Szükségállapotot hirdetett Kína a pusztító földrengés miatt

Több ezer katonát és orvost küld földrengés által sújtott nyugati tartományába a kínai kormány, amely szükségállapotot hirdetett a pusztító katasztrófa miatt. A földrengésben szinte teljes városok dőltek össze, és egy víztározó gátja is megrepedt: a mentőalakulatok egyelőre azon dolgoznak, hogy eljussanak a romok alatt rekedt emberekhez.

Első osztályú szükségállapotot hirdetett ki a kínai kormány szerda délután az ország északnyugati részét megrázó hatalmas földrengés miatt. A természeti katasztrófa, amely egész településeket tett a földdel tett egyenlővé Csinghaj (Qinghai) tartományban, közel 600 áldozatot követelt, több mint 10 ezer ember sebesült meg (a földrengésről szóló korábbi cikkünket itt találja). A kormány rendkívüli erőket és pénzeket mozgósított a mentéshez.

A nagy területen romboló, a richter skála szerint 7,1-es erősségű földmozgás és annak utórengései a földdel tettek egyenlővé templomokat, benzinkutakat, kidöntötték a villanypóznákat, földcsuszamlásokat idéztek elő. A térségben utak mentek tönkre, megszűnt az áramellátás, megszakadt a távközlési összeköttetés, egy közeli víztározó fala pedig megrepedt, itt a víz áttörésének megakadályozásán dolgoznak - tájékoztatott a helyzetről Huang Liming, a dél-csinghaji Jüsu (Yushu) tibeti autonóm prefektúra kormányzatának főtitkárhelyettese.

700 katona dolgozik a romok eltakarításán, az utak megtisztításán, a törmelékek mozgatásán, hogy minél közelebb kerülhessenek a mentésre szorulókhoz. További több mint 5 ezer mentőt, köztük katonákat, egészségügyi dolgozókat, tűzoltókat küldtek a helyszínre.

A legfrissebb jelentések szerint a csinghaji Batang repülőtérrel visszaállt a korábban megszakadt rádiókapcsolat és gond nélkül tudja fogadni a segélyszállítmányokat, a mentő alakulatokat. Már a helyszínre érkezett a csengtui (Chengdu) bányamentők 100 fős csapata, továbbá 40 mentő a szomszédos Tibetből. Útra kész a légierő 1500 katonája, valamint száz ejtőernyős, és készenlétbe helyeztek a tartományban szolgáló 2100 fegyveres rendőrt is.

"Mindenekelőtt a gyerekek megmentése a cél, az iskoláknál mindig sokan vannak" - idézi a hírügynökségi jelentés Kang Zifut, a mentésben részt  vevő egyik katonatisztet. A helyi iskolák valamennyi épülete összeomlott, a beszámolók szerint a tanítás a földrengés pillanatában még nem kezdődött meg, a kollégiumból, akik tudtak, kiszaladtak, akik nem, azokat betemették a romok.

A kínai központi kormány 200 millió jüant (29,3 millió dollár) folyósít a költségvetésből a földrengés sújtotta terület megsegítésére, a mentésre, az áttelepítésekre, az egészségügyi ellátásra és a járvány megelőzésre, valamint az elsődleges helyreállítási munkálatokra. A központi szakszervezeti szövetség 2 millió jüan segély elkülönítéséről döntött, az emberek veszteségeinek részbeni pótlására, és más nehézségek áthidalására.

A polgárügyi minisztérium és az állami katasztrófavédelmi bizottság által meghirdetett szükségállapot azt jelenti, hogy a pénzügyi segélyeknek nem később, mint 24 órán belül a célba kell ékezniük, a segélyszállítmányokat pedig a lehető leggyorsabban kell a helyszínre juttatni, vasúton, vagy légi úton. Utasítás született országos gyűjtés szervezéséről és arról, hogy a nemzetközi adományok kezelését központi irányítás alá vonják.

A Csinghaj tartomány nagyrészt tibeti nemzetiségűek lakta részén található Jüsu (Yushu) tibeti autonóm prefektúra - ahol a földrengés epicentruma volt - lakóinak száma negyedmillió. 97 százalékuk tibeti nemzetiségű. A csinghaj-tibeti fennsíkon, mintegy 4000 méteren helyezkedik el.