A vallásháborút feledve választ a saját lábára álló Irak

Véres merényletek árnyékolják be a vasárnapi választások előtti kampány utolsó napjait Irakban, amely hosszú utat tett meg a legutóbbi parlament megválasztása óta. Már egyre kevésbé függnek az amerikaiaktól, sikerült lecsendesíteni a vallási felekezetek közti háborúskodást, az azonban továbbra sem dőlt el, hogy rátalál-e az ország a fejlődés és a béke útjára.

A katonák már csütörtökön szavaztak

Szerdán több merénylet is történt az iraki Bakubában: először két autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel, a bombákat kampányirodák és kormányépületek közelében aktiválták. Miután sokan a kórházhoz rohantak szeretteik sebesülésétől tartva, egy öngyilkos merénylő robbanóövvel felszerelkezve bement a kórház épületébe, és felrobbantotta magát. Több tucat ember vesztette életét a merényletekben.

A New York Times szerint a támadók indíttatása egyértelmű: aláásni az irakiak bizalmát a központi kormány és a biztonsági erők iránt, ezzel elriasztva őket a vasárnapi parlamenti választástól (az úgynevezett korai szavazás már csütörtökön megkezdődött). "Hol itt a biztonság? Miért hazudnak nekünk, és mondják azt, hogy biztonság van?" - tette fel a kérdést a nő, aki a bakubai támadásban elvesztette férjét és fiát.

Az iraki biztonsági erők ugyanakkor komolyan készülnek a választásra, amelyen másodszor döntenek az irakiak a parlament összetételéről Szaddám Huszein bukása óta. Ez az első szavazás, amelyet önerőből, amerikai katonai támogatás nélkül tartanak. A biztonsági intézkedések részeként Bagdadban már tilos motorral és kerékpárral közlekedni, és a civil autóforgalmat is teljesen leállítják vasárnapra, több városban pedig éjjeli kijárási tilalom lesz érvényben.

Erőszak helyett politika

Jellemző az iraki választások körüli ellentmondásokra Hakim el-Zámili helyzete. A síita férfi pár éve még a másik vallási irányzathoz tartozókkal, a szunnitákkal folytatott polgárháborúban harcoló egyik halálosztagot vezette, azonban most egy parlamenti helyre pályázik. Ennek során többek között szunnita jelöltekkel kell majd megküzdenie.

Az iraki politikát továbbra is szoros figyelemmel követő Egyesült Államok azonban közben attól tart, hogy a választás kiélezheti a törékeny helyzetet a többségi (ám évekig elnyomott) síiták és a Husszein idején hatalmon lévő szunniták között. Ez azonban csak a háttérben érezhető, Joe Biden amerikai alelnök például kifejezetten optimistán nyilatkozott: "Kitört a politika Irakban" - idézte a New York Times az alelnököt, aki ezzel arra utalt, hogy a korábban egymással véres harcot folytató felekezetek most politikai fronton fognak összecsapni.

Merényletekkel akarják aláásni az iraki választásokat

A 2005-ös választások után felálló iraki parlament kétharmadát még felekezeti alapon választott képviselők alkották, most azonban érik a változás - írja a Financial Times. Núri al-Maliki kormányfőt is a síita többség választotta meg 2005-ben kormányfőnek, de a választásokra készülve Maliki úgy döntött, kitör ebből, és saját koalíciót hívott életre, "A Törvény Állama" néven. Több más gyakorlott politikus is felekezetek közötti pártokhoz sodródott: az alelnök, a szunnita Tarik Hasimi az Iraki Iszlám Pártot elhagyva csatlakozott az Ijád Allávi korábbi kormányfő vezette Irakija szövetséghez.

Merényletekkel akarják aláásni az iraki választásokat

Maliki a Reuters szerint elsődlegesen azzal kampányol, hogy az ő kormányzása alatt ért véget az iraki polgárháború, az ő idején csillapodott a korábban elviselhetetlen erőszak. A Washington Post szerint azonban nincs egyértelmű esélyese a választásnak, nem várható, hogy akár Maliki pártja nagy többséget szerezhet. A szétszabdalt politikai palettán a kurdok futhatnak majd be nevető harmadikként, ők válhatnak a mérleg nyelvévé, királycsinálóvá - írja a lap.

Amerika összeszedi sátorfáját

Barack Obama amerikai elnök 2009 februárjában megerősítette, hogy 2011 végéig ki akarja vonni a harcoló amerikai csapatokat Irakból. A terv szerint augusztus végéig a 96 ezer amerikai katona majdnem fele abbahagyja a harctéri műveleteket, majd hazatér Irakból az év végéig. Így szeptember 1. után csak 50 ezer amerikai katona maradna Irakban. Obamának fontos lenne Irak mielőbbi elhagyása, mivel liberális támogatóinál már így is neheztelnek rá, hogy ígéretei ellenére még nem záratta be a guantánamói fogolytábort, illetve Afganisztánba újabb csapatokat vezényelt.

Kampány Irakban

Azonban az amerikaiak félnek, hogy Irak elhagyása esetén kitör a felekezeti-etnikai háború. Főleg az ország északi részén, Kirkuk környékén tartják rajta a szemüket, sőt Ray Odierno, az Irakban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka azt tervezi, hogy egy harcoló dandárt a csapatkivonás után is Észak-Irakban tart majd - írja a New York Times. Az Egyesült Államok arra is készen áll a lap szerint, hogy az országban maradó nem harcoló alakulatokat is beveti, ha felforrósodna a helyzet.

A Financial Times útelágazásnak tartja Irak történetében a mostani választást: ezután az ország vagy a béke és fejlődés irányába, vagy az újabb polgárháborús helyzet felé indulhat tovább. A lap a vallási megbékélésről írva létfontosságúnak tartja annak a számos elmenekült iraki értelmiséginek, mérnöknek, tudósnak a visszatérését, akik nélkül az újjáépítés nehéz lenne. A választások után aztán kiderülhet, megáll-e a lábán az amerikaiaktól megszabaduló Irak.