A Duna jövője miatt aggódik a Guardian

Terjedelmes tudósítást közölt a brit Guardian Bajáról abból az alkalomból, hogy márciusban öt ország szándéknyilatkozatot írt alá egy dunai bioszféra rezervátum létrehozásáról.

Márciusban a Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum létrehozásának előkészítéséről írt alá Gödöllőn szándéknyilatkozatot a magyar, az osztrák, a szlovén, a horvát és a szerb kormány.

A Guardian brit napilap írása szerint (melyet a francia Le Monde alapján készített) a több országon átívelő bioszféra-rezervátum létrehozását már több mint tíz éve szorgalmazta a Természetvédelmi Világalap (WWF). A megállapodással Európa legnagyobb folyami rezervátuma jön létre, 700 kilométer hosszan, mintegy 800 ezer hektáron terül majd el.

Az öt ország együttműködésében megvalósuló rezervátumban több ritka állat- és növényfaj él, például fekete gólya, vidra és csermelyciprus, és a térség fontos átjáró több mint 250 ezer költöző madárnak. A lap említést tett a Duna mellett magasodó százéves fűzfákról és hatalmas tölgyekről, az elengedhetetlen halászléről és az ahhoz kapcsolódó halászlé-fesztiválról. Egy bajai családi hotel tulajdonosa a lap tudósítójának elmondta, hogy volt idő, amikor ittak a Dunából, és vizéből levest főztek.

A Guardian ír arról is, hogy a Duna a 2850 kilométeres hosszán a németországi Fekete erdőtől a romániai Fekete-tengerig sok károsodást szenvedett már, gátak és víztározók tarkítják, sok szennyezés került bele, mint például tavaly az ajkai timföldgyár katasztrófája után a mérgező vörösiszap.

A természeti rezervátum, amely még az UNESCO védjegyére vár, a március 13-án, az Európai Unió által elfogadott Duna-stratégia keretéből számít finanszírozásra. A brit napilap írása szerint a 40 ezer lakosú Baján mindenki örül a megállapodásnak, mert a Duna ilyen szintű védelme garanciát jelent a turizmusból élő régió jövője szempontjából.