyilatkozott az egyházfő áprilisi halála után, hogy az egész család gyászolja, mert egy "igaz barátot" veszítettek el. Agca többször kinyilvánította, hogy felvenné a keresztény vallást, és a merényletének helyszínéül szolgáló Szent Péter téren keresztelkedne meg. II. János Pálra annyira felnézett, hogy tiszteletére felvette volna a lengyel állampolgárságot. "Úgy emlékszem vissza a pápára, mint a 21. század legtiszteletreméltóbb és legjószívűbb emberére" - nyilatkozta Agca a pápáról.

A férfi el akart látogatni II. János Pál temetésére, de a török hatóságok nem engedték, ugyanis 2000-es szabadulása után Olaszország kiadta hazájának, ahol Ipekci 1979-es meggyilkolása és két, 1970-es években végrehajtott bankrablása miatt börtönbüntetésre ítélték. 2006. január 12-én feltételesen szabadlábra helyezték, de ez akkora társadalmi felzúdulást okozott Törökországban, hogy az igazságügyi miniszter a határozat felülvizsgálatát kezdeményezte, az ítéletet megsemmisítették, és meghosszabbították Agca büntetését.

Portugáliába költözne II. János Pál tiszteletére

Amikor II. János Pál utódja, XVI. Benedek 2006 novemberében Törökországba látogatott, Agca kérelmezte a török hatóságoktól, hogy ideiglenesen engedjék szabadlábra, mert találkozni szeretne a pápával. Két héttel később azonban, amikor az egyházfő az első, általa pápaként meglátogatott muszlim országba érkezett, Agca már meggondolta magát, "szerencsétlen alaknak" nevezte XVI. Benedeket, és elítélte az általa "náci maradványnak" nevezett pápa "gyűlölet-politikáját, amely arra ösztönzi a népeket, hogy szembe forduljanak egymással".

Agca hétfő reggel hagyta el a börtönét

Agca egy 2007-es interjúban azt mondta, hogy szabadulása után Portugáliába szeretne költözni. "El szeretnék utazni valahova, egyszerű életet akarok élni és hétköznapi munkát vállalni. A portugál Fatimába költöznék, ahol a fatimai Szűz Mária-szobor kedves emlék volt II. János Pál számára. A pápa ellen elkövetett merényletem a harmadik fatimai titok, ezért esett a választásom Portugáliára" - beszélt terveiről a török férfi.

1917. május 13-án egy fehérbe öltözött nő jelent meg három kisgyereknek Fatimában, októberig minden hónap 13-án megismételte ezt, és három titkot bízott a pásztorgyerekekre. Az első titok a pokol látomását mutatta meg, a második az első világháború végét és a közelgő másodikat jósolta meg, és azt kérte, hogy Oroszországot a Szűz oltalmába ajánlják. A harmadik fatimai titkot az egyik pásztorlány 1944-ben leírta, de csak 2000-ben hozták nyilvánosságra, melyben a Szűz egy "fehérbe öltözött püspök fegyver általi elestéről" beszélt, és a lengyel pápára 1981-ben éppen május 13-án emelte fegyverét Agca. A pápa később a fatimai szűz szobrába rejtette Agca golyóját.

Milliomos lehet a merényletnek köszönhetően

A hétfőig az isztambuli Kartal börtönben ülő Agca 29 év után szabadult ki, és hamarosan milliomossá válhat. A török férfi a múlt héten a The Sunday Times-nak kézzel írt levelében kifejtette, hogy "Japántól Kanadáig óriási az érdeklődés" egy róla szóló játékfilm és dokumentumsorozat iránt. A levélből kiderül, hogy Agca 2 millió dollárt (mintegy 370 millió forintot) remél egy exkluzív televíziós interjúért és 5 millió dollárt (925 millió forintot) a róla megjelenő könyvekért. A The Times szerint Agca már társszerzőt is keres könyvéhez, levélben megkereste a több bestsellert is író Dan Brownt.

"Agca emlékiratai rendkívül értékesek lennének, de csak abban az esetben, ha benne lesznek azok a dolgok, amelyek mindenkit érdekelnek: a merénylet hátterének igaz története, és számos releváns és eddig nem ismert információ" - nyilatkozta Francesco Aliberti olasz könyvkiadó. Erre minden esély megvan, ugyanis Agca a múlt héten elmondta, hogy szabadulása után "minden kérdésre válaszolni fog" a merényletről.