Megrogyott a rákkal műtött Chávez uralma

Hugo Chavez, venezuelai elnök
Vágólapra másolva!
A börtönben bulizó és drogozó rabok, a kormány ellen fegyverkező ellenzékiek, a hanyatló olajbevételek és a magas infláció is aggaszthatja a Kubában rákkal műtött Hugo Chávez venezuelai elnököt. A jövő évi elnökválasztásra készülő, az olajbevételekből saját egyeduralmán alapuló jellegzetes szocializmust építő Chávez népszerűsége 50 százalék alatt. Bár egy venezuelai az [origo]-nak azt mondta, vannak jó dolgok az országban, egyik lehetséges utódja már arról beszél, akár fegyverrel is meg kell védeni Chávez művét.
Vágólapra másolva!

"Sokan azt gondolták, hogy trükk, de tényleg nem néz ki jól, tíz kilót lefogyott" - mondta az [origo]-nak Hugo Chavez venezuelai elnökről egy Caracasban élő magyar származású férfi. Az idősebb, nyugdíjazása előtt az olajiparban dolgozó férfi szerint - aki Pista néven mutatkozott be és azt kérte, ne közöljük teljes nevét - van egy árulkodó kép az elnökről, amely Kubában készült Fidel Castro korábbi kubai vezetővel közösen a közelmúltban. Ezen ugyan állva látható Chávez, de a háttérben látszik egy tolószék.

Hugo Chávezt június elején műtötték meg Kubában. Az elnök a múlt héten bejelentette, hogy rákos daganatot távolítottak el szervezetéből, és további kezelésre lesz szüksége, de arról nem beszélt, hogy pontosan melyik testrésze beteg. A Reuters meg nem erősített információi szerint vastagbélrákja van. Az [origo]-nak nyilatkozó férfi szerint Venezuelában is sokan pletykálják ezt, az elnök állítólag visszamegy (vagy már vissza is ment) Kubába, és ott folytatják kezelését, de erről semmilyen hivatalos beszámoló nem érkezett.

Chávez június eleji műtétje után hetekig tartózkodott Kubában, állapotáról alig adtak ki hivatalos információt. Az olajexportokból származó bevételekből saját egyeduralmán alapuló, sajátos szocialista rendszert építő Chávezre jövőre elnökválasztás vár, és bár pár napja azt nyilatkozta, hogy 2021-ig akarja vezetni az országot, a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin szerint a legnagyobb kérdés az, mennyire fog elszántan ragaszkodni hatalmához, ha esetleg nem nyer. Betegségének kitudódása óta azonban számos egyéb kérdés is felmerült. Mi történik, ha nem lesz képes ellátni feladatát, mi történik, ha esetleg életét veszti hivatali ideje alatt, ki lesz az utódja, és hogyan választják ki?

"Vissza kell fogni a vén csatalovat"

Hosszas távolléte miatt hatalmi vákuum kezdett kialakulni, a döntéseket és a hatalmat a legtöbb esetben saját kezében összpontosító vezető híján. Alelnöke, aki az alkotmány szerint ilyen esetekben át kell, hogy vegye hivatalát, ezt nem tette meg. Az emberek össze vannak zavarodva, mivel nem kapnak világos információkat - mondta a magyar származású férfi az [origo]-nak.

A bizonytalanságot a múlt heti bejelentés, és Chávez hétfői hirtelen hazautazása sem enyhítette. Továbbra sem világos, betegsége mennyire súlyos, és mennyiben akadályozza majd elnöki teendőiben. Az biztos, hogy kímélő életmódot kell folytatnia, szigorú napi rutint kell tartania, "fürdés, vacsora és ágyba bújás" - idézte a Reuters brit hírügynökség az elnököt, aki csütörtökön ellátogatott abba a katonai akadémiába, ahol ő is végzett. "Nem szabad túlzásba vinni (a munkát), vissza kell fogni a vén csatalovat" - mondta magára utalva.

"Ha látnák a hasamat - amit nem fogok megmutatni - nagyon sok öltést láthatnának" - mondta az elnök azokra a pletykákra utalva, hogy betegsége valójában ügyes trükk, amelyet Fidel Castróval találtak ki, hogy feltornásszák népszerűségét. A Datanalisis venezuelai közvélemény-kutató felmérése szerint Chávez támogatottsága a 2006-os 71 százalékról idén májusra 47 százalékra esett. A közvélemény-kutató igazgatója azt mondta, az esés oka, hogy az elnök képtelen volt megoldást nyújtani az emberek mindennapi problémáira, mint például az infláció, az alacsony foglalkoztatottság, vagy a rossz közbiztonság.

Forrás: AFP/Leo Ramirez
Könnygázgránátokat lőnek a lázadó rabok közé a Rodeo II. börtönbe

Utóbbi Chávez elnöksége alatt rendkívül leromlott, az amerikai InSight című, dél- és latin-amerikai szervezett bűnözéssel foglalkozó honlap szerint százezer emberre 47 gyilkosság jutott tavaly, ami miatt Venezuelát a legveszélyesebb országok közé sorolják (Magyarországon ez az érték 2,05).

Az Observatorio Venezolano De Violencia (kb. venezuelai erőszakkutató intézet) szerint Chávez elnöksége alatt 1999 és 2009 között megnégyszereződött a gyilkosságok száma (4550-ről 16 047-re emelkedett). A váltságdíjért elkövetett emberrablások száma 2010-ben 60 százalékkal nőtt. Virágzik a szervezett bűnözés, korrupt a rendőrség - 2009-ben a kormány maga közölte, hogy az összes bűncselekmény 20 százalékában rendőrök is érintettek -, de a hadsereget is sokan vádolják azzal, hogy vezetői kapcsolatban állnak maffiózókkal, sőt maguk is foglalkoznak drogcsempészettel, miközben az ország az Európába irányuló kolumbiai kokain egyik fő csempészútvonalává vált.

"Az állam elvesztette az uralmat a börtönök felett"

Katasztrofálisak a börtönviszonyok is. A túlzsúfolt börtönökben - az összesen 14 500 fős befogadóképességű venezuelai börtönben 44 ezernél is több elítélt raboskodik - egymást érik a lázadások. Csak tavasszal és nyár elején két hónap alatt öt jelentősebb zavargás tört ki különböző helyeken, néhol több is egymást követően. Volt, ahol 22 őrt - köztük a börtönigazgatót - tartottak túszként egy hétig a felfegyverkezett rabok. Másutt be kellett vetni a hadsereget: tankokkal igyekeztek megfékezni a lázadozókat, az eseményeknek több tucatnyi halálos áldozata volt.

Forrás: AFP/Leo Ramirez
A börtönbeli gyilkosságok ellen tiltakozik egy nő

A helyzet javítását korrupció és szervezetlenség akadályozza. A börtönökben elterjedt a fegyverhasználat, a drogkereskedelem, virágoznak a bűnszervezetek, amelyek emberrablásokat szerveznek. Jellemző példát hoz a helyzetre az amerikai New York Times börtönriportja az ország karibi partjainál fekvő Margarita-szigeten található San Antonio börtönből. A börtönudvaron található négy úszómedencében az elítéltek gyerekei pancsolnak, a medencék mellett bárpult áll, ahol reaggetonra ropják az elítéltek és látogatóik, a cellákhoz vezető folyosón cracket és füvet szívnak vegyesen rabok és látogatók, akiket hozzátartozóikon, a drogokon és a zenés szórakozás lehetőségén kívül a szintén az udvaron megrendezett kakasviadalok vonzanak.

Ront a helyzeten, hogy a venezuelai büntetés-végrehajtási felsőfokú képzést 1990 óta 1000 ember végezte el, de közülük alig több mint 20-an dolgoznak börtönben az InSight szerint. A kormány az ellenzéket vádolja azzal, hogy ők szítják a lázadásokat, hogy meggyengítsék az elnök hatalmát. Az ellenzék pedig a kormányt vádolja, hogy nem képes iránytani a rendszert. "Az állam elvesztette az uralmat a börtönök felett" - idézte a New York Times Carlos Nietót, a Window to Freedom nevű, elítéltek jogait védő civilszervezet vezetőjét.

Kifolynak Chávez kezéből az olajpénzek

Az iparban és az infrastruktúrában is komoly problémák vannak. Az előző évben kitermelt napi 3 millió hordó helyett csupán napi 2,78 milliót termeltek tavaly az állami olajtársaság adatai szerint, pedig az ország rendelkezik a világ leghatalmasabb olajtartalékainak egyikével. Azóta nem volt ilyen alacsony a kitermelés, hogy 2002-ben Chávez ellenfelei úgy próbálták megbuktatni az elnököt, hogy sztrájkkal bénították meg több hónapra az ágazatot - írta a Reuters.

Forrás: AFP/Juan Barreto
Nem fejlesztik az olajkitermelést

Az okok között a rossz időjárást és az OPEC korlátozásait is emlegetik, de a fő probléma, hogy az állami elvonások miatt nem fordítanak elég pénzt a karbantartásra és a fejlesztésekre, ráadásul az erősen átpolitizálódott iparágból a szakemberek is nagy tömegben vándorolnak el. Pedig Venezuela bevételeinek 95 százalékát az olajeladás biztosítja, Chávez ebből a pénzből finanszírozza költséges szociális programjait és az államosítást. A termelés visszaesése miatt külön főhet az elnök feje, mivel a jövő évi elnökválasztási kampányra komoly pénzeket kell majd előteremtenie. A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint az ország túlságosan kiszolgáltatott az olajáraknak, és már a kitermelés bővítése sem valószínű, hogy megakadályozza a súlyos eladósodást.

A karbantartás hiánya, a rögtönzés, a rossz döntések állnak az elektromos hálózat problémái mögött is, amely miatt számos jelentős áramkimaradás volt országszerte. A problémát tavaly az El Nino időjárási jelenségnek tulajdonították a kormánytisztviselők, míg idén a fogyasztók túlzott energiafelhasználását okolták, és állítólagos szabotázsakciókat emlegettek. A kormány rendeletben határozta meg, ki és mennyi áramot fogyaszthat, hogy megelőzzék a problémákat.

Forrás: AFP/Miguel Gutierrez

Az amerikai Christian Science Monitor szerint a kormányzat lojális, de hozzá nem értő embereket ültetett az elektromos szolgáltatók élére, miközben azokat a szakembereket eltávolították, akik tudták, hogyan kell irányítani a rendszert, hogy mikor, hogyan és hol fejlesszenek, és itt is elmaradtak a karbantartások.

Imák Chávez mellett és ellen

Az [origo] által megkérdezett caracasi férfi szerint az ország állapota nem annyira rossz, mint ahogy az amerikai sajtó beállítja. "Általában nem jó a helyzet, politikailag és gazdaságilag, mert magas az infláció, rossz állapotban van a gazdaság, de vannak jó dolgok" - mondta. Jobbak az utak, mint korábban, Caracasban, a fővárosban összekötötték az elővárosi vonatokat a metróhálózattal, jó a szociális biztonság, az egészségügyi ellátás, és nyugdíjasként sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint előtte - sorolta.

Az amerikai Foreign Policy magazin szerint a legnagyobb aggodalomra a társadalom erős megosztottsága és a gyűlölködés ad okot. Azt a caracasi forrás is elismerte, hogy nagy a megosztottság. Akik támogatják, azok a templomban imádkoznak érte, akik nem, azok azért szurkolnak, hogy meghaljon - mondta a magát ebben az ügyben semlegesnek tartó férfi.

Az amerikai lap szerint a megosztottság, az ellentétes táborok közötti gyűlölködés és fegyverkezés - ellenzéki csoportok maguk fegyverkeznek, az elnököt támogató fegyveres milíciák fenyegetésével szemben - komoly aggodalomra adnak okot. Nem enyhít ezen Chávez lehetséges utódai között emlegetett bátyja, Adan Chávez, Barinas tartomány kormányzója sem. Ő a múlt héten arról beszélt hívei előtt, hogy nem szabad kizárni a fegyveres harc lehetőségét, ha meg akarják őrizni a szocialista uralmat.