Öncélú düh vagy lázadás a rendszer ellen - magyarázatok a brit zavargásokra

Vágólapra másolva!
Így hat a lassuló gazdaság és a megszorító intézkedések az eleve perifériára szorult fiatalokra. Ezzel magyarázzák a Londonban múlt szombaton kitört, de egész Nagy-Britanniára átterjedő zavargások okait a brit és angolszász lapok. A brit utcai randalírozást párhuzamba állítják a tavaszi arab forradalmakkal, és a francia városokat pár éve feldúló zavargásokkal.
Vágólapra másolva!

Lehetőségek nélküli fiatalok, akik dühösek a rendszerre, és rendkívül gyorsan szervezik meg magukat a közösségi oldalakon keresztül. A brit zavargások sok párhuzamot mutatnak az év elején az arab világon végigsöprő forradalmakkal - írja a szombaton kitört nagy-britanniai zavargásokról szóló elemzésében a Reuters brit hírügynökség. Eddig összesen több mint 1100 embert tartóztattak le, és 397 ember ellen emeltek vádat. Csak Londonban 820 embert állítottak elő. Az őrizetbe vett személyek között van egy tanársegéd, egy tizenegy éves fiú, illetve egy jótékonysági szervezet alkalmazottja is. (Az események miatt csütörtökre rendkívüli ülésre hívták össze a brit parlamentet, itt percről-percre követheti, hogyan reagálnak a képviselők a zavargásokra.)

A fő különbség azonban a Reuters írása szerint, hogy míg a közel-keleti fiatalok a pozitív változás érdekében vonultak az utcákra, a brit erőszak majdnem teljesen nihilista, középpontjában a fosztogatás lehetősége és az átmeneti hatalomérzet áll, amit régóta nem érezhetnek a szegénynegyedekben lakó városi fiatalok.

A Foreign Policy szerint is egyértelmű, hogy nem politikai tiltakozásról van szó - a tiltakozóknak nem voltak transzparenseik, konkrét követeléseik -, de nem is nevezhető csak egy jelentősebb bűnözési hullámnak a jelenség. Az elkövetők nyilvánosan cselekedtek, a térfigyelő kamerák, és a médiafigyelem középpontjában.

Előjött az eddig háttérben lévő réteg

A zavargások kitörésében kis szerepe volt a faji kérdésnek, főleg az elején, miután az egészet egy fekete férfi lelövése robbantotta ki. De alapvetően nem faji zavargásokról van szó, a résztvevők vegyes etnikai és társadalmi képet mutattak, és nem volt egységes ideológiájuk sem. Valójában a társadalom egy eddig háttérben lévő rétege került a reflektorfénybe: a létminimum alatt élő elégedetleneké, akik egyre növekvő törvénytelenségben élnek - írja az amerikai lap.

A Reuters arra figyelmeztet, hogy az egész világon végigsöprő gazdasági válság miatt egy egész generáció híján lesz azoknak a lehetőségeknek, amelyekre tagjai vágynak, és teljesen elveszthetik a jövőbe vetett hitüket. A válság miatt a fejlett országokban kevesebb, és rosszul fizető, csökkentett juttatásokat és továbbképzési lehetőségeket kínáló munkahelyekre számíthatnak a fiatalok.

A gazdasági fejlődés időszakában a zavargások fenyegette kormányok vagy a biztonsági erőkre vagy az érintett térségekre fordított pénzek megsokszorozásával próbáltak válaszolni ezekre a társadalmi jelenségekre, ám sok állam számára a romló gazdasági helyzet miatt már nem biztosítottak ezek a lehetőségek. Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban egyaránt elsősorban a fiatalok álltak a tiltakozások élén, jóllehet ezekben az országokban nem terjedt el olyan mértékben az erőszak, mint Nagy-Britanniában - írja a Reuters.

Nekik van energiájuk

"A mozgalmak mögött ugyanaz a fiatalok körében tapasztalható elégedetlenség áll, és azért a fiatalok a főszereplők, mert ők azok, akiknek van energiájuk, hogy kimenjenek (az utcára) és zavargást kezdjenek" - idézte a hírügynökség Louise Taggart, a londoni AKE kockázati tanácsadó cég elemzőjét. "Ha a hatóságok nem kezelik az okokat, nagy a kockázata, hogy többet is látunk."

