Saját pörölye sújthat le a török hadseregre

Sorban viszik a török hadsereg főtisztjeit Isztambulba kihallgatni a gyanúval, hogy puccskísérletet akartak végrehajtani. A gyanú szerint az úgynevezett Pöröly-terv készítői mecseteket robbantottak volna, konfliktust provokáltak volna Görögországgal, majd statárium bevezetésével és a kormány megdöntésével koronázták volna meg a tervüket. Az iszlamista kormány és a hadsereg évek óta tartó kötélhúzásának a része a mostani államcsíny-botrány is, amely végleg a katonák meggyengülését eredményezheti.

Ahmet Metin Dikici katonatiszt letartóztatása: a közelmúltban az Ergenekon-összeesküvés ingatta meg a hadsereget

45, 49, 51, 52. Az utóbbi napokban ezek a folyamatosan emelkedő számok járták be a török sajtót, ahogy egyre több főtisztet vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy részt akartak venni hét éve egy katonai államcsínyben. A török nyomozók több nagyvárosban, így Ankarában, Isztambulban, Izmirben, Bursában, Kocaeliben és Hatayban tartottak razziát. A haditengerészet és a légierő korábbi parancsnokait - Özden Örnek és Ibrahim Firitina tábornokokat -, valamint több más aktív és nyugalmazott tisztet is őrizetbe vettek. Őket mind Isztambulba vitték, ahol a rendőrség terrorellenes egységének munkatársai kihallgatják mindannyiukat.

Az ottomán korszak emlékeként gyakran még pasának nevezett katonai vezetők a gyanúsítás szerint "megpróbáltak puccsot végrehajtani a jelenleg hatalmon lévő kormány ellen" - írja a liberális Sabah napilap, amely szerint a Balyoz-terv (magyarul Pöröly-terv) a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ellen irányult 2003-ban. A gyanú szerint március 5-7. között kidolgozott terv alapján a puccs résztvevői káoszt okoztak volna az országban, ezzel megdöntve a kormányt.

A török hadsereg főnöke, Ilker Basbug egyiptomi útját lefújva nyomban tagadta a gyanúsítgatásokat, és kijelentette: a puccsok már a múlt részei Törökországban. A kísérletet először a nyilvánosság elé táró Taraf című török lapban januárban megjelent beszámoló azonban mást mutatott: a lap szerint 5000 oldalnyi dokumentum és 48 órányi hanganyag igazolja a puccs tervét. A rendőrség az után lendült akcióba, hogy megállapították a dokumentumok eredetiségét.

Vissza 1923-ba

Két isztambuli mecset felrobbantására és egy vadászrepülő Égei-tenger feletti lelövetésére készült a puccsista csoport a lap szerint. A repülő lelövését állítólag úgy intézték volna, hogy agresszív manőverekkel kiprovokálták volna a görög légvédelem beavatkozását. A török hadsereg azonban közölte, hogy egy katonai gyakorlat része lett volna a szimuláció, aminek semmilyen államcsínyhez sem lett volna köze - írja a BBC.

Az összeesküvők állítólagos célja az volt, hogy "visszaállítsuk az órát 1923-ra" (a köztársaság kikiáltása és a lausanne-i békeszerződéssel a nemzetközi elismertetése). A szövetkező tábornokok és tisztek arra számítottak tervükben, hogy a merényletek sora és a fenyegetettség mértéke miatt zavargások törnek ki a várhatóan zavarba kerülő kormány ellen, és a biztonság ígéretével fellépő hadsereg lakossági támogatást kap majd a hatalomátvételhez.

A gyanú szerint a Pöröly-műveletben részt vevők a bevezetendő statáriumra is felkészültek, és a Fenerbahce focicsapat isztambuli stadionját sajátította volna ki a katonaság, hogy a rendre fenyegetést jelentő, 200 ezresre becsült embertömeget elhelyezze.

A Milliyet című török lap szerint a kormány erővel való megbuktatásának kísérletével és illegális szervezetben való részvétellel vádolhatják meg az őrizetbe vett tiszteket. A Guardian azt írja, hogy hétfőtől kezdve négy napjuk van az ügyészeknek, hogy kezdeményezzék az elfogottak előzetes letartóztatását. Szerdán vádat is emeltek hét tiszt, köztük négy admirális, egy tábornok és egy ezredes ellen is. A BBC szerint néhányan közülük már nyugdíjazott tisztek. A vád ellenük a hatalom erőszakos megdöntésének kísérlete.

Az Ergenekon-ügy

Egyelőre nem bizonyított, de a BBC szerint lehetséges, hogy a leleplezett puccskísérletnek köze lehet az Ergenekon-ügyként elhíresült összeesküvéshez. Az Ergenekon egy keményvonalas, nacionalista török szervezet, amelyet a török kormány terrorszervezetként tart számon. A Guardian szerint tagjai újságírók, akadémikusok, ügyvédek és politikusok, akik ezen az elitista szervezeten keresztül próbálják megvédeni előjogaikat. Sokuk szerint ugyanis a kormányzó AKP iszlám államot akar létrehozni a jelenlegi Török Köztársaság helyén. A csoport nevét egy - az Altáj-hegységben található - hely után vette fel, amely a török mitológiában jelentős szerepet tölt be.

A hatóságok 2007-ben fogalmazták meg a gyanút, hogy az Ergenekon-csoport tagjai zavargásokat akartak kirobbantani, hogy a káoszban megdönthessék a török kormányt. Ezért a két és fél éve kitört ügyben már 200 embert őrizetbe vettek. A múlt héten letartóztatták Ilhan Cilhanert, az északkeleti Erzincan tartomány főügyészét azzal a gyanúval, hogy köze van az Ergenekonhoz (a képet azonban árnyalja, hogy a Wall Street Journal szerint Cihaner két éve a tartomány egyik iszlamista szervezetét vizsgálta). Szerdán pedig az illetékes török bíróság hét magas rangú katonai vezető ellen emelt vádat, mert valószínűleg néhány éve az iszlámbarát kormány megdöntésére szőttek összeesküvést. A szerdai bírósági határozat elrendelte előzetes letartóztatásukat is.

Puccsok és kihívások

Törökországban eddig négy katonai puccs volt, mióta 1950-től szabad választások vannak az országban. 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban és 1997-ben is a hadsereg döntötte meg az államhatalmat. A Guardian szerint azonban a helyzet kezd megváltozni, az őrizetbe vételekkel "Törökország egykor teljhatalmú hadserege eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe". A Times is úgy fogalmaz, hogy ez a lépés "látványos mérföldkő" lehet az ország történetében.

Gyengülőben van a török hadsereg évtizedes hatalma

A 2000-es évtizedben megjelent a török politikai palettán a 2001-ben alapított AKP, amelyet ellenzéke azzal vádolt, hogy iszlám államot akar bevezetni Törökországban, megdöntve ezzel a Musztafa Kemal Atatürk által alapított Török Köztársaságot. Az AKP ugyanakkor 2003-as hatalomra kerülése óta sem vezette be az iszlám törvényeket, megmaradtak a demokratikus intézmények, komoly előrelépések történtek az örmény-török kapcsolatok rendezése terén, és a kurd kisebbség helyzete se romlott (igaz, nem is javult).

A kormány kritikusai boszorkányüldözésnek írják le a katonaság elleni akciót. Szerintük az AKP végcélja az igazságszolgáltatás átpolitizálása, a katonaság meggyengítése és a vallást és államot kettéválasztó modern török alkotmány felpuhítása. "Ez nem legális eljárás. Ez kétségkívül egy politikai leszámolás átlátszó eljárása" - mondta Deniz Baykal, a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt elnöke. Devlet Bahceli, a Nacionalista Akciópárt vezetője pedig "politikai vendettának" minősítette az eljárást - idézi őt a Washington Post.

A Guardian szerint egy új, januári alkotmánybírósági határozat azonban nem az AKP-nek kedvez: egy korábbi törvényt helyezett hatályon kívülre, amely megengedi, hogy a hadsereg tagjait ne csak a katonai, hanem a polgári bíróságok is felelősségre vonhassák. A török kormányfő közben taktikusan kivár az őrizetbe vételek értékelésével. Spanyolországi útján Erdogan a Pöröly-ügyről pusztán annyit mondott: "Nem lenne helyénvaló, hogy egy olyan ügyről beszéljek, amivel még az igazságszolgáltatás foglalkozik."