Merkelt megalázva választották meg az új német elnököt

2010.06.30. 21:20

Csak harmadszori nekifutásra sikerült megválasztani Németországban a kormányzó pártok jelöltjét, Christian Wulffot az államfői posztra, ami rávilágít Angela Merkel kancellár gyengeségére. Papíron biztos többsége volt Merkelnek az elnököt választó testületben, de a titkos voksoláson többen is magára hagyták az amúgy is nehéz politikai helyzetben lévő kancellárt.

Egy drámai fordulatokat hozó szavazássorozat után Christian Wulffot, a kormányzó pártok jelöltjét választották meg államfőnek Németországban. Csak a harmadik szavazási körben tudott nyerni Wulff, ami kínos órákat eredményezett Angela Merkel kancellár számára, miután nem sikerült biztosítania a többséget jelöltje számára. A Spiegel nevű tekintélyes német lap a szavazásról szóló tudósításának azt a címet adta, "Merkel katasztrófája".

Az államfőt választó testület szerdán délben kezdte meg ülését, a harmadik forduló eredményét pedig nyolc és fél órával később jelentették be. Bár a teljes bukást sikerült elkerülni, az elhúzódó szavazási procedúra Angela Merkel számára önmagában is vereség, hiszen azt jelzi: a tavaly őszi választáson hatalomra került kereszténydemokrata-liberális koalíció nem áll egységesen mögötte.

Rosszkor jött Merkelnek

Horst Köhler korábbi államfő lemondása amúgy is a lehető legrosszabbkor jött Merkelnek. A korábban a Nemzetközi Valutaalap elnöki posztját betöltő Köhler - Merkel saját bevallása szerint - komoly támogatást adott a gazdasági válsággal küzdő német kormánynak. Az államfő épp a görög államcsőd által okozott euróválság idején jelentette be lemondását. A Spiegel már akkor azt írta: a lépés káoszba taszíthatja a berlini politikát.

Merkel viharos hónapokat tudhat maga mögött, kormánya ugyanis több olyan költséges lépést is kénytelen volt megtenni a görög válság miatt súlyos helyzetbe került eurózóna megmentése érdekében, amelyek nagyon népszerűtlenek voltak a választók körében.

A színesebb jelölt végül alulmaradt

A szerdai államfőválasztáson a harmadik körben Wulff 625 szavazatot kapott az 1244 tagú testülettől, az ellenzéki szociáldemokraták és zöldek jelöltjére, Joachim Gauckra 494-en szavaztak. A pártonkívüli Gauck az elmúlt hetekben elnyerte több újság támogatását, sokaknak imponált múltja. Az egykori Kelet-Németországban élt, és ő vezette a kommunista titkosszolgálatok aktáinak feltárásával foglalkozó szervezetet, amivel komoly hírnévre és elismertségre tett szert. Színesebb és függetlenebb egyéniségként is tartották számon, mint a profi politikus Wulffot (a két jelöltről részletek ebben a cikkben).

A harmadik szavazási közben 121-en tartózkodtak, vagyis a Die Linke nevű baloldali párt képviselőnek többsége valószínűleg egyik jelöltet sem támogatta. 2 szavazat érvénytelen volt. Az eredmény azt jelenti, hogy a kereszténydemokraták és a liberálisok 644 képviselője közül 19-en az utolsó választási fordulóban sem támogatták a kormánykoalíció jelöltjét.

"Ha azt mondom önöknek, hogy harmadik próbálkozásra, kilenc év után lettem miniszterelnök, a szövetségi gyűlés ma viszonylag rövid volt" - mondta első beszédében Wulff, utalva arra, hogy Alsó-Szászországban kétszer - 1994-ben és 1998-ban - is elveszítette a tartományi választásokat, mindkét alkalommal Gerhard Schröder későbbi kancellár ellen. Wulff köszönetet mondott riválisának, Gaucknak, és azt mondta, Németország belső egységéért kíván dolgozni. "Isten óvja országunkat!" - zárta beszédét a megválasztott államfő.

Ilyen eddig csak kétszer volt

A különleges, 1244 tagú testület - amely a törvényhozás, a Bundestag képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldöttéből áll össze - egyetlen feladata a szövetségi elnök megválasztása. A választás háromfordulós: az államfő megválasztásához az első két fordulóban abszolút többség, vagyis legalább 623 szavazat szükséges, a harmadikban már elég a relatív többség is. Harmadik fordulóra a II. világháború óta csak kétszer volt példa: 1969-ben Gustav Heinemann, 1994-ben pedig Roman Herzog megválasztásakor.

Horst Köhler május végén mondott le tisztségéről. A politikus Afganisztánnal kapcsolatos, vitatott kijelentése miatt döntött így. Nem sokkal a bejelentés előtt a kancellár és a külügyminiszter is megpróbálta lebeszélni Köhlert a távozásról, de nem jártak sikerrel. Az államfői tisztséget azóta ideiglenesen a Bundesrat elnöke tölti be. A szövetségi elnök a legmagasabb közjogi tisztség Németországban, de - hasonlóan Magyarországhoz - az elnöknek főleg reprezentatív szerepe van, hivatali ideje öt évig tart.

KAPCSOLÓDÓ CIKK