Életfogytiglanit kapott az egyik legkeresettebb náci háborús bűnös

A 88 éves holland származású Heinrich Boere életfogytiglani börtönbüntetést kapott, mert a második világháború alatt egy náci halálosztag tagjaként három embert ölt meg. A náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ szerint Boere a tíz legkeresettebb náci háborús bűnös közé tartozott.

Tettének elkövetése után  csaknem 66 évvel életfogytiglani börtönre ítélt az aacheni tartományi bíróság egy náci háborús bűnöst. A vád szerint a holland származású, 88 esztendős Heinrich Boere a náci párt fegyveres alakulata, a Waffen-SS egyik  halálosztagának a tagjaként 1944 júliusában, illetve szeptemberében  az akkor német megszállás alatt lévő Hollandiában három holland  személyt gyilkolt meg.

A Silbertanne (Ezüstfenyő) nevű osztag  feladata az volt, hogy a nácik ellen elkövetett támadásokért  bosszúból hollandokat öljön meg. Holland bírósági dokumentumok szerint az osztag összesen 54 embert gyilkolt meg, és Boere  közvetlenül három gyilkosság elkövetésért volt felelős. A náci háborús  bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ szerint Heinrich Boere a tíz leginkább keresett náci bűnös közé tartozott.    

A holland apától és német anyától született Boere mostanáig az Aachen közelében fekvő Eschweilerben, egy idősek otthonában élt. Hollandiában 1949 októberében háromszoros gyilkosság vádjában bűnösnek találták és halálra ítélték, Boere azonban már két évvel  korábban, 1947 júniusában Németországba menekült. A halálbüntetést később életfogytiglani büntetésre változtatták. Hollandia 1983-ban kérte a  kiadatását, de Németország az akkori törvények alapján -  német állampolgárságú személyeket tilos volt kiadni - elutasította a  kérelmet.

A holland igazságügyi minisztérium 2003-ban azt követelte, hogy Boere Németországban töltse le a büntetést. Az aacheni tartományi  bíróság 2007-ben jóváhagyta a kérelmet, de a kölni fellebbviteli bíróság néhány hónappal később megsemmisítette a döntést.

Arra  hivatkozott, hogy érvénytelen az 1949-es hollandiai ítélet, mivel  Boere nem tudott védekezni az eljárásban. Ulrich Maass dortmundi ügyész később új eljárást kezdeményezett az ügyben. A tavaly novemberben kezdődött perben ő volt a  fővádló, míg a mellékvádlók között két meggyilkolt áldozat három fia is szerepelt.

Boere az első tárgyalási napokon korábban beismerte az általa 1944-ben elkövetett gyilkosságokat. Azt mondta, hogy anélkül ölt, hogy tudná, bűnt követ el, de ma már másképp látja tetteit. Azzal védekezett, hogy parancsra  cselekedett.

Ügyvédei korábban a per beszüntetését kérték, a bíróságot elfogultsággal vádolva. Az ítélet kihirdetése után fellebbezést nyújtottak be, a többi között arra hivatkozva, hogy az európai uniós jogszabályok értelmében egy személyt nem lehet kétszer elítélni ugyanazért a bűncselekményért.

A német szövetségi bíróság korábban úgy döntött, hogy súlyos szívbetegsége ellenére Boere esetében lefolytatható a bírósági eljárás. A fellebbezés idejére Boere szabadlábon maradhat.