Megkezdődtek a belga parlamenti választások

Függetlenségpárti flamandok a legesélyesebbek rá, hogy megnyerjék a vasárnap kezdődött belgiumi parlamenti választásokat. Belgiumban a flamand és vallon részeken külön választásokat tartanak, Vallóniában a szocialisták lehetnek a befutók. Valószínű, hogy a közelgő belga EU-elnökség stabilitása végett a király igyekszik majd hivatalában marasztalni Yves Leterme eddigi kormányfőt.

Megkezdődtek az előrehozott parlamenti választások vasárnap reggel Belgiumban, ahol áprilisban összeomlott a kormánykoalíció a holland nyelvű flamandok, illetve a franciaajkú vallonok politikai ellentétei miatt. Valójában két választást tartanak, hiszen az északi Flandriában csak flamand, a déli Vallóniában pedig csak vallon pártok közül lehet választani. A többségében franciaajkú, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben akár flamand, akár vallon pártokra is leadhatja voksát a szavazópolgár.

A függetlenségpárti Új Flamand Szövetség (N-VA) végezhet az élen a flandriai pártok versenyében a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai alapján. Eszerint összesen mintegy 40 százalékos népszerűséget élveznek Flandriában azok a pártok, amelyek a belga szövetségi állam megőrzése helyett Flandria önállóságát akarják. A francia ajkú Vallóniában eközben a szocialisták a legnépszerűbbek, mintegy 30 százalékkal, őket követik a liberálisok körülbelül 20 százalékkal.

Belgium 10,5 milliós lakosságának mintegy 60 százalékát a flamandok adják, és az országban évtizedek óta mindig flamand politikus töltötte be a kormányfő tisztét. Három évvel ezelőtt a győztes flamand kereszténydemokraták vezetője, Yves Leterme kapott kormányalakítási megbízást, de az ő bicskája beletört a célul kitűzött belga államreform ügyébe.

Lehet, hogy marad Leterme

Most előrehozott választásokat kell tartani, és Flandriában a közhangulat a kereszténydemokratákénál radikálisabb önállósodást követelő Új Flamand Szövetségnek kedvez. Ám az előrejelzések azt is jelentik, hogy ma még Flandriában is többségben vannak a teljes függetlenedést ellenzők, hiszen összesen 60 százalékon osztoznak a kereszténydemokraták, a liberálisok, a szocialisták, illetve a zöldpártiak és egyéb kisebb csoportok.

Azt is elképzelhetőnek tartják azonban belga politikai elemzők, hogy az uralkodó - előre látva, hogy az ország nagyon nehéz és elhúzódó kormányalakítási tárgyalásoknak néz elébe, miközben Belgiumnak július elsején fél évre át kell vennie az EU soros elnöki tisztségét - egyelőre hivatalában tartja Leterme lemondott kormányfőt. Ezzel biztosított lenne az ország ügyeinek intézése, a pártok pedig koalíciós tárgyalások formájában lényegében tovább folytathatnák az államreformról szóló vitájukat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK