Minden szálat Lukasenko mozgatott a véres elnökválasztáson

Lukasenko
Vágólapra másolva!
A nézők tíz szereplőt szavaztak be, akiknek egy hónapon keresztül kellett egymással mérkőzniük. Mindannyian máshoz értettek, más típust képviseltek, és a játék végén a közönség szavazott a sorsukról: a győztes mindent vitt, a vesztesek egy része pedig börtönbe került. Bár a játék egyszerre volt izgalmas és unalmas, a győztes személye sosem volt kétséges, mert ő írta a játékszabályokat. Így választották újra Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnököt.
Vágólapra másolva!

Egy ifjú ügyvéd, egy szociálisan érzékeny térképész, egy építőmérnök végzettségű teológus és egy népszerű dalokat szerző költő: többek között ők voltak a szereplői annak a fehérorosz választási drámának, amely vasárnap este zavargásokba, véres összecsapásokba és az ellenzéki elnökjelöltek letartóztatásába torkollott. Fehérorosz elnökválasztáson a Szovjetunió felbomlása óta nem volt annyi jelölt, mint idén decemberben, és ezt a diktatórikus állam vezetése igyekezett is demokratikus erénynek beállítani. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a választásokról írt jelentése alapján azonban a társadalom minden szegletéből összeszedett elnökjelöltek inkább egy Európának szóló nagyszabású színjáték részei voltak, mint egy valóban demokratikus választás jelöltjei.

Politikai elemzők régóta ismételgették, hogy Fehéroroszország próbál az EU kedvében járni, és demokráciát, vagy legalábbis politikai reformokat mímel, mert szüksége van európai hitelekre, európai pénzekre. Idén januárban az ország átírta a választási törvényét, amelyben egyszerűsítette a jelöltállítást, választás idejére szabaddá tette a tömegrendezvényeket, és korlátozott mértékben megszólalási lehetőséget is biztosított az ellenzéki jelölteknek az állami médiában. Az Euronewsnak adott hétfői interjújában Lukasenko elnök arról beszélt, hogy ez a választás "hatalmas előrelépés volt a 2006-os állapotokhoz képest, és ez lehet az alap az európai-fehérorosz kapcsolatok újjáépítéséhez.

A demokráciát mutató elnök azonban nem rejtette véka alá, hogy ő is szívesen tekint a szavazásra színjátékként. A választásokat értékelő hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján az egészet egy valóságshow-hoz hasonlította: "Minden feltételt megteremtettünk, hogy a jelöltek őszintén harcolhassanak a hatalomért, és megnyerhessék a szavazók szívét. Az egész olyan átlátható volt, hogy az emberek nem is tudták eldönteni, választásban vagy valóságshow-ban vesznek-e részt" - mondta. Azt ugyan nem tette hozzá, de a show-nak ő volt egy személyben a rendezője és győztese is: ez EBESZ megfigyelőinek jelentése szerint ugyanis a választási bizottságok egyértelműen Lukasenko kezében voltak, aki végül elsöprő, közel 80 százalékos eredménnyel nyerte meg negyedik elnökválasztását (győzelméről itt olvashat részletesen).

A szereplőválogatás: sok kicsi kevésre megy

Lukasenko valóságshow-jának szereplői azért lehettek ilyen sokan, mert az új törvények szerint elég volt száz választópolgár támogatása, hogy egy jelölt elkezdhesse gyűjteni a jelöléshez szükséges ajánlásokat. A megmérettetéshez százezer aláírást kellett összegyűjteni, ami tíz jelöltnek sikerült - derül ki az EBESZ jelentéséből: a dokumentum szerint minden ellenzéki csoport úgy érezte, hogy az új törvények nagyobb teret, jobb lehetőségeket adtak a gyűjtéshez (az EBESZ-jelentést itt találja).

A Lukasenko elnök leváltását remélő fehéroroszok szavazatai a választáson tehát kilenc részre oszlottak szét, ami erős ellenzéki erők esetén is megnehezítette volna a hatalomban lévő elnök legyőzését. A könnyített "szereplőválogatás" valószínűleg a terv része lehetett, a Lukasenko-rezsim ugyanis bevallottan örült a sok jelöltnek - derült ki a Belta állami hírügynökség december eleji tudósításából. Natalja Petkevics, az elnöki hivatal vezetője ekkor azt nyilatkozta, hogy "a jelöltek nagy száma kifejezetten jó, mert fejleszti Fehéroroszország választási és politikai tudását".

"A kampány emiatt egyszerre lesz nagyon érdekes és nagyon unalmas" - mondta a hivatalvezető. Érdekes azért, mert olyan, eddig ismeretlen elemek is megjelentek benne, mint az exit-poll eredmények, a civil szervezetek, "némi politikai közdelem", és politikai vetélytársak - magyarázta. Unalmas viszont azért, mert Lukasenko minden kihívója "kiszámítható és néha kifejezetten primitív".

A szereplők közül az állami médiában egy ellenzéki jelölt sem tudott kiemelkedni, a többi jelöltnél markánsabb vezéregyéniséggé válni, mind beleszürkültek a Lukasenko által rájuk erőltetett képbe, amely szerint csak a hatalmat akarják megdönteni. A Belta hírügynökség szerint ezt a képet Lukasenko elnök tudatosan építette köréjük kezdettől fogva: egy megbízottjainak tartott tájékoztatón arról beszélt, hogy az összes ellenzéki jelöltet "egyetlen ideológiai portréban" kell ábrázolni.

"El kell magyaráznunk az embereknek, hogy nincs különbség az ellenzékiek között. Minden szavuk hazugság, ismerem őket kívül-belül, mind egy tőről fakad. Mind a jelenlegi hatóságok ellenlábasa, a fehéroroszosításra törekvő nyugatbarát" - összegezte a képet Lukasenko. És a szereplőkre húzott sablonkeret megszületett: a kilenc ellenzéki jelölt a hivatalos eredmények szerint szinte egyenlően osztozott a nekik jutott szavazatokon, egy-egy százalékos eredményt elérve. Mindössze egy jelölt lépte át a két százalékot, és egy jelölt teljesített egy százalék alatt.

A játékosok: a költő, a külügyminiszter-helyettes és az áruló

Pedig az elnökválasztáson induló elnökjelöltek korántsem voltak hasonlóak: egy részük komoly ellenzéki múlttal, politikai háttérrel vagy épp jelentős anyagi támogatással rendelkezett, más részük viszont egyszerű hivatalnok vagy üzletember, akinek a feltűnése egyáltalán nem volt komolyan vehető (a róluk készült galériát itt találja).

Az egyik legkiemelkedőbb ellenzéki jelölt Vlagyimir Nyekljajev író, költő és dalszerző volt, akit a választások utáni tüntetéseken a rendőrök félholtra vertek, majd a hatóságok még az éjjel lepedőbe csavarva elvitték a kórházból, ahol feküdt. A Központi Választási Bizottság honlapja szerint messze ő gyűjtötte a legtöbb pénzt választási kampányához, számláján 103 millió fehérorosz rubel (7,2 millió forint) gyűlt össze, bár ebből csak 70,7 milliót (5 millió forint) tudott elkölteni (a táblázat itt található). A férfi, akinek egy Ilona és egy Eva nevű lánya is van, a 60-as évek óta újságíró, kulturális magazinok főszerkesztője, volt az írószövetség elnöke is, és 2010 óta vezeti a Gavarí Právdu! (Igazat mondani!) nevű ellenzéki civil mozgalmat.