Nagy-Britanniában a fentebb említett meglévő társadalmi problémákat a megszorító intézkedések súlyosbították. Az Independent szerint a fiatal felnőttek eleve nagy számban szakadtak el a társadalomtól, arra kényszerülve, hogy megalapítsák saját, párhuzamos antiszociális közösségeiket. Többen kiemelik az okok között a nem elengedhetetlenül szükséges közösségi szolgáltatások, mint például az ifjúsági klubok bezárását - ahol ezeket a fiatalokat vissza lehetne integrálni a társadalomba -, illetve a velük foglalkozó szociális munkások, tanárok motiválatlanságát, a fiatalok felé forduló figyelem hiányát.

Forrás: MTI/EPA/David Jones

Nagy-Britanniában a 18-24 évesek körében több százezer embernek nincs munkája (17,4 százalék), ez az érték az 1980-as évek óta nem volt ilyen magas. Tottenhamben, ahol az egész kitört, London-szerte a legmagasabb a munkanélküliség: az országos átlag (idén júniusban 7,7 százalék) közel duplája.

Ezen kívül azonban megjelent a "zavargás mulatságból"gondolata is az okok között. Az AP hírügynökség egyik tudósítása szerint a londoni Hackney-ben egy fiatal azt kiáltotta, "gyertek mulassatok ti is!", A manchesteri rendőrség vezetője szerint pedig "ezeknek az embereknek nincs okuk semmi ellen sem tiltakozni. "Nem érik őket igazságtalanságok, és nem volt semmilyen szikra, ami kirobbantotta ezt".

A sokféleség kudarca

A Foreign Policy szerint ugyanakkor régóta aggodalomra ad okot az anyagi javak rendkívül egyenlőtlen eloszlása a brit fővárosban. Az OECD egy 2008-as vizsgálatából kiderül, hogy a társadalmi szakadék Nagy-Britanniában magasabb, mint az OECD-tagországok háromnegyedében.

Londonban ugyanakkor, ellentétben más nagy országokkal - ahol szintén ilyen nagy a társadalmi szakadék és ahol a tehetősek zárt lakóközösségekbe vonulnak a szegények tömegei elől -, a társadalom két végpontja nincs annyira elzárva egymástól. A szegény munkanélküli fiatalok együtt utaznak a metrón a londoni Cityben lévő bankokba igyekvő tehetős kereskedőkkel, a sokmilliófontos házak ugyanazon utcákban állnak, mint a szegények paneljai, a puccos butikok mellett ott álnak a leárazott italokat és gyorskaját áruló kisboltok - írja az amerikai lap.

Forrás: AFP

Ezt a sokféleséget régóta ünnepli a brit emberi jogi és egyenlő bánásmód bizottság vezetője. Londont emlegette pozitív példaként a francia vagy az amerikai megosztott városokkal szemben, bár figyelmeztetett, Nagy-Britannia "alvajárva sétál bele a szegregációba"

Közösségi háló

Mások a közösségi hálónak a brit események rendkívül gyors terjedéséhez hozzájáruló szerepére figyelmeztetnek. A közösségi háló megbontja az állam és az egyén közötti hatalmi egyensúlyt, legyen szó akár kairói rendszerváltásról, akár tottenhami fosztogatásról - mondta a Reutersnek John Basset, adatbiztonsággal foglakozó brit tisztviselő. Szerinte van egy feltörekvő generáció, amely egészen otthonos ebben a közegben, illetve egy másik - a kormánytisztviselők és a rendfenntartók generációja -, amely jóval kevésbé mozog magabiztosan ebben a világban.

Pedig a kormánynak a közösségi hálón és a közösségük képviselőin keresztül kell hatással lennie a fiatalokra. Reményt és elkötelezettséget sugárzó üzenetet kell közvetíteniük ... A mai problémák közül számos a valós társadalmi-gazdasági és kulturális integráció hiányát tükrözi... Ami a nélkülözéshez és gettósodáshoz vezetett - idézte Reuters Peter Buzzi szociálpszichológust, viselkedés-gazdaságtannal foglalkozó kutatót.