Hidegháborús kövület lehet az USA-ban lebukott kémcsapat

Tíz átlagembert tartóztattak el az Egyesült Államokban a múlt hétvégén. Bár életük szokványos volt, semmi kirívót nem műveltek, mégis azzal gyanúsítják őket, hogy fedett ügynökként kémkedtek Moszkvának. Miközben a vádak szerint hidegháborús kémfilmekbe illő dolgokat műveltek, egyetlen titkos információt sem küldtek haza. Milyen titkokat akarhatott megtudni a favicceket pufogtató utazásszervező, a baloldali publicisztikákat megjelentető újságíró vagy az élénk társasági életet élő ingatlanközvetítő? A választ egyelőre mindenki csak találgatja.

Innen tűnt el a tizenegyedik

Élt tíz ember az USA-ban, akik szinte semmiben sem különböztek az átlag amerikaiaktól: füvet nyírtak kertvárosi házukban, iskolába vitték gyerekeiket, bulizós képeket töltöttek fel magukról az internetre, vagy éppen kritizálták a kormány külpolitikáját.

Richard és Cynthia Murphy Montclairben, egy New Jersey-hez tartozó kertvárosban éltek, pár utcányira Stephen Colbert amerikai humoristától. A gyerekekkel otthon maradt férfit gyakran látták füvet nyírni kétszintes házuk előtt, pénzügyi tanácsadó feleségét pedig kiskosztümben hazatérni kezében nárcisszal és bagettel. Szomszédjaikkal kutyákról, kertészkedésről és a közeli iskolában tanuló gyerekeikről trécseltek.

A perui születésű Vicky Peláez és férje, Juan Jose Lázaro a tőlük néhány mérföldre fekvő Yonkerben laktak. Fiuk zongoristának készült, házuk hátsó kertjében pedig két schnauzert tartottak. Lázaro a Baruch Egyetemen oktatott - a diákok körében az USA külpolitikáját sokszor kárhoztató kritikái miatt volt ismert. Felesége New York egyik legnépszerűbb spanyol nyelvű lapjába, az El Diario La Prensába írt baloldali érzelmű publicisztikákat, Fidel Castro kubai vezető visszavonulásakor például azt írta, Castro már halhatatlan.

Donald Heathfield és Tracey Foley papírjaik szerint Kanadából érkeztek, a Boston melletti Cambridge-ben éltek gyerekeik közül az egyik a George Washington Egyetemen tanult. Heathfield tapasztalt értékesítő volt a Global Partners konzultációs cégnél, 2000-ben államigazgatási diplomát szerzett a Harvardon, felesége egy ingatlanközvetítőnél dolgozott.

Michael Zottoli befektetési bankár és Patricia Mills kanadai diák két kisgyerekükkel laktak egy jellegtelen társasházban, a Washingtonhoz tartozó Arlingtonban. A szomszédjaik által nagyon barátságosként jellemzett pár csak akcentusa miatt tűnt ki. Mielőtt oda költöztek volna, Seattle-ben éltek, ottani szomszédjaik azt mondták róluk, udvariasak és ideális bérlők.

Mikhail Semenko is Arlingtonban élt. A huszonéves utazásszervező egy orosz utakat kínáló irodában dolgozott, S 500-as Mercedesszel járt, gyakran bulizott: Facebook-oldaláról származó képeken hol CCCP-s pólóban, hol Bill Clinton-maszkban pózol. Egy, a Gawkernek nyilatkozó ismerője furcsa, de nagyon intelligens fiúnak írta le, aki gyakran sütött el olyan vicceket, amit senki sem értett. Szomszédjai barátságos személyiségét, csinos barátnőjét és néha hangos partijait emlegették.

Murphyék háza

Anna Chapman sikeres internetes ingatlanközvetítő irodát vezetett. Azt mondta magáról - ami később igaznak bizonyult -, hogy a Barclays Banknál illetve egy fedezeti alapkezelőnél is dolgozott Londonban. Élénk társasági életet élt, aktív tagja volt több internetes közösségi oldalnak, a Facebookon több mint 90 képet osztott meg ismerőseivel. A New York-i tőzsde közelében lakott, és amerikai és oroszországi befektetési lehetőségeket keresett.

Elhűltek a szomszédok

Első pillantásra nem sok közük van egymáshoz. Átlagos amerikaiaknak vagy nemrég bevándorolt külföldieknek tűnnek. Vasárnap azonban mindegyikük otthonánál megjelentek az FBI fekete furgonjai, és az elképedt szomszédok szeme láttára vitték el őket bilincsbe verve és kutatták át otthonaikat ügynökök tucatjai. A tíz emberben az a közös, hogy kémkedés gyanújával hosszú évek óta megfigyelte őket az FBI. A szövetségi nyomozóiroda szerint egy fedett ügynökökből álló kémszervezet tagjai voltak, amely a KGB külügyi szolgálatának utódja, az SVR megbízásából Oroszország számára gyűjtött információkat az USA-ban. Egy elcsípett kódolt üzenet szerint feladatuk az volt, hogy hatoljanak be az amerikai döntéshozó körökbe.

Egy banki széfben megtalálták Richard Murphy születési anyakönyvi kivonatát, amelyről kiderült, hogy hamis. Zolottiék seattle-i lakásában egy rövidhullámú rádióadót és egy kódfüzetet fedeztek fel. Heathfieldről kiderült, hogy egy halott kanadai személyazonosságát viseli. A magát uruguayinak mondó Lázaro egy lehallgatott telefonbeszélgetés során arról besszélt, hogyan költöztek szülei Szibériába, amikor 1941-ben Oroszországot megtámadták a németek. A csinos Chapmanról pedig az derült ki, hogy valójában egy orosz diplomata lánya, akinek senki sem ismerte férjét, akinek a nevét viselte.

Volt egy tizenegyedik tag is, Christopher Metsos, akit Cipruson vettek őrizetbe, de óvadék ellenében és útlevele átadása után kedden szabadlábra helyezték. Amikor letartóztatták, éppen egy budapesti gépre akart felszállni a larnacai repülőtéren. Metsos volt az FBI szerint a csoport pénzügyi ellátója, de a férfinak nyoma veszett, a ciprusi rendőrök jelenleg is keresik.

A csoport a bíróságon

Az FBI által lehallgatott üzenetek alapján a csoport tagjainak feladatai közé tartozott többek között, hogy információt gyűjtsenek Barack Obama amerikai elnök Oroszország felé irányuló külpolitikájáról, atomfegyverekről, az USA leszereléssel kapcsolatos álláspontjáról, fehér házi pletykákról, a CIA vezetésének lehetséges változásairól, a legutóbbi elnökválasztásról, a törvényhozásról és a pártokról. Állítólag kapcsolatba is kerültek többek között egy korábbi nemzetbiztonsági tisztviselővel, és egy emberrel, aki az egyik atomfegyverekkel foglalkozó intézetben dolgozott.

Titkot nem tudtak meg

A New York Times szerint mindenük megvolt, amire egy jó kémnek szüksége van: kitűnő kiképzés, csúcstechnológiás felszerelés, az amerikai kultúra magas szintű ismerete és aprólékosan kidolgozott fedőtörténet. Épp csak egy valami nem: többéves működésük alatt egy darab titkos információt sem küldtek haza Moszkvának. Épp ezért egyiküket sem vádolják kémkedéssel. Az ellenük emelt vádak között pénzmosás szerepel, illetve azzal is megvádolták őket, hogy összeesküvésszerűen mulasztották el regisztrációjukat, ami külföldi kormányügynökként kötelező lenne. Előbbiért 20, utóbbiért 5 év börtön szabható ki.

