Eurómilliárdokról szavaznak az izlandiak

Szombaton szavaznak az izlandiak arról a törvényről, amely több milliárd eurós visszafizetést irányoz elő Nagy-Britanniának és Hollandiának, amiért kártalanították egy izlandi bank pórul járt befektetőit. Ha a referendumon elutasítják a törvényt, az nehezítheti Izland tervezett EU-csatlakozását.

Tüntetők Reykjavíkban

Zajlik a népszavazás Izlandon, amelyen döntenek arról a több milliárd eurós kártalanításról, amely az Icesave nevű izlandi online bank csődje miatt járna Nagy-Britanniának és Hollandiának - írja a BBC. Az első részeredmények a szavazóhelyiségek bezárása után az esti órákban várhatóak.

A brit és holland kormány 3,8 milliárd euró visszafizetését követeli, amit 2008-ban, az izlandi bank csődje miatt fizettek ki a kárt szenvedett brit és holland betéteseknek. A két ország, illetve Izland közötti tárgyalások azonban pénteken is eredménytelenül értek véget.

Az izlandi miniszterelnök, Johanna Sigurdardottir azt kérte, hogy ne vegyenek részt az emberek a népszavazáson, mert szerinte így lehet előnyösebb megállapodást tető alá hozni a két országgal. Mint mondta, ő maga sem megy el szavazni, mert kormánya tovább akarja folytatni a tárgyalásokat.

Kevesebben szavaztak

A közvélemény-kutatások szerint sokan nem támogatják a népszavazást. A déli órákban mért részvételi adatok is ezt igazolják, ezek szerint jóval kevesebben mentek el szavazni, mint ahányan tavaly részt vettek az általános választásokon.

A fővárosban, Reykjavíkban több száz tüntető transzparensekkel, skandálva tiltakozott a brit és holland befektetőket kártalanító törvény ellen. A törvényt a parlament megszavazta tavaly decemberben, azonban az izlandi államfő nem írta alá, mivel a választók közel negyede a visszafizetés ellen van. A kérdésben kiírt népszavazás az első referendum az ország 1944-es függetlenné válása óta.

Rossz üzenete lenne

A pénzügyminiszter, Steingrimur Sigfusson megpróbálta kisebbíteni a népszavazás jelentőségét, és azt mondta: ha le is szavazzák a törvényt, az nem jelenti, hogy Izland nem akarja megfizetni vállalt kötelezettségeit. Szerinte ennek nagyon veszélyes üzenete lenne az egész gazdaságra nézve.

A visszafizetés ellenzői szerint ugyanakkor a sok millió eurós összeg visszafizetése óriási terhet róna a gazdasági válság miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő országra. A visszafizetéshez az országnak elképzelhető, hogy óriási hitelt kellene felvennie a Nemzeti Valutaalaptól. A népszavazás eredménye, illetve a visszafizetés elmaradása érintheti Izland uniós csatlakozását is, a két ország ettől teheti függővé, támogatja-e az ország felvételét. Izland tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a csatlakozási tárgyalások a közeljövőben kezdődtek volna.