Meghozta a harci kedvet a sarkvidéki olvadás

Északi-sark, sarkvidék, olaj, felmelegedés, olvadás, Molikpaq olajfúró sziget
Vágólapra másolva!
Új hatalmi központ alapjait vetette meg nyolc ország a múlt héten. Az Északi-sarkvidékkel határos országok egyre komolyabban veszik a hatalmas nyersanyaglelőhelyeket rejtő, olvadozó sarkvidékért folytatott versengést, diplomatáik fegyverkezésről suttognak, féltékenyen figyelik a többiek lépéseit, és próbálnak a területen élők bizalmába férkőzni. Eközben a sarkvidék teljes ökológiai átalakuláson megy át, amit tovább gyorsíthat a nyersanyagokért folyó versenyfutás. 
Vágólapra másolva!

Rendkívüli diplomáciai találkozót tartottak a múlt héten Grönland parányi fővárosában, az alig több mint 15 ezer lakosú Nuukban: nyolc ország képviselői, köztük hét külügyminiszter gyűlt össze, hogy az Északi-sarkvidék egyre konfliktusosabb jövőjéről egyeztessen. Az úgynevezett Északi-sarkvidéki Tanácsnak (Arctic Council) nem ez volt az első ülése, a mostani tanácskozás azonban egy új korszak kezdetét jelezte: 15 év óta először az érintett nagyhatalmak is komolyan vették a találkozót. Oroszország részéről Szergej Lavrov, az Egyesült Államokból Hillary Clinton külügyminiszter utazott Nuukba, hogy a sarki jég olvadásáról és az ebből fakadó, egyre fontosabb gazdasági és biztonsági konfliktusokról tanácskozzon.

A Jeges-tenger környékén évek óta hatalmas versenyfutás folyik a sarkköri országok között, mivel a sarki jég olvadása új hajózási útvonalakat nyit meg, és új, korábban vastag jégtakaróval borított ásványkincseket tesz hozzáférhetővé. A titkos diplomáciai iratokat kiszivárogtató WikiLeaks dokumentumaiból kiderül, hogy az északi népek között kemény vetélkedés folyik ezeknek a kincseknek a megszerzéséért, ami kiélezett konfliktushoz vezethet. Bár a nuuki konferencián a diplomaták az együttműködést sürgették, a háttérben kemény ellentétek feszülnek.

A versenyfutás 2007-ben vált nyilvánvalóvá, amikor egy orosz tengeralattjáró-expedíció titánból készült, rozsdamentes orosz zászlót tűzött ki az Északi-tenger fenekén, 4000 méterre a felszín alatt. Az expedíció tagjait Moszkvában hódító hősökként ünnepelték, a többi sarkvidéki országban azonban a hírnek rossz fogadtatása volt. "Ez már nem a 15. század, nem mehetnek csak úgy oda, kitűzni a zászlót" - közölte a kaland után a kanadai külügyminiszter. Azóta viszont kiderült, hogy az oroszok mellett a kanadaiak és a dánok is azon dolgoznak, hogy megszerezzék az ásványkincsekben gazdag sarkvidéket.

Mi a tét?

Miközben az arab országok olajkészletei hanyatlani kezdenek, az Északi-sarkvidéken becslések szerint hatalmas tartalékok vannak, amely a Föld jelenleg ismert készleteinek bő 25 százalékát teszi ki. A vékonyodó jégréteg és a magasba szökő olajárak miatt egyre jobban megéri feltárni ezeket a lelőhelyeket, a kutatások az elmúlt hónapokban már meg is kezdődtek a visszahúzódó jégtakaró peremén.

A brit Cairn Energy olajfúrásokra készül Grönland partjainál, a holland Shell Alaszka mellett keres olajat, a BP pedig az orosz Rosznyefttel folytatott tárgyalásokat az Oroszország sarkvidéki területei mellett tervezett kitermelésről - írja a Guardian brit napilap. A Washington Post amerikai lap szerint az amerikai és kanadai olajcégek is sorban állnak, hogy Grönland nyugati partjainál, a megközelíthetővé vált Baffin-öbölben fúrásokat kezdhessenek: az USA már dániai nagykövetét is aktivizálta, hogy segítse a Chevron és az Exxon-Mobil fúrási terveit.

Forrás: AFP/Ulrik Bang
Az Északi-sarkvidéki Tanács ülése Nuukban

Az olaj és más nyersanyagok utáni versenyfutás azonban csak egy a jégolvadás által előidézett konfliktusok közül. "Az olvadás több hajózási útvonalhoz, halászati és turisztikai lehetőséghez is vezet majd" - mondta a nuuki találkozón Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. Ha a Jeges-tengeren új útvonalak nyílnak meg, azzal a teherhajók hatalmas pénzt és időt spórolhatnak meg. Korábban felvetődött az is, hogy ezeket az útvonalakat az Északi-sarkvidéki Tanács fizetőssé tehetné, de erről a javaslatról végül nem tárgyaltak. (A hajóutak jelentőségéről itt olvashat).

Egy másik fontos konfliktusra az Északi-sarkvidéki Tanácshoz delegált francia megfigyelő hívta fel a figyelmet, aki szerint az olvadás a halászatban döntő változást hoz. "A halak egyre inkább északra húzódnak, a hidegebb vizek felé, ami felveti a kérdést, hogy [a jég olvadásával] honnan fogják halászni a jövő halkészleteit" - idézte a diplomatát az EUobserver című brüsszeli lap.

Kik vívják a csatát?

A felolvadó sarkvidékért főleg, de nem kizárólag a Jeges-tengerrel határos országok, az Északi-sarkvidéki Tanács tagjai versengenek. A tanácsnak tagja az USA és Oroszország mellett Kanada, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland. A legjobb érdekérvényesítő képessége az oroszoknak van, mert amíg a többi ország északi partjain csak apró falvak találhatóak, addig Oroszországnak nagyvárosai is vannak a Jeges-tengernél, például Murmanszk - írja az Independent című brit lap. Az oroszoknak ráadásul katonai és civil jégtörőflottája is van a Jeges-tengeren, ami szintén nagy előnyt jelent a versenytársaival szemben.

Forrás: AFP/V. Chistiakov
Orosz jégtörő a Jeges-tengeren

Oroszország mellett Dánia és Kanada próbálja tudományos érvekkel is alátámasztani igényét az Északi-sarkvidék jelentős részére. A dán sajtó kedden közzétett egy eddig titokban tartott külügyminisztériumi jelentést. A dokumentum szerint Dánia 2014-ig be akarja jelenteni az igényét az északi-sarkvidéki kontinentális talapzatra, a dán tudományügyi minisztérium pedig már gyűjti az igényt alátámasztó adatokat. Kanada hasonló szándékáról WikiLeaks-akták árulkodnak, amelyekben amerikai diplomaták panaszkodnak a Kanada által teremtett versenyhelyzetre. "A kanadai kormány lépéseket tesz azért, hogy magának biztosítsa a tengerfenéken található nyersanyagok fölötti jogokat, egészen a kontinentális talapzat pereméig" - idéz egy jelentést a Washington Post.

Nem maradnak le persze az amerikaiak sem, akik egy másik diplomáciai jelentés szerint a Dániához tartozó Grönlandon próbálják erősíteni befolyásukat "valós biztonsági és növekvő gazdasági érdekeik" mentén. Amerika azért próbál a grönlandiak bizalmába férkőzni, mert azt feltételezi, hogy a hamarosan megnyíló hatalmas olajkincsnek köszönhetően a mindössze 60 000 lakosú sziget teljesen függetlenné válik majd, és elszakad Dániától. "A grönlandiak felé való megerősített kötődésünk arra fogja őket bátorítani, hogy visszautasítsák az Európa és Amerika közötti választás hamis kényszerét" - idéz egy másik WikiLeaks-aktát a Guardian. E szerint a dokumentum szerint az USA Kínával szemben is erősíteni akarja a grönlandi kapcsolatait, mivel "Kína is egyre nagyobb érdeklődést mutat Grönland természetes nyersanyagai felé".

A sarkvidéki országok mellett Kína, Japán és Olaszország és az Európai Bizottság is láthatóan érdeklődik a sarkvidék iránt, bár az EUobserver szerint inkább a hajózási útvonalakban látnak lehetőséget. A három ország és az EU is állandó megfigyelői státusért folyamodott az Északi-sarkvidéki Tanácshoz, de azt - Franciaországon kívül - még nem kapták meg. A franciák közben már megfigyelői státusukkal is elégedetlenek, mivel szerintük az északi országok nem hajlandóak őket bevonni a sarkvidékről szóló érdemi vitákba.

Egyre komolyabb szervezet

Az Északi-sarkvidéki Tanács múlt heti ülésén kötötte meg első, a tagjaira jogilag kötelező érvényű szerződését, amely a sarkvidéken folytatott kutató- és mentőakciókat szabályozza. A nyolc tagállam a múlt héten arról is döntött, hogy a tanácsnak állandó székhelyet és titkárságot adnak a norvégiai Tromsóban. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerint ezzel a tanács egy "kulcsfontosságú döntéshozó fórummá válik".



Pusztuló környezet

A sarkvidéki területek, nyersanyagok és hajóutak körüli vetélkedés miatt az amerikai diplomaták meglehetősen sötét forgatókönyveket is elképzelhetőnek tartanak, amelyek a sarkvidék felfegyverzéséről, illetve a sarkvidékért indított kirobbanó fegyveres konfliktusról szólnak. "Bár az Északi-sarkvidéken jelenleg béke és nyugalom honol, nem lehet kizárni, hogy a jövőben átrendeződnek az erőviszonyok, ami akár fegyveres beavatkozáshoz is vezethet" - idézett egy orosz nagykövetet egy 2009-ben írt amerikai külügyminisztériumi jelentés.

Forrás: AFP/Hinrich Baesemann
Egyre csökken a jegesmedvék élettere

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a sarkvidéken a globális felmelegedés kétszer olyan gyors, mint a Föld többi részén: ennek ellenére a múlt heti nuuki konferencia üzenete az EUobserver szerint az volt, hogy az emberek (és a gazdasági érdek) fontosabb a természetvédelemnél. "Hadd hangsúlyozzam egy pillanatra, hogy nekünk is jogunk van a fejlődéshez" - mondta a konferencián Kuupik Kleist grönlandi elnök.

Környezetvédő csoportok szerint a hatalmas olajkinccsel kecsegtető felmelegedés miatt a sarkvidéki országok kezdenek megfeledkezni a klímaváltozás elleni harc szükségességéről - írja az Independent. "Ahelyett, hogy a klímaváltozás elleni harcra ösztönöznék őket az olvadó jégtakarók, inkább fegyverekbe ölik a pénzüket, hogy harcoljanak az alattuk rejtőző olajért" - mondta a lapnak Ben Ayliffe, a Greenpeace aktivistája. Ezzel a környezetvédő szerint az országok éppen azért a fosszilis nyersanyagért fognak harcba indulni, amely eredetileg is felelős volt az olvadás megindulásáért.