Apja elől eldugott kislány miatt büntették milliókra Magyarországot

2011.07.28. 18:20

Magyarország megszegte a gyerekek védelméről szóló kötelezettségét egy jogtalanul Magyarországra hozott kislány ügyében - mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság. Az ír apa és magyar anya házasságából született gyereket anyja szöktette meg, a bíróság szerint jogtalanul, és bár a nőt két éve elfogták a magyar hatóságok, végül hagyták eltűnni. Az ügyben 8,5 milliós kártérítést ítéltek az apának, de Magyarország még fellebbezhet.

Elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ír apa és egy magyar anya gyermekének ügyében, akit anyja évekkel ezelőtt Magyarországra költöztetett apja elől. A bíróság keddi ítéletében kimondta, hogy Magyarország nem tett meg mindent a gyerek visszajuttatásáért, és ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Magyarország a nem jogerős döntés értelmében 32 000 euró (8,5 millió forint) kártérítést köteles fizetni az elrabolt kislány Franciaországban élő apjának.

A Magyarországra szöktetett lány, Fiona Shaw ügye közel négy éve húzódik. A lány szülei a bírósági dokumentum szerint még 2005-ben váltak el, és mindketten jogosultak voltak a gyermek nevelésére. A lány magyar anyja azonban 2007 decemberében Magyarországra hozta a gyereket, és soha többé nem tért vissza vele a Franciaországban élő apához.

Az apa, Leslie Shaw 2008 elején az illetékes magyar bírósághoz fordult, amely a gyermekek jogtalan külföldre viteléről szóló Hágai Egyezmény alapján elrendelte a gyerek visszajuttatását. 2008 szeptemberében a magyar bíróság kimondta, hogy a gyereket jogtalanul tartják Magyarországon, és utasította az anyát, hogy vigye vissza Franciaországba. A magyar hatóságok azonban a strasbourgi bíróság szerint csupán azt próbálták elérni, hogy az anya önként vigye vissza a gyereket, ő pedig nem állt kötélnek. Emiatt mintegy 180 eurós (50 000 forint) bírságot szabtak ki a nőre, de nem kényszerítették a gyerek kiadására.

Időközben a francia bíróság az apát nevezte meg a gyerek kizárólagos törvényes gyámjának, és felhatalmazta, hogy Magyarországon is érvényesítse szülői jogait. 2009-ben az anya ellen egy párizsi bíróság európai elfogatási parancsot adott ki, és július 27-én a magyar hatóságok őrizetbe is vették, azonban egy nap után elengedték. Két napra rá a hatóságok újra megpróbálták felkereseni az anyát, de addigra neki és a gyereknek is nyoma veszett.

Az apa szerint a magyar hatóságok nem tették meg időben a szükséges lépéseket, hogy visszajuttassák hozzá a lányát, miután a gyereket az anyja jogtalanul magával vitte. A férfi a Facebook közösségi portálon is külön oldalt nyitott az ügynek, ahol úgy fogalmaz, hogy lányát "túszul ejtették" Magyarországon. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához többek között azért fordult, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar hatóságok szerinte elkövetett mulasztásaira (erről itt olvashat részletesen).

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy bár az európai jogszabályok szerint a magyar bíróságnak hat hét alatt döntést kellett volna hoznia az ügyben, a magyar bírósági eljárás azonban 2008-ban 31 hétig húzódott - írja az Irish Times című ír napilap. Az ítélet szerint Magyarország nem adott semmilyen magyarázatot a késlekedésre, és az ügyben nem merült fel olyan rendkívüli körülmény sem, amely magyarázná, hogy mért tartott ennyi ideig az ügy megtárgyalása. Emiatt a bíróság szerint megállapítható, hogy a magyar bíróság nem lépett elég gyorsan és eredményesen, és pusztán a késlekedéssel is megsértette a gyermekek védelmére vonatkozó kötelezettségét.

Az ítélet szerint ráadásul majdnem 11 hónap telt el a 2008-ban hozott, végrehajtható bírósági ítélet megszületése és a gyermek végleges eltűnése között. A 11 hónap alatt a hatóság csak sikertelen kérésekkel kereste meg az anyát, azt remélve, hogy az önként visszaadja a gyereket. A bíróság felrója a magyar hatóságoknak, hogy az anya letartóztatásának napján sem tettek semmit annak érdekében, hogy végrehajtsák a gyermek visszajuttatását előíró bírói végzést.

A hét - köztük egy magyar - bíróból álló testület mindezek miatt vétkesnek ítélte Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésében, mivel nem biztosította az apának a magánélethez és a családi élethez való jogát. A bíróság által megítélt kártérítésből 20 000 euró az apa nem vagyoni kártérítése, 12 000 euró pedig perköltség. A döntés ellen három hónapon belül bármelyik fél fellebbezhet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK