Megint eljött a harag napja a kínaiak és az amerikaiak között

Leperegtek az USA-ról a dalai lámával tervezett elnöki találkozó, illetve a tajvani fegyverüzlet miatti kínai fenyegetések. Washington más megnyilvánulásai is arra utalnak, hogy a tavalyi nyájas hozzáálláshoz képest nagyot fordult, jóval keményebb lett az amerikai külpolitika Kínával szemben. Romsics Gergely, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint azonban az USA tíz éve ugyanazt akarja Kínától, csak van, amikor megengedőbb, és van, amikor leckéztet.

Tavaly nyájasabbnak tűnt

Azonnal visszavágott Kína Barack Obama amerikai elnöknek arra a felvetésére, hogy keményebben kell fellépni Pekinggel szemben a kínai árfolyam-politika miatt. Obama, amikor a szenátus demokrata frakciójának szerdai ülésén azt kérdezték, megszakítja-e az USA a kapcsolatait Kínával a gazdasági jellegű nézeteltérések miatt, azt ígérte, nem hagyja, hogy egyes országok tisztességtelen előnyhöz juttassák saját nemzeti valutájukat a dollárral szemben.

Amerikai cégek már egy ideje arra panaszkodnak, hogy Kína mesterségesen alulértékeli valutáját, amivel versenyképesebbé teszi exportját a többiek rovására. Obama azt mondta, azon dolgozik, hogy biztosítsa, Kína és a hozzá hasonló országok tartsák be a kereskedelmi megállapodásokat, de figyelmeztetett, hogy hiba lenne protekcionista gazdaságpolitikát folytatnia az USA-nak. A jelenlegi szabályok sokkal szigorúbb betartását ígérte, "folyamatos nyomás alatt kell tartani Kínát és másokat, hogy kölcsönösen ők is megnyissák piacaikat" - mondta.

Vádaskodás

A kínai külügyminisztérium erre azzal reagált, hogy a jüan étéke kiegyensúlyozott és ésszerű. "A vádaskodás és a nyomásgyakorlás nem segíti a probléma megoldását" - közölte Ma Zao-hszu külügyi szóvivő.

A két ország között nem ez az egyetlen vitás kérdés ezekben a napokban. Kedden az amerikai elnök és a dalai láma között tervezett találkozó miatt fenyegetőzött Kína, pontosabban a Kínai Kommunista Párt egyik vezetője, aki szerint a találkozó rontja a Peking és Washington közötti bizalmat és együttműködést. A kínai külügyi szóvivő pedig közölte, "felszólítjuk az USA-t, hogy értse meg, mennyire érzékeny téma Tibet ügye, az ezzel kapcsolatos dolgokat kezelje bölcsen és megfelelően, és óvakodjon attól, hogy tovább rontson a kínai-amerikai kapcsolatokon". A Fehér Ház válaszul közölte, hogy a "dalai láma nemzetközileg elismert vallási és kulturális vezető, és az elnök találkozni fog vele ebbéli minőségében" (erről bővebben itt olvashat).

Clinton és Taj Ping-kuo kínai külügyminiszter-helyettes

És ezzel még nem is ért véget az amerikai keménykedések sora. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a kínai internetes cenzúrát bírálta két hete, amelyet a hidegháború idejének vasfüggönyéhez hasonlítva "információs függönynek" nevezett, és közölte, több cenzúraellenes kezdeményezést indítanak. Clinton határozottan kiállt a Google mellett, amely előzőleg kivonulással fenyegetőzött az országból, miután kínai hackertámadások érték a szolgáltatásait használó emberi jogi aktivistákat.

Fegyverkezés

A múlt pénteken pedig az USA és Tajvan közötti fegyverüzlet borzolta a kínai kedélyeket. A Kína által saját szakadár tartományának tekintett Tajvan több mint 6 milliárd dollár értékű, két aknaszedő hajót, több tucat Black Hawk helikoptert, rakétákat és lőszereket magában foglaló fegyverüzletet kötött az USA-val, ami miatt Peking a katonai kapcsolatok megszakításával fenyegette meg Washingtont, és szankciókkal az üzletben érdekelt fegyvergyártó cégeket.

Úgy tűnik, hogy a tavaly még nyájasnak amerikai külpolitika - amikor Clinton külügyminiszter első hivatalos útja Kínába vezetett, és amikor Obama nem fogadta a Kína által szeparatista vezetőnek tekintett dalai lámát pekingi látogatása előtt - azóta bekeményített. Nem sikerült ugyanis előre lépni több olyan, az USA által kiemelten kezelt kérdésben, mint Irán ügye - Kína nem akarja feladni az atomprogramot dédelgető ország elleni szankciók szigorítását elutasító álláspontját - vagy a klímaváltozás kezelése - sokan Kínát okolják azért, hogy nem jött létre érdemi egyezség a koppenhágai klímacsúcson.

Csakhogy ezek a fejlemények - bár a szokásosnál nagyobb a kilengés -, nem előzmény nélküliek a két ország viszonyában - mondta az [origo]-nak Romsiscs Gergely, a Magyar Külügyi Intézet amerikai külpolitikával foglalkozó munkatársa. Romsics szerint az USA-ban megegyezés van arról 1998 óta, hogy Kínát stratégiai partnernek szeretnék tekinteni, és közelíteni a fejlett államok körében elfogadott normákhoz, akár az emberi jogok érvényesülése, akár az árfolyam-politika szempontjából.

Obama és Vang Csi-san kínai miniszterelnök-helyettes

Hullámzás

A viszony azóta hullámzó. Az USA hol megengedőbb, hol fegyelmezőbb hozzáállást tanúsít Kína felé, ami nagyban függ attól, hogy az amerikai vezetésen belüli versengő csoportok - szenátusi bizottságok, lobbi-csoportok -, mennyire tudják érvényesíteni befolyásukat az aktuális külpolitikában. Romsics szerint az elmúlt 1-2 évben halmozódtak fel azok a dolgok Kína esetében - például az emberi jogok területén nem tapasztalható látványos fejlődés -, amelyek miatt keményedett és leckéztetőbbé vált az amerikai külpolitika. Ugyanakkor a kínaiak is feszegetik a kereteket, "tesztelik az amerikaiak toleranciáját".

A kutató szerint nem feltétlenül tekinthető a tavalyi amerikai hozzáállás sem nyájasnak, ugyanis a kínaiak által követett konzervatív, régi vágású diplomáciával ellentétes volt, amikor a Pekingbe látogató Obama vendégként közvetlenül szólította meg a kínai társadalmat. Romsics szerint az is azt az amerikai szándékot tükrözte, hogy közelítsék Kínát a fejlett államok körében elfogadott normákhoz.