Népszavazás adott igazi hatalmat a parlamentnek Kirgizisztánban

A kirgiz szavazók túlnyomó többsége támogatta a vasárnapi népszavazáson azt az alkotmánymódosítást, amely megnyirbálja az elnöki hatalmat, és nagyobb szerepet biztosít a parlamentnek. A népszavazásra véres etnikai konfliktus nyomta rá a bélyegét.

A szavazók 90,84 százaléka támogatta az alkotmány módosítását a vasárnap tartott népszavazáson Kirgizisztánban - jelentette be hétfőn a közép-ázsiai ország választási bizottsága. Az elnöki jogköröket megkurtító, a parlament szerepét megnövelő alkotmánymódosítást a Roza Otunbajeva ideiglenes államfő vezette átmeneti kormány terjesztette elő.

A módosítás révén parlamentáris demokráciává alakítják a kirgiz politikai berendezést, de többen - így például Dmitrij Medvegyev orosz elnök is - attól tartanak, hogy ez a szélsőséges erők előtt is megnyitja az utat a hatalom felé.

A szavazást beárnyékolták az ország déli részén június elején dúló etnikai összetűzések. A kirgizek és az üzbég kisebbség között kirobbant erőszakban nem hivatalos becslések szerint több ezer ember is meghalhatott, és százezrek menekültek el otthonaikból. A regisztrált szavazóknak így is körülbelül 70 százaléka elment szavazni.

A június eleji zavargások azt követően robbantak ki, hogy meggyengült a központi hatalom, miután áprilisban felkelés űzte el a korábbi elnököt, Kurmanbek Bakijevet. Az átmeneti kormány a Fehéroroszországba menekült elnököt vádolta az etnikai konfliktus szításával, amit ő tagad. A véres események háttere azonban ennél bonyolultabb és régebbre vezethető vissza. A helyszínt, az ősidők óta lakott és etnikailag színes Fergana-medencét a Sztálin idején hozott intézkedések tették a térség puskaporos hordójává (erről bővebben itt olvashat).