hirdetés

Isten után a magyarok - riport a magyarok által felügyelt Baglanból

2010.10.21. 8:06

Nagyon rossz biztonsági körülmények között dolgoznak a magyar katonák az afganisztáni Baglan tartományban, ahol rendszeresek a rajtaütések. Szeptemberben az egyik magyar alakulat egész napos ütközetet vívott a tálibokkal. Megfutamították a lázadókat, amiért az afgánok nagyon hálásak nekik, a helyi vezetés azonban egyre elégedetlenebb velünk: fejlesztésekre nincs pénzünk, a tálibok elleni harcokban pedig nem mindig vehetnek részt.

Nurulla főhadnagy apatikus arckifejezésébe némi élet költözik, amikor a szeptember 18-i csatáról beszél. "Három napig harcoltunk, volt hogy éjjel, volt hogy nappal. Az ellenség minden erejét bevetette, hogy megakadályozza a [parlamenti] választásokat" - mondja az afgán hadsereg baglani zászlóaljának egyik szakaszparancsnoka. "De az volt a legszebb nap, amikor a magyarok is beszálltak [szeptember 18-a]. Előtte lőttek minket a tálibok mindennel, de utána már nem annyira" - mondja elégedett mosollyal. Az afgán katonák harcolnak, ha kell, de a jobban felszerelt és kiképzett magyarok kíméletlen és pontos tüzéhez hasonlót nem tudnak a lázadókra zúdítani.

A Bage Samal-i csatában, amikor az afgán zászlóalj 2. századából körülbelül negyven embert és egy tucat magyar katonát beszorítottak egy iskolába, az afgánok szerint legalább hét tálibot öltek meg a szövetségesek. Ők maguk sérülést sem szenvedtek el. Időnként az afgán tolmács hordta fel a lőszert és a vizet az épület tetejére, ahol a tüzelőállások voltak.

"A mi országunkért küzdenek"

A tálibok RPG gránátvetőkkel és géppuskákkal lőtték őket a szomszédos épületekből és facsoportokból, teljesen körbevéve őket, legalább húszan, reggel nyolctól este fél hétig. Az afgánok aknavetőkkel, RPG-kkel és géppuskákkal válaszoltak, a magyarok pedig a páncélozott terepjáróikra szerelt nehézgéppuskákkal és mesterlövészpuskákkal, amikkel többek között teljesen elhallgattattak egy épületet, ahonnan a tálibok tüzeltek.

Egy tálib lövészt pont akkor talált el egy magyar mesterlövész, amikor tüzelésre emelte az RPG-jét. De nem mindig lehetett látni az ellenséget: a tálibok ügyesen használják fedezéknek a tereptárgyakat. A lövések közül sokan veszélyesen közel jöttek, az iskolaépület falán koppantak, és jól lehetett hallani a fütyülésüket. Voltak olyan fényjelző lövedékek, amelyek az afgán katonák mellett vágódtak a falba, és még ott égtek egy darabig a becsapódás után.

Fotó: Szlankó Bálint [origo]
"A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!" - olvasható a magyar géppuska pajzsán. Kattintson a képre!

Az úton lévő ellenőrző pontokról elmenekültek az afgán rendőrök, amikor a tálibok megkezdték a támadást. A település lakói szintén eltűntek a bajt érezve vagy a tálibok fenyegetésének engedelmeskedve. A lövöldözés kicsivel az előtt maradt abba, hogy megérkezett az amerikai és a német felmentő sereg. Nekik is volt épp elég bajuk: a választások napján a tartomány több más pontján is támadásba lendültek a tálibok. Még egy hidat is felrobbantottak. "A leghálásabbak Istennek vagyunk. De sokat köszönhetünk a magyaroknak. Mindent megtettek, bátran harcoltak, és a mieinket is felbátorították, mert láttuk, hogy külföldi katonák a mi országunkért küzdenek" - mondja Nurulla főhadnagy.

Kik ezek az emberek?
Az elismeréssel emlegetett katonák a 4. műveleti támogató és összekötő csoport (bevett angol rövidítéssel: OMLT) tagjai. Ez egy magyar-amerikai alakulat, amely Afganisztán Baglan tartományában állomásozik, és az a feladata, hogy az afgán hadsereg itteni zászlóalját képezze ki és műveleteiben segítse. Magyar katonákat nem tudtunk megkérdezni a kemény összecsapásról, mert a parancsnokaik nem engedélyezték, hogy beszéljenek róla.



Gyerekek, részegek, bolondok

Az OMLT előző váltása, ami 2010 első félévében volt Afganisztánban, számos hadműveletet hajtott végre az afgán zászlóaljjal közösen, azzal a céllal, hogy visszaszerezze a kormány és a szövetségesek számára azokat a területeket, amelyek 2009 óta az ellenállók befolyása alá kerültek Baglan tartományban. A korábban békés környék, ahol a magyar katonák 2006 óta vannak jelen, eleinte békefenntartó szerepben, 2009 óta kimondottan veszélyes: a tálibok több járásban is aktívak, és szinte folyamatosan támadják a tartományon keresztülhaladó főutakat, amelyek a NATO utánpótlási vonalaiként szolgálnak. Augusztusban két magyar katona is életét vesztette egy tálib akcióban.

Fotó: Szlankó Bálint [origo]
Afgán-magyar egység járőrözés közben. További képekért kattintson!

Az OMLT negyedik váltását a szeptember 18-i csatától eltekintve eddig elkerülte a baj. "Isten szereti a gyerekeket, a részegeket meg a bolondokat, ezekre vigyáz" - mosolyog egy magyar tiszt, a Bravo csoport parancsnoka, akinek nevét a Honvéd Vezérkar kérésére nem írhatjuk le.

A magyarok kimondottan jóban vannak a melléjük rendelt afgán katonákkal, folyton egymás vállát veregetik. Az afgánok értékelik a segítséget, a magyarok meg örülnek, hogy végre valódi katonai feladatot hajthatnak végre a sok békefenntartó misszió után.

A tavaszi és nyári hadműveletek egyelőre nem hoztak áttörést Baglanban. Noha egyes, korábban a tálibok által ellenőrzött környéken most megint a kormány az úr, a főutakon továbbra is rendszeresek a rajtaütések. A tálibok még illegális ellenőrző pontokat is működtetnek. Október 7-én egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát egy német konvoj mellett, egy katona meghalt, hét megsebesült.

Fotó: Szlankó Bálint [origo]
Feltöltik az őrjáratba induló járműveket. További képekért Kattintson a fotóra!

Tolvajtevékenységgel szemben tehetetlenek

Az afgán katonai vezetés szerint ennél sokkal többet nehéz lesz elérni. "Nézze, voltak eredményeink, de a tolvajtevékenységet nem lehet megelőzni. Az ellenség öt perc alatt megjelenik az úton, csinál egy félórás műsort, aztán elmenekül. Nekünk nincsen engedélyünk arra, hogy megtámadjuk a falvakat. Mit tudunk csinálni, ha [a tálib] elbújik a falvakban és úgy tesz, mintha egyike volna a helyi parasztoknak? Semmit" - mondja Allah Szafi alezredes, a baglani afgán zászlóalj parancsnoka.

Szafi azt mondja, hogy háromszor-négyszer ennyi katonára és sokkal komolyabb fegyverekre volna szüksége ahhoz, hogy egyedül is tartani tudja a tartományt. Hosszú távon erre lesz kényszerítve, mert a NATO elvileg 2011-ben meg akarja kezdeni a kivonulást Afganisztánból. A baglani zászlóalj sokat fejlődött az elmúlt egy évben, részben a sok tapasztalatnak, részben a magyar-amerikai segítségnek köszönhetően, de egyedül nem tudnák felvenni a küzdelmet a tálibokkal.

Fotó: Szlankó Bálint [origo]
Kattintson a fotóra és nézze meg a magyar misszióról készült további képeinket!

A szövetségesek most azzal próbálkoznak, hogy szabadcsapatokat vetnek be a táliboktól megtisztított területeken, hogy megerősítsék a kormányerőket. A stratégiának számos kritikusa van: a milicisták közt vannak olyanok, akik fél évvel ezelőtt még a tálibok oldalán álltak és sarcolták a helyi lakosságot. Viszont reguláris erők hiányában nem nagyon van más lehetősége a kormánynak, ha meg akarja őrizni a táliboktól visszavett területeket.

"Elfogyott körülöttünk a levegő"

A rossz biztonsági helyzetben kérdésessé vált a fő magyar katonai alakulat, az úgynevezett tartományi újjáépítési csoport (PRT) szerepe. A PRT békefenntartó erő, fejlesztésekkel, segélyezéssel, rendfenntartó járőrözéssel foglalkozik, támadó műveletekben nem vehet részt. Fejlesztésre azonban eleve kevés pénz állt rendelkezésre, évi mintegy félmilliárd forint, és idén még ezt is a felére csökkentette a kormány. A PRT így gyakorlatilag anakronizmussá vált: fejlesztésre nincsen pénze, harcokban pedig nem vehet részt.

Ez az afgánoknak is feltűnt. A magyarokkal egyébként kimondottan jó kapcsolatot ápoló baglani kormányzó nemrég kijelentette, hogy a magyar PRT a leggyengébb egész Afganisztában. Megkérdezte, hogy mikor adja át a helyét egy gazdagabb országnak, amely valóban tud pénzt fordítani a fejlesztésekre, illetve hogy a NATO döntse el: rendet tesz végre a tartományban vagy pedig kivonul. Ezeket a megállapításokat a magyarok sem igen vitatják. Tölli István nagykövet, a Külügyminisztérium baglani képviselője, aki 2007 óta dolgozik itt, csak annyit mond: "Elfogyott körülöttünk a levegő."

Szlankó Bálint, Baglan

Szlankó Bálint könyve a magyar katonák afganisztáni háborújáról 2011 elején jelenik meg az Athenaeum kiadónál.

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat