A bizalom megölésétől tartanak diplomaták a WikiLeaks akciója miatt

Károsnak tartja az amerikai diplomáciai iratok közzétételét az [origo]-nak nyilatkozó Simonyi András korábbi washingtoni nagykövet, aki szerint a WikiLeaks lépése tönkreteszi a diplomaták közötti informális kapcsolatokat. Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint a WikiLeaks által vasárnap megjelentetett bizalmas amerikai diplomáciai iratok arról is árulkodnak, hogy milyen stílusban kommunikál a világ többi részével az Egyesült Államok.

"Ez egy katasztrófa" - így jellemezte Simonyi András korábbi washingtoni nagykövet, hogy a WikiLeaks vasárnap este elkezdett nyilvánosságra hozni több százezer oldalnyi amerikai diplomáciai iratot. A dokumentumok között van több száz olyan is, amely a budapesti amerikai követségről származik, de a WikiLeaks ezeket egyelőre nem tette közzé. Az irattömeget megkapta egy amerikai és több európai újság szerkesztősége, de ezek nem közöltek részleteket a magyar iratokról, így azok tartalma nem ismert (részletek a WikiLeaks-kiszivárogtatásról itt).

A más országokból származó levelezések ugyanakkor gyakran tartalmaznak személyes jellegű információkat (például egy vezető feleségének plasztikai műtétjeiről) és még pletykákat is (az iratokban találhatólegérdekesebb történeteket itt olvashatja). Amerikai tisztviselők időnként kritikus megjegyzéseket is tesznek szövetséges politikusokról, ami szokatlannak tűnhet a megszokott hivatalos nyilatkozatokhoz képest.

"Hab a tortán"

Simonyi szerint azonban épp "az informális közlekedés a legfontosabb része a mai diplomáciának". Az egykori diplomata szerint nem lehet úgy bizalmat építeni, ha időnként nem ülhet le egymással egyik ország tisztviselője egy külföldi kollégájával egy őszinte beszélgetésre. "Ha ezt az elemet kivesszük, és csak a száraz kommunikáció marad, akkor az sokkal nehezebb diplomáciai tevékenységet fog eredményezni" - magyarázta Simonyi.

Az egykori washingtoni nagykövet szerint "látni kell, hogy a modern diplomáciában a csúcstalálkozók, a hivatalos vezetői tárgyalások csak olyanok, mint hab a tortán", akkor ugyanis ritkán hangzanak el szenzációs dolgok. "Sokkal érdekesebb az előkészítés folyamata" - mondta Simonyi, hozzátéve, hogy ez különösen igaz az Egyesült Államokra. Az egykori diplomata szerint ugyanis az amerikai vezetőkkel való találkozásokat mindig nagyobb tervezés előzi meg, mint ahogy az az európai politikában megszokott, ahol ezek a tárgyalások a "rutin részei".

"Igen nagy fordulat"

Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint az igaz ugyan, hogy a nyilvánosságra került jelentésekben és táviratokban mindkét fél, az amerikai külügyminisztérium és a külföldi országokból jelentő diplomatáik is abban a tudatban fogalmaztak, hogy minden, amit leírnak, köztük marad, és évtizedekig nem kerülhet nyilvánosságra, de a jelentések stílusa és hangneme az amerikai külügy és diplomácia stílusát is jellemzi. "A titkossággal nem lehet visszaélni, a diplomáciai jelentéseknek az a lényegük, hogy pontos, gyors, hiteles információt küldjenek a diplomaták arról, hogy mit láttak" - mondta Balázs. A volt külügyminiszter szerint ahogy a polgári társaságban, a diplomáciában is igaz, hogy aki korrekt akar maradni, a háta mögött sem mond olyan dolgokat másról, amit szemtől szemben nem vállalna.

A hasonló, magyar diplomáciai jelentések aranyszabálya, hogy "tényeket, tényeket, tényeket" kell közölni, a diplomata értékelését pedig élesen el kell választani ezektől - mondta az [origo]-nak. Balázs az iratok kiszivárgását "igen nagy fordulatnak" értékelte, de azt mondta, hogy mivel még soha nem történt hasonló eset, szerinte egyelőre nem lehet megjósolni, milyen hatása lesz a diplomáciai kapcsolatokra vagy a kapcsolattartásra.