Az USA magyar ügyeit is felfedi a Wikileaks

2010.11.29. 7:29

Az Egyesült Államok Magyarországra vonatkozó titkai is kiderülhetnek azokból a dokumentumokból, amelyeket vasárnap este kezdett kiszivárogtatni a magát leleplező oldalnak nevező Wikileaks portál. A megszerzett, titkos amerikai diplomáciai jelentések és iratok között a Spiegel szerint több mint 700 dokumentum foglalkozik Magyarországgal, köztük a legszigorúbban őrzött titkok is vannak. A dokumentumok tartalma egyelőre nem ismert, a publikálásuk folyamatban van.

Magyarországgal kapcsolatban is több száz bizalmas amerikai jelentés került a titkos kormányzati dokumentumokat kiszivárogtató honlap, a Wikileaks birtokába - írja a Spiegel német lap internetes kiadása. A dokumentumokat egyelőre nem lehet elérni, de a közzétételük várhatóan csak idő kérdése.

A Wikileaks vasárnap délután kezdte nyilvánosságra hozni a birtokába került mintegy 250 ezer külügyi iratot, amelyek az USA külföldi nagykövetségeinek jelentéseit tartalmazzák. A jelentésekből többek között az amerikai diplomácia titkos erőfeszítései, külföldről alkotott véleménye és külügyi tervei derülnek ki. A dokumentumok különösen érzékenyen érintik az USA-t, mert abból kiderülnek többek között az Iránnal, Észak-Koreával és a közel-keleti államokkal kapcsolatos tervei és titkos értesülései, valamint az, hogy milyen lesújtó véleménnyel van szövetségeseiről, és hogyan kémkedett az ENSZ után (ezekről itt olvashat részletesen).

A Wikileaks végül nem tudta vasárnap nyilvánosságra hozni a hatalmas dokumentum-tömeget, mert Twitter-oldalának bejegyzése szerint hackertámadás érte a szervereit: a szervezet honlapjára hétfő reggel még csak néhány száz dokumentum került ki. Az oknyomozó portál ugyanakkor együttműködött a világ több vezető napilapjával, amelyeknek megküldte a dokumentumokat. Vasárnap éjszaka így a titkos iratok, többek között az amerikai New York Times, a brit Guardian, a francia le Monde, a német Spiegel és a spanyol El País oldalain jelentek meg. A Wikileaks azt ígérte, hogy a hatalmas adatmennyiségre tekintettel több fázisban publikálják majd az iratokat, a folyamat akár egy hónapig is eltarthat. Az USA korábban felszólította a Wikileaks vezetőit, hogy ne tegyék közzé a dokumentumokat, mert azok szerintük emberi életeket veszélyeztetnek (erről itt olvashat).

A lapok vasárnap éjjel először a világ fontosabb konfliktuszónáira vonatkozó iratokat szemlézték, és folyamatosan teszik közzé a többi birtokukba került anyagot. Emiatt egyelőre a budapesti nagykövetségről származó dokumentumok még nem elérhetőek, a Guardian interaktív térképén Budapest még nem szerepel forrásként. A Spiegel adatbázisa viszont számszerűen már jelzi, hogy 734 megszerzett diplomáciai jelentés vonatkozik Magyarországra.

A lap táblázata a Wikileaks oldalán is megtalálható grafikon alapján készült, amely rendszerezi is a megszerzett dokumentumokat. A táblázatból kiderül, hogy a legtöbb dokumentumot a török, iraki és japán nagykövetségekről szerezték be, Ankarából 7918 anyag, Bagdadból 6677 anyag származik, Tokióból pedig 5697 irat szivárgott ki. Az USA európai szövetségesei közül Franciaországból és Spanyolországból érkezett a legtöbb anyag a Wikileakshez, az egyik legkevesebb irat pedig Iránból és Szomáliából származik.

Európai viszonylatban kevés a magyar irat

A budapesti nagykövetségről beszerzett 734 dokumentum közepes mennyiségnek számít, a beszerzett iratok száma szerint sorba rakott 274 nagykövetség listáján a budapesti nagyjából középen található. Hasonló mennyiségű dokumentumot a Vatikánból, Lisszabonból és Oslóból szerzett meg a Wikileaks. A szomszédos országokkal összehasonlítva a budapesti iratok száma azonban mindenkinél alacsonyabb: Ausztriából, a bécsi nagykövetségről 1722 irat, Horvátországból, Zágrábból 1686, a szlovákiai Pozsonyból 1172, a szerbiai Belgrádból 994 irat származik, és még Romániából és Szlovéniából is több irat szivárgott ki, mint Budapestről.

A Spiegel adatbázisa szerint a magyar iratok mind 2006-ból, illetve későbbről származnak, és köztük a legszigorúbb titkosítással ellátott iratok is vannak. Az USA külügyminisztériuma minden állam esetében 6 kategóriába sorolta a dokumentumokat titkosítás szempontjából: a magyar iratok között minden kategóriából vannak iratok.

A Spiegel szerint a 734 magyar dokumentum közül 4 darab tartozik a legszigorúbban védett, "titkos, külföldiek elől elzárandó" kategóriába, 32 pedig a második legvédettebb, "titkos" minősítést kapta. A harmadik kategóriába tartozó, "bizalmas, külföldiek elől elzárandó" dokumentumokból 7 iratról tud a német lap, a budapesti dokumentumok többsége tehát a kevésbé titkos kategóriákba tartozik. "Bizalmas" irat 408, "csak szolgálati használatra" szánt dokumentum 148 volt a megszerzett iratok között. A maradék 135 jegyzet "nem minősített".

John Kornblum, az Egyesült Államok korábbi berlini nagykövete a Spiegel online kiadásának adott interjúban azt mondta: a nyilvánosságra került dokumentumok nyilvánvalóan az amerikai kormány hivatalos belső hálózatából származnak, amelyhez összesen két és fél millió embernek van hozzáférése. A diplomata irónikusnak nevezte, hogy a hálózatot a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után hozták létre, hogy a terroristákra vonatkozó információkat minél gyorsabban továbbíthassák.

Ahogy a dokumentumok folyamatosan kerülnek fel az internetre, az [origo] is beszámol majd azok tartalmáról.

KAPCSOLÓDÓ CIKK