A másik komolyan vehető jelölt Andrej Szannyikov, aki orosz, angol, francia és lengyel nyelven beszélő tomácsként, diplomata múltjának köszönhetően komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Szannyikovot szintén megverték és letartóztatták vasárnap, noha 1996-ig Alekszandr Lukasenko elnök külügyminiszter-helyettese is volt. Akkor mondott le, amikor Lukasenko népszavazáson diktatórikus hatalmat szerzett magának: azóta egy ellenzéki civil kezdeményezés, a Charter 97 hangadója, és az Európai Fehéroroszországért nevű szervezetben politizál. A külföldi média mérvadó fehérorosz ellenzékinek tekinti, többször adott részletes interjút a BBC-nek is Lukasenkót ostorozva: a választásokra pénzt azonban már ő is alig tudott gyűjteni, alig több mint egymillió forintot szedett össze.

Forrás: AFP
Lukasenko írta a szabályokat (a képre kattintva megnézheti az összes jelölt arcképét)

A két politikuson kívül még egy jelöltnek volt mérhető anyagi támogatása: az 54 éves, közgazdász, Jaroszlav Romancsuk egy elemző intézet vezetője, önéletrajza szerint nyolc könyvet írt a gazdasági rendszerek reformjáról, és korábban már a kormánynak is dolgozott. A férfi a Fehérorosz Legfelső Tanács (a parlament) gazdaságpolitikai bizottságában dolgozott, talán ennek is köszönheti, hogy a választások után őt nem tartóztatták le. Romancsuk volt az egyetlen ellenzéki jelölt, aki a választások utáni erőszakért a többi jelöltet okolta, és azt mondta, hogy azok "enyhén szólva is meggondolatlanul cselekedtek". A közgazdász kedden a Belta hírügynökség szerint már "barátságos légkörben" egyezkedett Lukasenko elnökkel.

A többi hat jelölt még náluk is tarkább háttérrel rendelkezik. Grigorij Kosztuszev gépészmérnök, építőipari cégvezető, aki 1989 óta politizál az apró BNF-párt élén, Alekszej Mihalevics pedig csupán 35 éves jogász, aki Oxfordot is megjárta, és most krízismenedzserként, valamint az afganisztáni háborút ellenző szervezet ügyvédjeként dolgozik. Nála is fiatalabb a 30 éves Vitalij Rimasevszkij, aki egyszerre építőmérnök és ortodox keresztény teológus, míg a legidősebb jelölt Viktor Terescsenko, aki 60 éves közgazdász professzor, a csernobili atombaleset felszámolásában való részvételéért kitüntett parlamenti képviselő, a kis- és középvállalkozások szövetségének elnöke (őt szintén nem vitték börtönbe). A két legjellegtelenebb jelölt Nyikolaj Sztatkevics, egy bányászokat, energia- és építőipari cégeket tömörítő független kereskedelmi szövetség vezetője, valamint Dimitrij Ussz, aki egy térképészeti vállalat igazgatója, és életrajza szerint Minszk város tanácsának képviselőjeként "az átlagemberek problémájával foglalkozik".

A játékszabályok: verseny az óriás árnyékában

Az EBESZ megfigyelői szerint az ellenzéki jelöltek nemcsak a jelölés, de a kampány során is több lehetőséget kaptak, mint eddig. Fehéroroszország törvényei szerint korábban tömeggyűlést csak engedéllyel lehet tartani, amelyért már 15 nappal korábban a hatóságokhoz kell folyamodni: ezt az új választási törvény a kampány időszakára felülírta, és csupán kétnapos bejelentési kötelezettséget szabott meg. Szintén változást jelentett, hogy az ellenzéki jelöltek állami támogatást kaptak kampányukhoz: az EBESZ szerint mintegy 5,4 millió forintnyi pénzhez jutottak plakátok nyomtatására.

Az állami médiában minden jelöltnek ingyenes megjelenést biztosítottak, igaz, rendkívül limitált mértékben. Az egy hónapos kampányidőszakra mindenki egy óra műsoridőt kapott az állami tévében, és öt nyomtatott oldalnyi helyet a négy országos és hét regionális újságban. Ezen kívül a jelölteknek televíziós vitát is rendeztek, amelyre azonban Alekszandr Lukasenko elnök nem ment el, így csak egymás közt vitázhattak. Amikor december elején néhány jelölt több helyet kért a médiában, azt megtagadták.

Az EBESZ jelentése szerint így a kampány "alig volt látható": az ellenzéknek csak pár közepes gyűlésre és néhány plakátkampányra futotta, amelyek egy részét gyorsan le is tépkedték. Közben az állami média híradásaiban Lukasenko elnök állandóan szerepelt, a választási hírek 89 százaléka róla szólt, mindig pozitív vagy semleges hangon. Lukasenkónak kampányolt egy elvileg közszolgálati állami intézményhálózat, és az egyetemek, üzemek dolgozóit fizetett szabadsággal ösztökélték az elnök kampányrendezvényein való részvételre.

Az ellenzéki jelöltekkel hasonló segítség helyett folyamatosan éreztették, hogy veszélyben vannak: Lukasenko rendre arról beszélt, hogy ismeri a jelöltek "bűneit és szabályszegéseit", de szemet huny felettük, hogy a nyugat ne vádolhassa a választás manipulálásával. Az ügyészség december elején öt jelöltet is hivatalosan figyelmeztetett, hogy ne merjenek a választás után is tüntetést szervezni, mert akkor már nincs hatályban a választási törvény, és tilos. Az ellenzékiek ezek után alig kampányoltak, amit a KVB főtitkára úgy értékelt, hogy "kerülik a szemtől szemben találkozást a szavazókkal".

A finálé: kiszavazóshow egy héten át

A december 19-i finálé, a szavazás az EBESZ szerint kifejezetten jól volt megszervezve, magával a szavazással nem is volt szinte semmi gond. Gyanúra adott okot azonban, hogy vasárnap előtt már egy héten át lehetett szavazni, és a leadott szavazatokat őrző urnákat turnusváltásonként, valamint éjszakánként is rossz minőségű plombákkal zárták. Az urnákat ilyenkor választási ellenőr sem láthatta, illetéktelenek viszont a közelébe fértek.

Forrás: AFP
Hatalmas tömegek tüntettek Minszkben

Még nagyobb problémát találtak az EBESZ ellenőrei a szavazatok összeszámlálásánál, amely a legtöbb szavazókörben "rossz vagy nagyon rossz" volt, átláthatatlan, ellenőrizhetetlen és "nagyon csendes". A választási ellenőrök szerint ez aláásta az egész választás hitelességét, Lukasenko elnök azonban közölte: "Arról panaszkodni, hogy a szavazás jól volt megszervezve, de nagyon csendes volt, egyszerűen nevetséges".

A szavazás után az ellenzéki jelöltek a szerintük irreális eredmények miatt ígéretükhöz híven utcára hívták a tömegeket, de a több tízezres békés tüntetést néhány száz ember erőszakos zavargássá változtatta. Ekkor a rohamrendőrök az egész tömeget szétverték, mintegy 600 embert letartóztattak, és a kilenc ellenzéki jelöltből hetet szintén elvittek (erről itt talál részleteket). Kedden két jelölt szabadult ki, de Nyekljajev és Szannyikov három társával továbbra is börtönben van.

"Az ellenzéknek nincs esélye a győzelemre, mert megosztott, nincs egy igazi vezetője" - nyilatkozta a BBC-nek az összecsapások után egy elkeseredett fehérorosz fiatalember, Pavel Jurinov. "Az ellenzéknek nincs igazi akcióterve sem" - tette hozzá, és ezt ismételte meg egy másik minszki férfi, Sztasz Gorelik is: "Azért vesztettünk, mert az ellenzéknek nem volt terve, hogy mit csináljon, milyen célokat tűzzön ki".