A vádiratban olvasható részletek mégis hidegháborús kémregényeket idéznek: egyforma narancsszín táskáikat vasútállomáson gyaloglás közben összeütközve cserélő ügynökök, láthatatlan tintával írt vagy rövidhullámú adón keresztül küldött és vett üzenetek, elhunytak útlevelének használata, vagy egy mezőn évek óta elásott pénzkazetta. Modern módszereket is alkalmaztak: a vádirat szerint küldtek üzeneteket egyszerű képfájlokba kódolva is, vagy speciális programmal ellátott laptopokon keresztül.

A vádiratból ugyanakkor az is kiderül, hogy némelyikük kezdett talán túlságosan is beépülni. A Murphy házaspár például a moszkvai központtal vetette meg azt a kertvárosi házat, amelyet béreltek nekik, Heathfieldék pedig olyan tételeket is számláztak a központnak, mint "utazás egy találkozóra" vagy "oktatás".

Stirlitz utódai

Az oroszul illegálisaknak nevezett kémek, akik diplomáciai védelem nélkül, a célország társadalmába beépülve, annak egyszerű állampolgáraként tevékenykednek, orosz specialitásnak számítanak. A New York Times szerint a nagy októberi forradalom után kezdtek kiképezni embereket - jellemzősen két-három nyelvet beszélő intelligens csodagyerekeket - ilyen feladatokra, mivel akkor a Szovjetuniónak alig néhány országgal volt diplomáciai kapcsolata. A drága és kockázatos tevékenységet folyamatosan gyakorolta a KGB, az ily módon beépült kémek hazájukban szinte sztárokká váltak.

A tavasz tizenhét pillanata című, Magyarországon is játszott tévéfilmsorozat Hitler belső köreibe beépült hőse, Max Otto von Stirlitz is közülük való volt. A tevékenység a hidegháború idején élte virágkorát, ennek ellenére az utóbbi időben, több országban is buktak le hasonló ügynökök. 2008-ban Észtországban derült ki hogy a titkosszolgálat egyik tisztje egy portugál identitás alatt élő orosz kémnek jelentett. 2006-ban Kanadában tartóztattak le egy kanadai személyazonossággal élő orosz kémet.

A letartóztatás hírét állítólag nem fogadta örömmel Barack Obama elnök, aki alig pár nappal előtte még együtt hamburgerezett Dmitrij Medvegyev orosz államfővel Washingtonban. A két állam vezetése azonban hamar igyekezett világossá tenni, javuló kapcsolatukra nem lesz hatással a kémszervezet lebuktatása.

Senki nem érti azonban, hogy mire volt jó Moszkvának hatalmas pénzekkel támogatni beépült ügynökeiket, akik szinte semmi olyan információt nem szolgáltattak, amelyet ne lehetett volna megtudni akár az internetről, akár az intenzív diplomáciai kapcsolatok révén. A New York Times által megszólaltatott szakértők egyaránt túlhaladott stratégiának jellemzik az így beépület kémek alkalmazását.

Az amerikai Center for Defense Information kutatója, Nikolai Zlobin szerint az illegálisak hálózatát azért építhették újjá az orosz titkosszolgálatok, mert a szervezeten belüli döntéshozók számára ez volt a megszokott, ismerős terep. A vezetésben dolgozók mindent megtettek, hogy újjáépítsék a rendszerváltás utáni káoszban meggyengült orosz hírszerzést, és úgy gondolták, az ismerős stratégia visszaállításával szolgálják a legjobban hazájukat. Ráadásul egy dicsőséges, "sok-sok orosz generáció, beleérve Putyinét is, számára romantikus dologról van szó" - idézte a lap Zlobint.

Az orosz hírszerzés moszkvai központja

Az orosz hírszerzésről több könyvet és tanulmányt is író Amy W. Knight szerint a fedett ügynökök arról voltak híresek, hogy évekig tevékenykedtek, ezután tértek haza Oroszországba anélkül, hogy lebuktak volna. A 11 ember lebukása Knight szerint két dolgot jelenthet: a mostani orosz hírszerzés nem olyan ügyes, mint a KGB volt, vagy egyszerűen csak annyira modern technológia áll az FBI rendelkezésére, hogy sokkal könnyebben le tudják leplezni a fedett ügynököket.