A kis pártok kezében Fico sorsa a szlovák választáson

Vágólapra másolva!
A kis pártok eredményein izgulhat Robert Fico szlovák kormányfő a szombati szlovákiai választás estéjén. Az erőviszonyok kiegyenlítettek a jelenleg kormányzó koalíció három pártja, illetve az öt bejutásra esélyes ellenzéki csoportosulás között. Az, hogy ki kormányozhatja Szlovákiát a következő ciklusban, azon fog múlni, hogy melyik kis párt esik ki a parlamentből, vagy kerül be.
Vágólapra másolva!

"Minden lehetséges - és mindennek az ellenkezője is" - jellemezte a szlovákiai választások előtti helyzetet Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke pénteki közleményében. A politikus szerint a választásban jelentős szerepet fognak játszani a kisebb pártok.

Összesen hét-nyolc pártnak van esélye, hogy bejusson a 150 tagú parlamentbe a szombati választás után. A győzelemre ugyan a közvélemény-kutatások szerint messze a jelenleg kormányzó koalíció legerősebb pártja, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) a legesélyesebb (29-35 százalék közötti eredményt jósolnak neki), ám az nem biztos, hogy a Robert Fico kormányfő által irányított párt képes lesz újra kormányt alakítani.

Meggyengültek ugyanis kisebb koalíciós partnerei - a Ján Slota vezette szélsőséges SNS-nek például 5 és 7 százalék közötti eredményt jósolnak (az előző választáson közel 12 százalékot ért el), a Vladimir Meciar irányította HZDS pedig a bejutási küszöböt jelentő 5 százalék magasságában inog (2006-ban majdnem 9 százalékot szerzett) -, az ellenzéki pártok közül pedig nem valószínű, hogy bárki koalícióra lépne vele.

Esély a váltásra

A kampány során azt lehetett tapasztalni, hogy a kormánypártok népszerűsége folyamatosan csökken, és az ellenzéki tábor erősödik. Ez Öllös László politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint arra utal, hogy van esély a kormányváltásra, ha az ellenzék jól hajrázik, és jól tud mozgósítani az utolsó pillanatokig tartó kampányban. Szlovákiában idén először nincs kampánycsend, még a választás napján is lehet kampányolni, csak új előrejelzéseket nem szabad közölni.

A kormánykoalíció népszerűségének csökkenéséhez hozzájárult a gazdasági válság, a görögöknek nyújtott segélycsomag - Szlovákia mint euróövezeti ország maga is részt kellett, hogy vállaljon a padlóra került görög gazdaság megsegítésében -, illetve a kormányzó pártok korrupciógyanús ügyei.

Ficót több támadás is érte például homályos pártfinanszírozási ügyekben, a legutóbbi csütörtökön. Ekkor egy 2002-es hangfelvételt hozott nyilvánosságra a szlovák Sme napilap. A felvételen beszélő férfi - állítólag maga Fico - beismeri, hogy 75 millió koronát szerzett a támogatóktól nem hivatalos úton. A hivatalos dokumentumok szerint a párt 2002-ben ötmillió korona támogatást kapott. A kormányfő azonnal tagadta, hogy az ő hangja szerepelne a felvételen, és feljelentéssel fenyegetőzött.

Magyarveszély

A kínos ügyekről a magyarveszély hangoztatásával igyekeztek - többnyire sikerrel - elterelni a közvélemény figyelmet. Ehhez jó alkalmat adott az, hogy az új magyar kormány elfogadta a kettős állampolgárság felvételének megkönnyítését lehetővé tevő jogszabályt. A magyar jogszabály elleni válaszlépés mögé felsorakoztak - a magyarok kivételével - a szlovákiai ellenzéki pártok is, és megszavazták a rendkívüli parlamenti ülésen előterjesztett javaslatot.

Forrás: EPA/Peter Hudec
SNS-plakátok Magyar Gárdá-s utalással

Annak azonban kicsi a valószínűsége, hogy szövetségre lépnének a Smerrel. Öllös szerint politikai öngyilkosság lenne az ellenzéki pártok részéről, ha csatlakoznának egy esetleges Fico vezette koalícióhoz, egyedül a választáson 9-10 százalékos eredményre számító kereszténydemokraták (KDH) esetében voltak erre utaló jelek. Öllös szerint ha Fico és a KDH állna össze, az nem sok változást hozna a mostani irányvonalhoz képest.

Konfliktusos szövetség

A politikai szándékok szerint van esély arra, hogy a 12-14 százalék körüli eredményre számító Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a 9-10 százalékra számító Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a 10-12 százalékra számító Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a magyar pártok lépnek szövetségre.

Nagy kérdés azonban, hogy képesek lesznek-e együttműködni az ellenzéki pártok. Közöttük jóformán csak abban van egyetértés, hogy visszatérnének a Ficóék által elhanyagolt gazdasági reformokhoz. Öllös szerint egy 4-5 pártból álló koalíció egyben tartása, úgy, hogy ősszel jönnek az önkormányzati választások, és az összes párt abban érdekelt, hogy a másikkal szemben növelje támogatottságát, nem ígér túl sok jót.

Folyamatos konfliktusokra lehetne számítani, amelyet csak egy erős kormányfő lenne képes kezelni. A négy évvel ezelőttig hasonló színes koalíciót vezető Mikulás Dzurinda kormányfő például nem tudta kezelni a már akkor is meglévő konfliktusokat. Öllös szerint az ellenzék vezető erejének, az SDKU kormányfőjelöltje, Iveta Radicová konfliktuskerülőbb.

Kihagyhatatlanok

A mostani ellenzéki pártok együttműködését várhatóan megnehezíti az is, hogy nem lehet majd kihagyni belőlük a magyar pártokat. A felmérések szerint a magyar kormány nyílt támogatását élvező Magyar Koalíció Pártja, illetve a listáján ismert szlovák és magyar politikusokat is indító Híd együtt tíz százalék fölötti szavazatot szerezhet meg, a felmérések hol egyiket, hol másikat jelzik erősebbnek egy hajszállal.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Bugivannal kampányolt a Híd

Nem valószínű, hogy a magyar pártok csatlakoznának egy Smer vezette koalícióhoz. Bár az MKP jelezte, hogy nem zárja ki a koalíciót a Smerrel, Öllös szerint ez inkább taktikai lépés, amelynek lényege, hogy ne adjanak érvelési teret Ficónak, aki várhatóan azzal indokolná a szélsőjobboldallal való további együttműködést, hogy senki nem akar vele szövetségre lépni. Négy évvel ezelőtt is azzal indokolta a szélsőségesekkel kötött koalíciót, hogy az SNS-en és a HZDS-en kívül más nem volt hajlandó programja mögé állni.

Az egykori MKP-s Bugár Béla vezette Híd párt bizonytalan a Smerrel való együttműködésben, megalakulásukkor nyitottak voltak, de a tavaly őszi magyarellenes megnyilvánulások után ezt elutasították. Idén tavasszal a kampány kezdetén megint azt mondták, hajlandók lennének együttműködni velük, de a magyarellenes indulatok ismételt felkavarása után újra elálltak ettől a szándékuktól.