Harmincéves vérontást játszanak le újra Szíriában

Immár Szíria keleti, nyugati és északi végein is véres harcok dúlnak a kormányerők tankjai és a lázadó fegyveresek között. Bár a szíriai elnök eltökélt, hogy letörje a lázadókat, egyre jobban összecsapnak a feje fölött a hullámok. Az ENSZ és az USA után már az arab országok türelme is elfogyott, és követelik a vérontás leállítását. Szerdán délután már a magyar Külügyminisztérium is felszólította Bassár el-Aszád elnököt, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat.

Harckocsi Deir-ez-Zór városánál

Egyre sötétebb fellegek gyülekeznek a lázadó országát tankokkal fegyelmezni próbáló szíriai elnök feje felett, miután egymás után szólítják önmérsékletre a helyzetet tarthatatlannak vélő országok. Eközben Szíria keleti, nyugati és északi részén is új lendületet vettek a lázadók ellen indított véres hadműveletek, amelyek ellen immár az arab világ is felemelte a hangját.

Szíriában a hétvégén, a muszlimok szent hónapjának, a Ramadánnak az előestéjén lendültek újra támadásba a kormányerők, és azóta több fronton ostromolják a lázadók kezén lévő nagyvárosokat. A helyi ellenzéki források heves harcokat jelentettek a felkelés eddigi tűzfészkének számító nyugat-szíriai Homsz városának környékéről, valamint az ország keleti részén található nagyvárosból, Deir-ez-Zórból is. A jól felfegyverzett törzsek kezében lévő, félmilliós Deir-ez-Zór ellen szombat este indultak meg a tankok, a várost vasárnapra körülzárták, és azóta is kemény harcok dúlnak.

A Telegraph című brit lap szerint kedden 10 órán át lőtte a tüzérség a várost, ahol a támadás harmadik napján 17 ember vesztette életét. A kormányerők külvárosról külvárosra próbálták megtisztítani a területet az ellenállóktól - állítják a lázadók, bár a kormány kedden még tagadta, hogy tankok lennének a városban.

Kiszivárgott videofelvételek azonban arról árulkodnak, hogy kemény lövöldözés és ágyúzás mellett vonulnak a páncélosok a városban. "A helyzet elkeserítő, az emberek a kertekben temetik el a halottakat, mert még a temetőkbe se lehet eljutni az orvlövészek miatt" - mondta a Telegraphnak egy szíriai aktivista, aki állítása szerint kapcsolatban áll a városban harcoló felkelőkkel. Egy másik, a New York Timesnak nyilatkozó aktivista szerint a kormányhoz hű fegyveresek házakat és üzleteket gyújtottak fel.

A Deir-ez-Zórnál nyitott új fronttal komolyan meggyűlhet a baja el-Aszád elnöknek, az itt élő klánok ugyanis kínosan ügyelnek függetlenségükre, és mivel jól fel vannak fegyverezve, eddig a várost nem is merték megtámadni a kormányerők - írja a New York Times. Közben a nyugati fronton tovább folytatódtak a hadműveletek Hama környékén, ahonnan júniusban vonult ki a hadsereg a lázadás miatt, de immár több mint egy hete újra ostrom alá vette a várost. Az ellenzék szerint a Hama környéki falvakban is többen meghaltak az összecsapások során, de a szerda délutáni hírek szerint a kormányerők ismét visszavonultak. A hadsereg ugyanakkor északon, a török határ mellett is megindult, és tankokkal vonult be több határközeli faluba.

A Ramadán kezdete óta az ellenzéki aktivisták szerint több mint 300 szíriai vesztette életét, közülük 200 az ostromlott Hama városában. A Nagy-Britanniából működő, Observatory of Human Rights elnevezésű szíriai jogvédő szervezet szerint a felkelések kitörése óta összesen 2050 ember halt meg az összecsapásokban, köztük 400 a biztonsági erőkhöz tartozott.

Nemzetközi felhördülés

A kemény katonai fellépéssel el-Aszád ugyanazt a taktikát követi, amelyet apja, Hafez alkalmazott, amikor 1982-ben erőszakkal tört le egy iszlamista felkelést szintén Hama városában. Akkor a szíriai hadsereg tankjai mintegy 10 000 áldozatot hagytak maguk mögött a városban, és a szíriaiak egy egész generációjának elvették a kedvét a lázongástól - emlékeztet a Washington Post. Akkor a világ csak hetekkel a mészárlás után szerzett tudomást a történtektől, így sikerült helyreállítani a rendet az országban: a mai, hatékonyabb kommunikációnak köszönhetően azonban "most nem fogják megúszni ezt" - mondta a lapnak Nadzsib Ghabdián, az Arkansasi Egyetem politológiaprofesszora, a szíriai ellenzék aktív tagja.

Kormányellenes tüntetők Szíriában

El-Aszád határozottsága most valóban visszafelé sülhet el: bár Szíria ellen a vérontás miatt még nem rendeltek el olyan határozott akciókat, mint a NATO-gépekkel bombázott Líbiában, a nemzetközi felháborodás egyre nagyobb. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt héten elítélte a civilek elleni fellépést és az emberi jogok folyamatos megsértését Szíriában, és az Arab Liga is az erőszak azonnali leállítását követelte. A tettek mezejére léptek az arab országok is: egymás után hívta vissza szíriai nagykövetét Szaúd-Arábia, Kuvait és Bahrein, hogy így tiltakozzon "a szíriai tüntetők ellen alkalmazott, elfogadhatatlan erőszak ellen".

Kedden a legnépesebb arab ország, a diktátorát tavasszal elűző Egyiptom is elítélte Szíriát: Mohamed Amr külügyminiszter azt mondta, hogy Szíria hamarosan eljut arra a pontra, "ahonnan már nincs visszaút". Szintén kedden hat órán át tárgyalt el-Aszád elnökkel a török külügyminiszter, Ahmet Davutoglu, aki csak azért utazott Damaszkuszba, hogy nyomást gyakoroljon Szíriára. A New York Times szerint a török külügyminiszter közölte Szíriával, hogy "Ankarának lassan elfogy a türelme" a déli szomszédjánál folyó vérontás miatt, amely elől ezrek menekülnek Törökországba.

A szíriai helyzet miatt Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő is szankciókat helyez kilátásba a szíriai rezsim ellen. A CNN kedden azt írta, hogy Obama elnök a héten várhatóan lemondásra fogja felszólítani el-Aszádot. Szerdán pedig India, Brazília és Dél-Afrika küldött megbízottakat Damaszkuszba, hogy a szíriai külügyminiszterrel tárgyaljanak, és meggyőzzék az erőszak leállításáról, a párbeszéd szükségességéről és a politikai küzdőtér megnyitásáról".

El-Aszád elnök a török külügyminiszterrel tárgyal

Szerda délután a magyar Külügyminisztérium is közleményben ítélte el "a szíriai lakossággal szembeni kegyetlen fellépést", és "felszólította" a szír kormányt, hogy "azonnal szüntesse be az erőszakot". Magyarország azt követeli a szír hatóságoktól, hogy "tartsák tiszteletben az emberi jogokat, a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezési jogot, és tartsák magukat az ígért reformfolyamat végrehajtásához".

El-Aszádot nem hatották meg

Hiába tűnik egyre egységesebbnek a Szíria elleni nemzetközi fellépés, el-Aszád elnök nem hátrált meg. Az államfő ugyan tett látható lépéseket a kritikusai felé, többek között hosszú halogatás után fogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár telefonhívását, és meghallgatta a török külügyminisztert is. Kitartott ugyanakkor amellett, hogy az országában zajló forrongásokat külföldiek szervezik, és harcolni kell ellene.

A szíriai külügyminiszter-helyettes, Faiszal Mekdad külföldi látogatásokon igyekszik meggyőzni a fejlődő ország nagyhatalmait, hogy ne ítéljék el Szíriát a hadsereg akciói miatt: a diplomata Dél-Afrikában és Indiában is járt azzal az üzenettel, hogy ne dőljenek be "a nyugati propagandának", és segítsenek elejét venni egy Szíria ellen irányuló ENSZ-határozatnak. A Szíria által puhítani próbált India jelenleg az ENSZ BT soros elnöke, de egyelőre nem szimpatizál a rezsimmel, és az indiai kormány is aggodalmát fejezte ki a történtek miatt.

A török külügyminiszterrel folytatott tárgyalások után el-Aszád elnök ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a tiltakozó megmozdulások folytatódnak. A politikus azt mondta, hogy a szíriai tüntetéseket militáns iszlamisták, "terroristacsoportok szervezik", és a kormány nem hagyja abba az ellenük folytatott harcot. Az elnök ugyanakkor hozzátette azt is, hogy komolyan gondolja, hogy a megígért politikai reformokat végigviszik, amit a demokratikus változásokért utcára vonuló tömegek lecsillapítására korábban megígért.