Unalomból kezdett gyilkolni az amerikai halálbrigád Afganisztánban

2011.03.30. 14:06

Egy meggyilkolt civilek levágott ujjait gyűjtögető rajparancsnok vérszomja, egy rakás felsőbbrendűségében magabiztos katona unalma és túlságosan is elnéző feletteseik nemtörődömsége. Ezek vezettek annak az amerikai katonákból álló halálbrigádnak a tevékenységéhez, akik Afganisztánban sportot űztek civilek gyilkolásából.

Egy mákmezőn indult az egész, Afganisztán déli, Kandahár tartományának egyik jelentéktelen kis vályogfaluja, La Mohammed Kalay határában 2010. január közepén. Az amerikai 5. Stryker dandár harmadik szakaszának két katonája elkószált feletteseitől, akik egy helyi vezetővel ültek le tárgyalni a településen, miután arról kaptak információkat, hogy a falusiak összejátszanak a tálibokkal.

A két katona - Jeremy Morlock szakaszvezető és Andrew Holmes tizedes - messze bóklászott a többiektől, látszólag céltalanul, egészen a falu túlsó határában sarjadzó mákmezőig. Egy fiatal földműves szorgoskodott egymagában, a távolban néhány másik amerikai katona őrködött. Más afgánt nem is lehetett látni, csak a tizenöt év körüli, szakáll nélküli, zöld dzsekis fiút a mákmezőn.

Frusztrált katonák

Morlock és Holmes tudta, most jött el az ideje annak, amiről már hetek óta beszélgettek néhány társukkal ebédidőben vagy a hasisfüstös estéken a táborban, a Forward Operating Base Ramrod (Ramrod előretolt hadműveleti bázis) sátorvárosában. A katonáknak elegük volt abból, hogy hiába vezényelték őket a Stryker páncélozott csapatszállítókkal Afganisztánba 2009 nyarán, nem értek el számottevő katonai sikereket. Hiába vártak sokat a nyolckerék-meghajtású páncélozott járművektől, a tálib lázadók a nagyobb páncélzatú eszközök ellen nagyobb erejű rögtönzött pokolgépekkel válaszoltak. Egyik zászlóaljuk ennek eredményeként minden addig bevetett amerikai egységnél jelentősebb emberveszteséget szenvedett.

Bevetésükkor azt a feladatot kapták, hogy vadásszák le a tálibokat, de a szakasz az első hat, Afganisztánban töltött hónap alatt egyetlen ellenséggel sem találkozott. A katonák dühösek voltak és unatkoztak. Moráljukat jól jelzi, hogy amikor 2009 novemberben szembetalálkoztak az első tálibbal - pontosabban azzal, ami maradt belőle egy amerikai helikopterről kilőtt rakéta találata után - az egyik katona előrántott egy vadászkést, és a holttestbe szúrta, az egység új rajparancsnoka - Calvin Gibbs törzsőrmester - pedig egy ollóval kezdett játszadozni a halott ujjai környékén. "Kíváncsi vagyok, le lehet-e vágni egy ujjat ezzel?" - kérdezte a Rolling Stone amerikai magazin írása szerint. A lap az általa folytatott interjúk és megismert vizsgálati dokumentumok alapján hosszú cikkben számolt be a később bíróság elé állított katonák tevékenységének legapróbb részleteiről.

Ilyen előzmények vezettek oda, hogy a Gibbs vezette csoport azon kezdett tanakodni, hogy a saját szakállukra megölnek egy hadzsit - ahogy az afgán civileket egymás között csúfolták -, és megpróbálják megúszni úgy, hogy ellenséges támadásnak állítják be az akciót. Volt, aki húzódozott az ötlettől, volt, aki lelkesedett érte, de végül 2010. újév után döntöttek: elég a szóból, eljött az ideje a cselekvésnek.

Megjátszott támadások

Morlock és Holmes pastu nyelven hívta oda a mákmezőn szorgoskodó fiút, Gul Mudint, aki fegyvertelen volt, és barátságosan nézett a katonákra a Rolling Stone által idézett katonai vizsgálatok jegyzőkönyveiben szereplő tanúvallomások szerint. A két katona hamar ráparancsolt a fiúra, hogy maradjon állva, ahol éppen van, majd egy vályogfal mögé térdelve felé dobtak egy gránátot. A robbanás után tüzet nyitottak rá automata fegyvereikből. A fiú holtan bukott előre. A váratlan robbanás és lövések hangja több katonát felriasztott, de volt, aki csak megjegyezte a bajtársának: nem valódi támadás volt, hanem csak egy megrendezett gyilkosság.

Ez volt az első ilyen eset, amelyet még két hasonló követett. A csapat tagjai Gibbs vezetésével a következők szerint jártak el: amikor alkalmasnak látszott a hely és az idő, egy, a katonai nyilvántartásokban nem szereplő - általában helyi rendőröktől pornómagazinokért cserélt vagy roncsokból begyűjtött - lőfegyvert vagy gránátot dobtak a fegyvertelen civilhez, ezzel igazolva, hogy rájuk támadt, majd kvázi önvédelemből szitává lőtték. Így halt meg egy idős férfi, Marach Aga is, akit egy Kari Kejl nevű faluban parancsoltak ki otthonából, az utcán a lábához dobtak egy lopott AK-47-est (amellyel előzőleg egy sorozatot eresztettek egy közeli házfalba), és közvetlen közelről megölték - derült ki a vizsgálati anyagokból.

Forrás: AFP/U.S. Army
Morlock és Holmes

A harmadik haláleset - amely időrendben az első után következett - inkább tűnt valódi tévedésnek, mint megrendezett gyilkosságnak, de itt is jogtalan eszközökhöz folyamodtak a szakasz tagjai, hogy eltussolják az ügyet. Egy feltehetőleg süket és értelmi fogyatékos idős férfit öltek meg, akibe éjszaka akadtak bele, és nem engedelmeskedett a felszólításuknak, hogy álljon meg feltartott kézzel. Negyven golyót eresztettek bele. Hogy elkerüljék a vizsgálatot, itt az AK-47-es tölténytárát dobták el a gyilkosság helyszínén, hogy igazolják: támadási helyzetről volt szó.

A gyilkosságok körül azonban több árulkodó jel is maradt. Az első gyilkosság esetében például mindenki számára világos volt, hogy a tálibok nem támadnak fényes nappal fedezék nélkül egy szál gránáttal az amerikaiakra. Marach Aga esetében pedig Gibbs azt állította, hogy a férfi rájuk lőtt, de a gépkarabély csődöt mondott, viszont amikor egy másik szakaszhoz tartozó társa kipróbálta a fegyvert, az hibátlanul működött. A megölt afgán férfi rokonai ráadásul később közölték, a mélyen vallásos Marach Aga azt sem tudta, hogyan kell kezelni egy gépkarabélyt.

A gyanús körülmények ellenére a felettesek sokáig elnézték vagy nem vettek tudomást a történtekről - írja a Rolling Stone. Még amikor a szakasz egyik tagjának apja - fiától tudomást szerezve a társaság civilek megölésére irányuló terveiről - telefonált a helyi parancsnokságra, őt is lerázták. Az apjának árulkodó fiút utóbb meg is fenyegette Gibbs, hogy ha bárkinek is szól a dologról, akkor hullazsákban térhet haza.

Cukorkák és kisujjgyűjtemény

A katonák, megúszva az első gyilkosságokat, szinte vérszemet kaptak: volt olyan alkalom, amikor illegálisan beszerzett orosz gránátokat dobáltak ki a járművek ablakán, majd a robbanás után össze-vissza kezdtek lövöldözni, lakott területeken. Ezeknek az incidenseknek az esetleges áldozatairól nincs információ. A tanúvallomások szerint annak a lehetőségét is taglalták, hogy cukorkákat szórnak ki a Stryker elé és mögé, majd egyszerűen áthajtanak az édességet összeszedni igyekvő afgán kisgyerekeken, vagy egyszerűen csak rájuk lőnek.

Forrás: AFP/Marc Bastian
Járőr Kandahárban (illusztráció)

A rajparancsnok pedig rendre levágta áldozataik jobb kisujját - sőt Marach Agának egy fogát is kitörte -, amelyeket ő vagy társai nejlontasakokban őrizgettek trófeaként. Egyik társa, Michael Wagnon, az éjszaka lelőtt, feltehetőleg értelmi fogyatékos férfi golyók által széttépett koponyájának egy darabját tette el emlékbe.

Eltitkolt fotók

Fotókat is készítettek, ahogy a megölt áldozatokkal pózolnak, a képeket egymás között terjesztették. Amikor végül vizsgálat indult, de az ügy még nem került nyilvánosságra, a Pentagon - a Rolling Stone szerint - mindent megtett, hogy ezek a képek titokban maradjanak. Lefoglaltak több mint egy tucat laptopot a katonáktól, sőt ügynökeik végigjárták otthoni hozzátartozóikat is, hogy minden képet összegyűjtsenek vagy kitöröljenek. A képek ügye a legmagasabb szintekig eljutott, állítólag tájékoztatták róla Stanley McChrystal tábornokot, az USA afganisztáni haderejének korábbi parancsnokát és Hamid Karzai afgán elnököt is.

A Rolling Stone szerint az sem kizárt, hogy a fotók eltüntetésével azt is megpróbálták elkerülni, hogy az addig számukra ismertté vált ügyeken kívül továbbiakra derüljön fény. Több jel is utal ugyanis arra, hogy nem csak a harmadik szakasz tagjai követtek el ilyen gyilkosságokat, vagy nem csak a felsorolt gyilkosságok történtek meg. Van egy kép például, amelyen két agyonlőtt afgán van kikötve egy kilométerkőhöz. A Pentagon szerint feltehetőleg tálibok által megölt, nyugatbarátnak titulált helyiek vannak a képen. Egy, a Rolling Stone-nak névtelenül nyilatkozó katona szerint azonban két ártatlan földművesről van szó, akikkel a dandár egy másik szakaszának katonái végeztek. Ennek a szakasznak a tagjai a beszámoló szerint áldozataikat rendre felhurcolják az útpadkára. Ráadásul amikor a katonai nyomozók elkezdtek bizonyítékot gyűjteni, több levágott kisujjat is találtak Gibbs szállása közelében, amelyekről nem tudni, kihez tartoztak.

A fotókat azonban hiába próbálták eltitkolni, mégis kiszivárogtak. A múlt héten a német Spiegel magazin, most pedig a Rolling Stone hozott le többet is közülük. Az amerikai hadsereg mindkét alkalom után külön bocsánatkérő közleményt adott ki, azt hangsúlyozva, hogy a képek és a rajtuk ábrázolt jelenetek szöges ellentétben állnak az amerikai hadsereg elveivel, és minden lehetséges szálat felgöngyölítenek az ügy kivizsgálása során.

Forrás: AFP/Mauricio Lima
Tengerészgyalogosok foglyot őriznek (illusztráció)

Hasisszívás miatt borult ki a bili

Annak idején azonban akkor sem indult azonnal vizsgálat, amikor a szakasz egyik tagja - az újonc Justin Stoner - megelégelve, hogy társai mindig az ő körletében szívnak be hasisból, panaszra ment a parancsnokságra, és közben megemlítette, hogy kivégeztek egy helyi civilt. Szavait nem vették komolyan, de árulkodása visszajutott Gibbsék fülébe, akik alaposan helybenhagyták az újoncot, gondosan ügyelve arra, hogy az arca ne sérüljön meg.

Az ügy végül akkor bukott ki, amikor a megvert Stonert másnap egy egészségügyi asszisztens megvizsgálta, és felfedezte rajta a bántalmazás nyomait. Ekkor indult a vizsgálat, amelynek eredményeképp a múlt héten 24 év börtönre ítélték Morlockot. A férfi azonban vádalkut kötött, hogy tanúskodik a társai ellen, így várhatóan csak hét évet kell börtönben töltenie.

Az ügyben rajta kívül további négy katona ellen folyik eljárás, de egyetlen felettesük ellen sem indult vizsgálat. Pedig a Rolling Stone szerint több alkalommal is csak rajtuk múlott, hogy nem indítottak tüzetesebb vizsgálatot a gyanús halálesetek ügyében. A felettesek - és beosztottjaik - hozzáállását jól jellemzik a Morlock vallomásának utolsó részében elhangzott mondatok: "A szakasz összes tagja - a szakaszvezető, a szakaszparancsnok - mindenki leszarja ezeket az embereket" - mondta a helyiekre, majd egy ásítás után így folytatta: "Történhet bármi szar, a szakaszparancsnok őrmester meglapogatja a válladat: Jó munka. Szard le őket!"

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK