Time: Szorosan együttműködött az amerikai és a brit hírszerzés Líbiával

Vágólapra másolva!
A Tripoliban talált több ezer titkos dokumentum szerint a CIA és az MI6 emberei bensőséges, már-már baráti kapcsolatokat alakítottak ki a líbiai titkosszolgálattal. Az Egyesült Államok terrorizmussal gyanúsított személyeket is átadott Líbiának kihallgatásra.
Vágólapra másolva!

Az amerikai és a brit hírszerzés, a CIA és az MI6 2002-től szoros és bizalmas kapcsolatokat ápolt a líbiai titkosszolgálattal - írja a Time magazin internetes oldala a Tripoliban talált százezernyi titkos iratra hivatkozva. Az három titkosszolgálat által folytatott levelezést tartalmazó iratokra egy jelöletlen épületben találtak rá Tripoliban. A dokumentumokból kiderült, hogy az amerikaiak 2002 és 2004 között terrorizmussal gyanúsított személyeket adtak át kihallgatásra Líbiának. A CIA érdeklődött az után is, hogy az észak-afrikai ország területén rész vehessen a vallatásban. Az amerikai kémszervezet egy "Steve" nevű embere Musza Kuszától, a líbiai hírszerzés volt vezetőjétől kérte, hogy CIA állandó képviseletet létesíthessen a hazájában.

Az Egyesült Államok és Líbia fagyos kapcsolataiban az után következett be enyhülés, hogy Tripoli 1999-ben kiadta az 1988-as Lockerbie-merénylet két elkövetőjét, lemondott a tömegpusztító fegyverek előállításáról, majd a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán elítélte a terrorizmust. Az ENSZ 2003 szeptemberében, az Egyesült Államok pedig 2004. szeptember 20-án szüntette meg szankcióit a Kadhafi-rezsimmel szemben. A CIA ugyanebben az évben létesített állandó missziót Líbiában.

Az iratok közül előkerült a vallatásra átadott foglyok neve, érkezésének időpontja, a nekik felteendő kérdések listája, több külföldi követség és líbiai telefonszám lehallgatásának jegyzőkönyve, valamint egy, az MI6 által elkészített beszédtervezet, amelyben Moammer Kadhafi azt javasolta, hogy a Közel-Keletet változtassák a tömegpusztító fegyverektől mentes övezetté. A CIA és az MI6 cserébe líbiai és más állampolgárságú arabokról szolgáltatott ki információt Tripolinak, a többi között olyanokról, akiket a guantánamói börtönökben hallgattak ki. Értesüléseket osztottak meg olyan személyekről is, akiket pedig magul nem találtak veszélyesnek. A dokumentumokban szó esett olyan külföldi - így szomáliai - fegyveres csoportokról, amelyek tagja a Kadhafi-rezsimtől kapott anyagi támogatás fejében zsoldos szolgálatot teljesítettek Líbiában.

A vallatásra kiszolgáltatott, terrorizmussal gyanúsított foglyokról szóló iratokból kiderült, hogy a CIA és az MI6 nemcsak az líbiaiakkal, de más európai kormányokkal, valamint Malajziával, Dél-Afrikával, Thaifölddel, Hongkonggal és Pakisztánnal is együttműködött. A kiadatásokat annak ellenére végrehajtották, hogy jogvédő szervezetek figyelmeztettek a líbiai büntetés-végrehajtási intézményekben uralkodó embertelen bánásmódra. Egyebek között arra is, hogy a tripoli Abu Szlim börtönben 1996-ban 1200 rabot mészároltak le.

A Langley (a CIA-parancsnokság), London és Tripoli közötti faxkapcsolat működését tesztelő üzenetekből az derült ki, hogy a két titkosszolgálat emberei bensőséges, már-már baráti kapcsolatokat alakítottak ki egymás között.

A CIA szóvivője, Jennifer Youngblood kijelentette, természetes, hogy az amerikai hírszerzés együttműködik külföldi kormányokkal, hogy megvédje az országot a terrorizmustól és más veszélyektől. Egy másik, a Time által név nélkül idézett tisztségviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy 2004-re az Egyesült Államok már sikeresen meggyőzte Líbiát, hogy mondjon le nukleáris programjáról és segítsen a terrorizmus elleni harcban, de ez nem jelenti azt, hogy az amerikai vezetés figyelmen kívül hagyta az emberi jogok kérdését.