A függetlenségről szavaznak Szudán olajmezőin

Vasárnaptól népszavazást tartanak az öt éve még polgárháború, ma éhínség által sújtott Dél-Szudánban az országrész függetlenedéséről. A 21 évig tartó polgárháború utáni békeszerződés miatt szavazhatnak a déliek - főként keresztények és animisták - arról, hogy elválnak-e az északi, muszlimok lakta területről. Ha a függetlenséget választják, Szudánról leválnak a legnagyobb olajmezői.

Vasárnap kezdődött a szavazás

Csaknem négymillió szavazó dönt vasárnaptól kezdődően Dél-Szudánban arról, hogy az országrész önállóvá váljon-e. A dél-szudáni népszavazás tétje Afrika legnagyobb kiterjedésű országának a jövője: az, hogy elválik-e a zömmel keresztény, illetve animista vallású feketék lakta déli országrész a muszlim arabok lakta északtól. A népszavazás egy hétig tart, előzetes eredményekre legkorábban februárban számítanak.

Az általános várakozás szerint a szavazók nagy többsége a független Dél-Szudánra fog voksolni, így 1993 után (abban az évben vált ki Eritrea Etiópiából) újabb független állam jöhet létre a földrészen. Omar al-Bashir államfő röviddel a szavazás előtt óvott Szudán kettéválásától. Szerinte ugyanis a függetlenség nem csodagyógyszer a déliek számára.

Vasárnap reggel elsőnek Salva Kiir dél-szudáni vezető adta le a voksát, rögtön a szavazóurnák kinyitása után a terület központi városában, Dzsubában. Nagy tömeg fogadta őt a helyszínen, üdvrivalgásuk közepette Kiir a dél-szudániak által nagyon várt, történelmi jelentőségű eseménynek nevezte a szavazást. Jelen volt az eseményen George Clooney amerikai színész, aki a dél-szudáni függetlenség támogatója, valamint John Kerry amerikai szenátor is. Sok szavazó a számára kijelölt szavazóhely környékén, a szabad ég alatt aludt az éjszaka, és már hajnalban sorba állt a szavazáshoz. A népszavazás egy hétig tart, előzetes eredményekre legkorábban februárban számítanak.

Szavazással pecsételhetik meg a békét

A népszavazást a 2005-ös naivashai egyezmény írta elő, amely Afrika történelmének leghosszabb, a kartúmi kormányzat által támogatott fegyveresek és a déli országrész függetlenségéért küzdő Sudan People's Liberation Army/Movement (SPLA/M) közötti polgárháborút zárta le. A 21 évig tartó polgárháborúban az ENSZ szerint 2 millió ember vesztette életét, és 4 milliónak kellett elhagynia az otthonát.

A béke autonómiát biztosított Dél-Szudánnak, Szudánnak pedig gazdasági fellendülést hozott. A kőolajvagyonnak és a kínai, a maláj, az indonéz és egyéb ázsiai országok befektetéseinek köszönhetően 2005 óta átlagosan 7,4 százalékkal nőtt az ország GDP-je. Bár 2010-ben a gazdasági növekedés a Global Finance szerint 5,5 százalékosra lassult, Szudán még így is az egyik leggyorsabban fejlődő ország a világon, és Afrika harmadik legnagyobb olajtermelője lett az elmúlt évtizedben.

Sorban állnak a szavazók Szudánban

Dél-Szudán esetleges függetlenné válása éppen a kőolajvagyon miatt súlyos probléma. A szudáni olajkincs ugyanis nem az arabok lakta északi részen, hanem a jórészt feketék által lakott, 640 ezer négyzetkilométer területű (Franciaország méretű) déli országrészben található, jelenleg is innen származik Szudán olajtermelésének 85 százaléka. Eddig a két országrész egyenlően osztozott a bevételeken, amelyek a dél-szudáni költségvetés 98 százalékát, míg a központinak körülbelül a 60 százalékát tették ki.

A déli tartomány ugyanakkor az olajon kívül szinte semmit nem birtokol, a legtöbb termék esetében importra szorul. Dél-Szudán az északi országrésznél jelentősen elmaradottabb, a 7,5-10 milliósra becsült lakosság közel 20 százaléka krónikusan alultáplált, mindössze 50 százaléka végzett el legalább öt általános iskolai osztályt, a születéskor várható életkor pedig 16 évvel kevesebb, mint északon, mindössze 42 év. A tartomány erőforrásai azonban nagy lehetőséget rejtenek. Az olajtermelés mellett a polgárháború után lassan újranyílnak az arany- és gyémántbányák, de Dél-Szudánban terül el Afrika utolsó nagy, egybefüggő és szinte ismeretlen vadonja.

A szudáni választásról és annak tétjéről szóló részletes cikkünket itt olvashatja el.