Obama szerint Kadhafinak távoznia kell

2011.02.26. 10:05

Barack Obama amerikai elnök azonnali távozásra szólította fel Moamer el-Kadhafi líbiai vezetőt. Szombaton már Tripoliban is összecsapások folytak a líbiai ellenzéki felkelők és a Kadhafihoz hű erők között, az ellenzékiek a beszámolók szerint már a város egy részét az ellenőrzésük alá vonták. Közben összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy Líbia elleni szankciókról tárgyaljon.


Most azonnal el kell hagynia Líbiát Moamer el-Kadhafi líbiai vezetőnek - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök szombaton, aki most először szólította fel Kadhafit távozásra. A Fehér Ház szerint Obama Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében jelentette ezt ki. Az elnök azt mondta, amikor egy vezető hatalmát már csak úgy gyakorolja, hogy saját népe ellen támad fegyverrel, akkor elvesztette minden legitimációját, és azt kell tennie, ami népének a legjobb, vagyis "azonnal távoznia kell".


A Sky News információi szerint Tony Blair korábbi brit miniszterelnök telefonon arra figyelmeztette Kadhafit, hogy utolsó esélye van a líbiai helyzet békés rendezésére, ellenkező esetben a NATO beavatkozhat országában. Blair - aki jelenleg az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország közös közel-keleti békemegbízottja - pénteken beszélt telefonon Kadhafival.

Már Tripoliban dúl a harc

Líbiában a harcok szombaton sem szűntek meg a Kadhafihoz hű fegyveresek és az ellenzéki felkelők között. A Guardian beszámolókra hivatkozva azt írja, hogy már az ország fővárosának, Tripolinak egy része felett is átvették az irányítást az ellenzékiek, de a város központja felett még mindig a rezsim gyakorol ellenőrzést.

Egyes szemtanúk beszámolói szerint a Kadhafihoz hű erők civileket fegyvereztek fel, hogy azok ellenőrző pontokat létesítsenek és járőrözzenek Tripoliban. Kadhafi előző nap jelentette be, hogy szükség esetén minden fegyverraktárt megnyitnak, hogy felfegyverezzék a lakosságot. Híveit pedig felszólította, álljanak készen arra, hogy harcoljanak "Líbiáért, a méltóságért, az olajért".

Az MTI szerint egy szemtanú arról számolt be, hogy látta bemenni Kadhafi híveit a "forradalmi bizottságok" egyik épületébe, ahonnan fegyverekkel jöttek ki. Szerinte a kormány kocsit és pénzt ajánl minden támogatónak, aki legalább három embert hoz magával Kadhafi rendszerének védelmezésére. Más helyi lakosok arról számoltak be, hogy teherautókon ülő, automata fegyverekkel felszerelt civilek járőröznek az utcákon. Sokan közülük tizenéves fiatalok.

Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint a legtöbb tripoli lakos szombaton otthonában maradt, rettegve a felfegyverzett csoportoktól, amelyek tagjai ellenőrző pontokat létesítettek, s járőrözni kezdtek. Sok üzlet zárva maradt, a mégis kinyitó kenyérboltoknál pedig hosszú sorok alakultak ki. Egy cseh szemtanú a CTK prágai hírügynökség anyaga szerint arról számolt be, hogy a Kadhafihoz hű fegyveres erők már csak Tripoli mintegy egynegyedét ellenőrzik, a főváros központját, ahol egy megerősített tábor van. Az illető szerint Kadhafi is innen, ebből a táborból irányítja fegyveresei akcióit.

Moamer Kadhafi líbiai vezető második legidősebb fia, Szaif al-Iszlam pénteken kijelentette, hogy reményei szerint szombaton a kormány és a felkelők tárgyalásokat kezdenek a fegyverszünetről.

Obama aláírta a Líbia elleni szankciókat

Barack Obama amerikai elnök közben aláírta a Líbia elleni szankciókat. Washington hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nem a líbiai nép, hanem az észak-afrikai ország vezetője és családja, valamint kormányzati vezetők ellen irányulnak, az ő ottani vagyonukat fagyasztotta be. Az amerikai elnök azután hagyta jóvá a büntető-intézkedéseket, hogy pénteken több száz amerikai állampolgárt sikerült kimenekíteni Líbiából. A Fehér Ház indoklása szerint a szankciókat azért vezették be, mert a tripoli kormányzat továbbra sem hagyott fel az erőszakcselekményekkel.

Az amerikai pénzügyminisztérium még csütörtökön felszólította az amerikai bankokat, hogy kövessék megkülönböztetett figyelemmel azokat a pénzmozgásokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a líbiai zavargásokkal és az ottani elit esetleges vagyonmentésével. A Fehér Ház pénteken bejelentette, hogy bezárja a tripoli amerikai nagykövetséget és megszakítja az országgal a diplomáciai kapcsolatokat, és további lépéseket fontolgat, nem kizárva a katonai fellépést sem.

Forrás: AFP/Andrej Stenyin

A brit nagykövetség működését is felfüggesztették szombaton, az angolokat repülőgépekkel menekítették ki az országból. Az utolsó repülő szombaton délután szállt fel. Liam Fox brit védelmi miniszter szombaton bejelentette azt is, hogy a brit légierő két gépe összesen százötven külföldi civilt - nem csak briteket - menekített ki Líbiából. A Bengázitól délre eső sivatagos területen levő táborokból szállt fel a két gép. Ezekben a táborokban elsősorban olajmunkások dolgoztak, akiknek kapcsolata a külvilággal a líbiai felkelés kitörése óta gyakorlatilag megszakadt. Eközben a brit királyi haditengerészet Cumberland nevű fregattja is Bengázi felé tart, hogy ott összegyűlt, távozni kívánó külföldieket vegyen fedélzetére.

Az ENSZ főtitkára szerint a múlt héten kezdődött zavargások éhezéssel és menekültáradattal fenyegetnek. Erről itt olvashat. Ban Ki Mun azt mondta, hogy meg kell állítani az erőszakot az észak-afrikai országban. Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a lehető legrövidebb időn belül kemény szankciókat kell hoznia a líbiai rendszer ellen. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő ugyanakkor az esetleges ENSZ-szankciók ellen foglalt állást, arra figyelmeztetve, hogy azok jobban sújtanák a líbiai népet, mint Moammer el-Kadhafi líbiai vezető rendszerét.

Silvio Berlusconi olasz kormányfő szombaton azt mondta: "Ha mindannyian egyetértünk, véget vethetünk a vérontásnak és támogathatjuk a líbiai népet". Berlusconi - aki egészen a közelmúltig Kadhafi egyik legfőbb európai szövetségesének számított - most arra figyelmeztetett, hogy az észak-afrikai fejlemények jövője nagyon bizonytalan. Az ottani lakosság szerinte megkezdheti a demokrácia létrehozásának folyamatát, de az is lehet, hogy a külvilágnak az iszlám radikalizmus veszélyes központjaival kell majd itt szembenéznie.

Szombaton összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy Líbiáról térgyaljon. Az előzetes nyilatkozatok alapján az európai államok és Amerika is támogatja a súlyos szankciók bevezetését az ország ellen. Csak a török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan ellenzi a szankciókat, mert szerinte azok a líbiai népnek ártanának a legtöbbet, nem pedig az országot vezető Kadhafinak.

Ha szeretne többet tudni az arab forrongások által érintett országokról, klikkeljen a térképre! Az egyes országokra kattintva megtudhatja, hogy mit érdemes tudni róluk dióhéjban, mi történt ott eddig és az miért fontos, mitől lehet érdekes a továbbiakban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK