Bekeményítettek az időt nyerő diktátorok Líbia árnyékában

2011.03.23. 18:19

Szíriában eddig sosem látott forrongások törtek ki, Jemenben katonai puccs és polgárháború közeleg, Bahreinben pedig külföldi csapatok verték szét a rendszer ellen lázadó tömegeket az elmúlt napokban. Amíg a világ a Líbiai háborúra figyel, a többi lázadó arab nemzetet csendben próbálják vérbe fojtani az időt nyerő diktátorok.

Európa figyelme szombat óta szinte teljesen a líbiai háború felé fordult, ahol az arab országok közül elsőként került sor nemzetközi katonai konfliktusra. Míg a legtöbb arab forrongást határokon belül intézték el egymás között a tüntetők és diktátorok, a Moammer Kadhafi líbiai vezető bukásáért harcot indító felkelőket francia vadászgépek és amerikai cirkálórakéták bevetésével kellett megvédeni. A váratlan nemzetközi beavatkozás azonban nem csak a líbiai felkelőknek, de néhány arab diktátornak is hasznosnak bizonyult.

Miközben a líbiai háború szinte teljesen elvitte a világ figyelmét a kisebb arab országok forrongásairól, több arab diktatúrában is feszültebbé vált a helyzet a tüntetők és a kormány között. Bahrein, Jemen és Szíria tüntetői a nemzetközi érdektelenség árnyékában a múlt héten egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek, de a líbiai konfliktus árnyékában a fenyegetett rezsimek sem voltak restek kihasználni a nemzetközi figyelem hiányát, hogy addig számoljanak le a tüntetőkkel, amíg Kadhafi harca kiszorítja őket a címlapokról.

Tizenöt lecsukott gyerek miatt tört ki a mészárlás - Szíria

Szíriában, ahol februárban még érdeklődés hiányában elmaradt az arab országokon végigsöprő "harag napja", múlt pénteken, egy nappal a líbiai háború kitörése előtt mégis megtalálták a hangjukat a tüntetők. A BBC szerint több városban, így például Damaszkusz, Homsz és Banjasz központjában is tartottak kisebb-nagyobb tüntetéseket, a legnagyobb felfordulás azonban az ország déli csücskében található Deraa városában történt, ahol a lakosság jelentős részét nagy, törzsi családok teszik ki. Itt néhány család pénteken azért kezdett tüntetni, mert a hatóságok letartóztattak 15 gyereket, akik a rendszer bukását követelő graffitikkel firkálták össze a falakat (a tüntetésről itt talál videót).

A hatóságok a pénteki tüntetésen tüzet nyitottak a tömegre. A lövöldözésben négy ember meghalt, és ez után elszabadultak az indulatok. A város utcáin több ezres tüntetések kezdődtek, a tömeg felgyújtotta a kormányzó Báth párt irodáit, a kormány pedig katonákat vezényelt a zavargás megfékezésére. Az elmélyülő konfliktusban az egyenruhások vasárnap is megöltek egy tüntetőt, sokat pedig megsebesítettek. Hétfőn a vasárnapi áldozat temetése után kezdődött újabb tüntetés, amelybe ismét belelőttek a gumibotokkal támadó rendfenntartók, a menetre kilőtt könnygázban egy 11 éves fiú megfulladt.

Forrás: REUTERS/Khaled al-Hariri
Szír tüntetők az Omari mecsetnél

Szerdán hajnalban tovább durvult a helyzet, a BBC jelentése szerint a deraai Omari mecsetnél a biztonságiak legalább öt embert lőttek agyon, amikor éles lőszerrel és könnygázzal próbálták elzavarni a mecsetnél éjszakára sátrat verő tüntetőket (az éjszakai lövöldözésről készült amatőr videofelvételt itt nézheti meg). A támadásban egy orvos, egy mentőápoló és egy sofőr is meghalt: a tüntetők szerint a hatóságok mészárlást rendeztek a sötétben, és orvlövészek végeztek az áldozatokkal, míg a kormány szerint egy "fegyveres banda" támadt a tüntetőkre.

A biztonságiak az AFP jelentése szerint több embert letartóztattak a környéken, miután korábban letartóztattak egy ellenzéki vezetőt, Louai Husszeint is. Az AFP hírügynökség stábját szintén megverték, felszerelésüket elkobozták. A tüntetők elleni "aránytalan fegyveres erőszakot" elítélte az USA, az ENSZ és az EU is, de ennek nem volt semmilyen látható következménye.

Ha többet szeretne megtudni a szíriai konfliktus hátteréről és jelentőségéről, kattintson ide.

A hadsereg főparancsnoka is a tüntetőkhöz állt - Jemen

Szíriához hasonlóan Jemenben is közvetlenül a Líbiában kezdődött nemzetközi beavatkozás előtt szabadultak el újra az indulatok. Az országban már hónapok óta folytak erőszakos összecsapások Ali Abdalláh Száleh elnök hívei és a távozását követelő tüntetők között, pénteken azonban az elnököt támogató orvlövészek hatalmas vérfürdőt rendeztek az ország fővárosában. A szánai mészárlásban az Independent szerint 52 embert lőttek agyon a kormányerők, és sok másikat megsebesítettek, hogy letörjék a régóta elhúzódó tüntetéseket.

A vérontás azonban a várttal ellentétes hatást váltott ki: a brutális fellépésen megrökönyödve Száleh elnök közeli bizalmasai is hátat fordítottak a rezsimnek, és hétfőn nagykövetek, vallási és törzsi vezetők, valamint katonák is a tüntetők oldalára álltak. A lázadó tábornokok között volt Ali Muszin al-Ammar, a jemeni hadsereg főparancsnoka is, aki azt ígérte, hogy csapatai megvédik a tüntetőket a péntekihez hasonló erőszakos rajtaütésektől.

Forrás: REUTERS/Joseph Eid
Kettészakadt a jemeni hadsereg

Miközben a védelmi miniszter a hét elején még azt ígérte, hogy a hadsereg megvédi a rezsimet, becslések szerint már a katonák több mint fele átállt a lázadókhoz. Al-Ammar tábornok tankjaival védőgyűrűt vont a szánai tüntetők köré, és stratégiai jelentőségű helyszínekre, köztük a központi bankhoz is csapatokat küldött. Egy jemeni kormánytisztviselő szerint a kialakult helyzetben "60 százalék esélye van egy vértelen katonai puccsnak", Szaleh elnök azonban kedden közölte, hogy nem hagyja puccsal megdönteni az uralmát: "[Puccskísérlet esetén] polgárháború lesz, véres háború" - idézte az elnököt a BBC.

Az elnök vasárnap menesztette a kormányát, és kedden felajánlotta az ellenzéknek, hogy év végén távozik, a tüntetők azonban ezt nem fogadták el, és azonnali lemondást követeltek. Kedden az ország keleti felében a tüntetőkhöz átállt hadsereg összecsapott az elnökhöz hű Köztársasági Gárdával, a Vörös-tenger partján pedig egy fontos légi bázisnál néznek farkasszemet a lázadó és a kormányerők.

Az események hatására a francia külügyminiszter közölte, hogy Száleh elnök távozása "elkerülhetetlen", őt azonban ez nem hatotta meg. Szerdán a parlamentben pártjával elfogadtatott egy rendkívüli állapotot bevezető törvényt, amely diktatórikus jogokkal ruházta fel a tüntetések letöréséhez. A parlament által megszavazott rendkívüli állapotban felfüggesztették az alkotmányt, engedélyezték a média cenzúrázását, betiltották az utcai tüntetéseket, és 30 napra rendkívüli jogokkal ruházták fel a biztonsági erőket, akik bírósági eljárás nélkül tartóztathatnak le és tarthatnak fogva akárkit - írja a Guardian. Az al-Dzsazíra arab televízió szerint azonban a tüntetők sem hátráltak meg, és bejelentették, hogy pénteken hatalmas menetet indítanak a szánai elnöki palota ellen.

Ha többet szeretne megtudni a jemeni konfliktus hátteréről és jelentőségéről, kattintson ide.

A kórházakat is elfoglalták a katonák - Bahrein

A bahreini király nem várta meg a líbiai háború kitörését, már a múlt hét elején megkezdte végső harcát az immár két hónapja utcán lévő tüntetők ellen. Ahogy azt sokan már a forrongások elején megjósolták, a síita többségű, de szunnita vezetésű ország végül katonai segítséget kért a szomszédos szunnita államoktól, hogy megakadályozzák egy Iránnal szimpatizáló síita forradalom sikerét. Hamad bin Issza al-Kalifa király kérésére Szaúd-Arábia mintegy ezer katonát küldött az apró szigetállam területére, később pedig Kuvaitból és az Egyesült Arab Emirátusokból érkező csapatokról is érkeztek hírek.

A kormányerők múlt szerdán kezdtek nagyszabású leszámolásba, ellenzéki vezetőket tartóztattak le, videofelvételek szerint fegyvertelen tüntetőket lőttek le az utcán, és megszállták a kórházakat is. A brutális akciók során jelentések szerint a biztonsági erők az orvosokat is bántalmazták, és nem hagyták, hogy a sérült tüntetőket ellássák a kórházakban. A király az akcióval egy időben statáriumot hirdetett, és éjszakára kijárási tilalmat vezetett be.

Forrás: REUTERS/Joseph Eid
Romokban a bahreini Gyöngy tér

A Líbia elleni nemzetközi akciók megindulása után a biztonsági erők tovább dacoltak a nemzetközi szervezetek kritikájával. Hiába ítélte el az erőszakot és a kórházak katonai megszállását az ENSZ emberi jogi főbiztosa, és hiába fejezte ki "legmélyebb aggodalmát" Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, a fegyveresek még vasárnap is körbezárták a főváros, Manáma kórházait.

A sokk után kedden a kijárási tilalmat megtagadva mégis visszatértek a tüntetők Bahrein utcáira. Az áldozatokat sirató mintegy 3000 tüntető királyellenes jelszavakat skandált, a Guardian szerint azt kiabálták, hogy "halál a királyi családra". Az ország síita ellenzéke kedden azzal vádolta meg a nyugatot, hogy a líbiai háború érdekében engedik a bahreini tüntetők elleni brutalitást, mert szükségük van a bahreini rezsim stabilitásában érdekelt arab országok támogatására a Líbia elleni nemzetközi akcióban.

Ha többet szeretne megtudni a bahreini konfliktus hátteréről és jelentőségéről, kattintson ide.

Ha szeretne többet tudni az arab forrongások által érintett országokról, klikkeljen a térképre! Az egyes országokra kattintva megtudhatja, hogy mit érdemes tudni róluk dióhéjban, mi történt ott eddig és az miért fontos, mitől lehet érdekes a továbbiakban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK