Rádőltek a füllentések a mosogatóból lett szenátorra

Ian Kiru Karan hosszú pályafutása olyan, akár egy tündérmese: mosogatóból lett dollármilliomos üzletember, majd Hamburg város egyik legfontosabb szenátora. Az egyre feljebb jutó Karanról azonban lassan kiderült, hogy nem minden úgy történt, ahogy azt korábban a Srí Lanka-i üzletember a bulvárlapoknak mesélte. Egyik füllentése miatt még Angela Merkel német kancellár haragját is magára vonhatja.

Amikor negyven éve, 1970-ben a Srí Lanka-i születésű Ian Kiru Karan megérkezett Hamburgba, először mosogatóként helyezkedett el. Ma, 71 éves korában konténerkirályként emlegetik, és a Tagesspigel című német lap becslése szerint 400 millió dollárt érnek a szállítmányozási üzletben lévő befektetései. Az igazi elismerést azonban szerdán kapta meg, amikor gazdasági ügyekért felelős szenátorrá, vagyis Hamburg kormányának tagjává választották.

Első ránézésre Karan története meseszerű. Szülei korán meghaltak, nagyanyja nevelte, majd sportösztöndíjjal került Londonba, végül pedig multimilliomos üzletember lett, aki a bulvárlapokban leginkább mint jótékony emberbarát jelenik meg. A hamburgi talmud-iskolától kezdve a HSV futballcsapatáig sokféle ügyet támogatott jelentős összegekkel.

Lógást takart a politikai harc

Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy Christoph Ahlhaus, a júliusban lemondott Ole von Beust első polgármester (a cím az önálló tartománynak számító Hamburg kormányfőjét jelöli) utódja őt kérte fel a gazdasági ügyek felelősének. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez nem volt jó ötlet. Karan jelölése - egy másik, szintén többek által kifogásolt szenátor jelölésével együtt - hozzájárult ahhoz, hogy a városi törvényhozás 121 képviselőjéből csak 64-en szavazták meg az új kormányt, néggyel kevesebben, mint ahány szavazata a kereszténydemokrata-zöld koalíciónak van.

Kiderült ugyanis, hogy Karan több ponton is kozmetikázta az életrajzát. Mielőtt Hamburgba érkezett volna, a Srí Lanka-i fiatalember a London School of Economics nevű tekintélyes főiskolán tanult, ahonnan saját bevallása szerint azért csapták ki, mert részt vett egy, a vietnami háború elleni tüntetésen. Német lapok azonban kiderítették, hogy szó sem volt politikai okokról, Karan - mint ezt utólag maga is beismerte - egyszerűen túl sokat hiányzott az órákról.

Nincstelen 3000 márkával

Bár a legenda szerint Karan nincstelenül érkezett Hamburgba, valójában lapult 3000 márka a zsebében, ami akkor szép összegnek számított. Azért kezdett mosogatóként dolgozni, mert nem beszélt egy szót sem németül, de hamarosan otthagyta a konyhát, és egy hajózási társaságnál helyezkedett el, majd egy amerikai lízingcég ügyvezetője lett. 1975-ben alapította azt a konténerek lízingelésével foglalkozó céget, amely 1993-ban, amikor eladta a vállalkozást, a tizedik legnagyobb volt a világon.

Karan nem tagja ugyan egyetlen pártnak sem, de egyszer már megégette magát a politikában. A 2000-es évek elején nagy összegekkel támogatott egy kis - a német sajtóban populistának minősített - jobboldali pártot, az egykori bíró, Ronald Schill által alapított PRO-t (a párt nevének jelentése: Jogállami Akció Pártja). Eleve pikáns volt, hogy Srí Lanka-i bevándorlóként egy, a külföldi bűnözők elleni fellépést ígérő pártot támogat, de utóbb még az is kiderült, hogy a támogatás mértéke nagyobb is volt, mint amit nyilvánosan bevallottak, vagyis Karan megszegte a pártfinanszírozási törvényt.

Politikailag azonban az az utóbb hamisnak bizonyult állítása lehet a legkínosabb, amely szerint Angela Merkel 2009-ben kifejezetten megkérte, hogy vegye fel a német állampolgárságot. "Mély benyomást tett rám, hogy a kancellár asszony maga ajánlotta ezt fel" - mondta akkor a Bild című bulvárlapnak, de később kénytelen volt beismerni, ez nem volt igaz. Ez a hazugság a hamburgi Spiegel szerint nagyon sokba kerülhet Karannak és városvezetésnek is, mivel elveszthetik Merkel bizalmát.