Eltaszíthatja magától barátait a segélyflottát lerohanó Izrael

Elriaszthatja az együttműködéstől Izrael több szövetségesét és partnerét a Gázába tartó flotta hétfői megtámadása. A legnagyobb barát Egyesült Államok ugyan hallgat, de Barack Obama elnökségének kezdete óta már többször odaszólt a makacskodó Izraelnek. Az se lehet jó Benjamin Netanjahu kormányának, ha elveszti egyetlen muszlim partnerét, a jelenleg a támadás miatt dühöngő Törökországot. Van olyan izraeli lap, amely egyenesen harmadik arab-palesztin felkeléstől, intifádától tart.

Izrael-ellenes tüntetők Pakisztánban

Akár a harmadik intifáda is kitörhet Izraelben, ha kiderül, hogy az izraeli arabok vezetője, Raed Szalah is az izraeli hadsereg hétfői tengeri támadásának áldozatai között van - írja az izraeli Hárec című lap, amely végig elemzi a lehetséges következményeket. Izrael hétfőn katonai erővel elfoglalta a három éve blokád alatt lévő Gázába tartó nemzetközi segélyflotta hat hajóját, és a támadás során legkevesebb tíz ember életét vesztette. Az áldozatok állampolgárságáról még nincsenek adatok.

Az akciót a világ több országa és a muzulmán közösség is elítélte, a világ számos nagyvárosában tüntetések és kisebb zavargások is voltak az incidens miatt. A legtöbb aktivistát a flotta hajóin tudó Törökország éles hangú ENSZ-nyilatkozatot akart elfogadtatni, amely végül el is készült, bár némileg felpuhítva. A támadás körülményeinek teljes kivizsgálását, a segélyek, áruk és személyek útvonalának haladéktalan megnyitását követelte Oroszország és az Európai Unió egy kedden kiadott közös nyilatkozatban. Máhmúd Ahmadinezsád iráni elnök pedig háborús veszélyre hívta fel a figyelmet.

Veszélyes intifáda

Izrael arab lakosságát és a megszállt területeken élő palesztinokat is felháborította az izraeli támadás. A Gázát uraló Hamász is valószínűleg arra fog játszani, hogy lángra lobbantsa az Izrael elleni gyűlöletet - írja a Hárec. A lap nem zárja ki, hogy a gázai határon is fellángol az erőszak és Ciszjordániában is véres tüntetések törnek ki. Gázában már kedden több fegyveres átszivárgott a határon, rakátát is kilőttek Dél-Izraelre, és öt palesztin halt meg az izraeli válaszcsapásokban.

A lap szerint a legnagyobb veszély Raed Szalah esetleges elhalálozása lenne, ami arab zavargásokat válthatna ki Izraelben. Ha az izraeli állam nem igyekszik lecsendesíteni az indulatokat, könnyen kitörhet egy újabb intifáda. (Az intifádák Izraelben 1987-1993, illetve 2000-2005 között lezajlott palesztin-arab felkelések voltak számos halálos merénylettel és összecsapással.)

A Xinhua kínai hírügynökség Amr Músszát, az Arab Liga főtitkárát idézve azt írja: az izraeli lépés bebizonyította, hogy nem akarnak békét az arabokkal. Mússza felszólította az arab országokat, hogy vizsgálják felül Izraellel kialakított kapcsolatukat. A Xinhua szerint az utóbbi évtizedek arab-izraeli viszonya megmutatta, hogy az erő használatával nem tud a két fél közelebb kerülni egymáshoz, az erőszak csak erőszakot szül a térségben.

Máhmúd Abbász palesztin elnök viszont nyugodt maradt, és kijelentette, hogy nem befolyásolják a történtek a hónap elején kezdődött közvetett izraeli-palesztin béketárgyalásokat.

Mi lesz a török barátsággal?

Mivel Törökország a leginkább érintett az ügyben, ezért az izraeli-török viszony vált az incidens utáni egyik legfőbb kérdéssé. A két ország kapcsolata korábban kiegyensúlyozott volt, Törökország volt az egyetlen muszlim állam, amellyel Izrael még katonai paktumot is kötött, és a flotta-támadás előtt még közös hadgyakorlatot is tervezett.

Azonban már a 2008-2009-es gázai háború sem váltott ki pozitív visszhangokat Ankarában, és az iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja vezette török kormány elítélte a Hamász mozgalom elleni hadjáratot. "Az újabb válság feltehetően a kapcsolatok teljes megszakadásához vezet" - írja a Hárec. A Turkish Daily News keményebben fogalmaz: a török lap szerint az incidens "az utolsó szög volt a török-izraeli kapcsolatok koporsójában".

Izrael elleni tüntetés Athénban - A világ több városában tüntettek a tengeri incidens miatt

Erre utal Izrael Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök keddi nyilatkozata is. Erdogan Izrael megbüntetését követelte a Gázába tartó török segélyszállító hajó elleni támadás miatt, és kijelentette, hogy a két ország közötti viszonyban "semmi sem marad olyan, mint régen".

A teljes szakítás azonban várhatóan nem fog olyan gyorsan bekövetkezni a kölcsönös érdekek miatt. Ankara ugyan visszahívta Izraelben akkreditált nagykövetét, ám eközben a török védelmi miniszter kijelentette, hogy az Izraellel kialakult válság nem befolyásolja az izraeli gyártmányú Heron pilóta nélküli repülőgépek (drónok) tervezett törökországi vásárlását.

Még hisznek nekik

"Mi vagyunk az egyetlenek, akik hiszünk nekik - minden, amit mondanak, igaz" - jelentette ki egy amerikai tisztviselő a Politico hírportálnak. Az Egyesült Államok valóban ritkán ad ki a szövetséges Izraelt elítélő nyilatkozatot. A Politico emlékeztet a Gázában elkövetett izraeli háborús bűnöket leíró Goldstone-jelentésre is, amely után az Egyesült Államok nem ítélte el közel-keleti szövetségesét.

A Netanjahu-kormány az utóbbi hónapokban Amerikát (és több nyugat-európai államot is) feldühítette több lépésével. Barack Obama amerikai elnök egyik fő célja a sokat támadott egészségügyi reform elfogadása óta a közel-keleti béke megalapozása. Azonban Ameikában haragot váltott ki, amikor a jeruzsálemi önkormányzat kora tavasszal engedélyezte a város palesztinok lakta keleti részén zsidóknak szánt lakások építését. Erre Netanjahu kormánya is áldását adta, de rossz időzítéssel: épp akkor, amikor Izraelbe látogatott Joe Biden amerikai alelnök. Emiatt Barack Obama amerikai elnök is bírálta az izraeli kormányt.

Jelenleg az Egyesült Államok kivár, és "azon dolgozik, hogy megértse a tragédiát övező körülményeket" - mondta Bill Burton, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára. A további amerikai reakciók is elkerülték Izrael elítélését, sőt kiemelték, hogy a sérülteket Izrael saját kórházaiban látta el.

Egy elszúrt támadás

"Ez egy lincselés, lesből támadás volt" - nyilatkozta Avi Benajahu katonasági szóvivő a támadás után. Hibák sorozatát követte el az izraeli katonai vezetés a rajtaütés során, amelyet úgy kellett volna végrehajtani, hogy minimalizálják a nemzetközi visszhangot. A Hárec felteszi a kérdéseket: Miért nem készítették fel megfelelően a katonákat arra, ami a hajókon várt rájuk? Miért nem nagyobb erőkkel próbálták elfoglalni a hajókat? Nem szerzett tudomást a titkosszolgálat a fedélzeten lévő fegyverekről?

 

Harc az aktivistákkal - az izraeli hadsereg éjjeli felvétele (angol nyelvű magyarázó szöveggel)

"Nyilvánvaló, nem kerülgetem a forró kását, ez nem volt sikeres" - jelentette ki Ron Prozor, Izrael londoni nagykövete a BBC4 rádióban arra a kérdésre válaszolva, hogy használt vagy ártott az akció Izraelnek. "Meg kell mondani, hogy a művelet nem volt túl sikeres, és tragikus az emberéletekben bekövetkezett veszteség, de ne felejtsük el, hogy a hajó fedélzetén rettenetesen viselkedtek" - tette hozzá. Prozor szerint semmilyen erőszak sem történt a flottilla öt másik hajóján.

A Hárec szerint ugyanakkor felmerül a politikusok felelőssége is: Ehud Olmert korábbi kormányfőé, aki bevezette a blokádot Gázában, illetve Benjamin Netanjahu jelenlegi kormányfőé, aki rábólintott a Szabadság Flotta elleni támadásra.

Izrael a médiaháborút is elveszítheti - fogalmaz a Jerusalem Post. A hajókon lévők és a civil szervezetek a Twitter mikroblogon és egyéb közösségi portálokon keresztül folyamatosan közvetítették, mi történik a fedélzeteken. A WitnessGaza.com weboldalon pedig bloggal, videókkal, térképpel követték a hajók útját. Ezzel szemben az izraeli hadsereg és kormány erejéből csak egy-két sajtótájékoztatóra és közleményre futotta, amik nem győzték meg maradéktalanul a világ közvéleményét az akció indokairól.

A magyar külügy is aggódik

Aggodalmát fejezi ki a Külügyminisztérium a gázai segélyflottillával szemben alkalmazott izraeli katonai erőszak miatt, és támogatja az azonnali és teljes körű vizsgálatot követelő nemzetközi erőfeszítéseket - közölte a minisztérium szóvivője kedden. A magyar kormány egyetért az Európai Uniónak a "Szabadság hajóraj" elleni izraeli katonai akcióval kapcsolatban hétfőn kiadott nyilatkozatával - írta közleményében Mátrai Zsuzsanna.

A külügyi szóvivő közleménye szerint a minisztérium aggodalmát fejezi ki a katonai erő alkalmazásáért és annak következményeiért, egyben részvétét nyilvánítja az áldozatok hozzátartozóinak. "Az incidens lezáratlansága kedvezőtlen hatást gyakorolhat a közel-keleti tárgyalásokra és az egész békefolyamatra. Felkérjük továbbá Izraelt, hogy biztosítson megfelelő csatornákat a segélyszállítmányok biztonságos eljuttatására a Gázai övezetbe" - olvasható a közleményben.