Kiterjesztették a Stasi-kapcsolatok miatt vizsgálható személyek körét Németországban

Az új törvény értelmében a jövőben a politika, illetve az államigazgatás legmagasabb rangú személyeit érintően a legcsekélyebb gyanú nélkül is vizsgálhatják a Stasi-kapcsolatokat. A vizsgálat kiterjedhet az alacsonyabb beosztású személyekre is, ha esetükben bármilyen gyanú merül fel.

A német újraegyesülés 21. évfordulójának előestéjén új törvényben bővítette az egykori keletnémet állambiztonsági hatósággal, a Stasival való kapcsolatok miatt megfigyelhető közalkalmazottak körét a Bundestag.

A kormánypárti konzervatív és liberális képviselők támogatásával a parlament egyidejűleg úgy határozott, hogy a vizsgálat 2019 végéig, a berlini fal leomlásának 30. évfordulójáig folytatható. Az érvényben lévő törvény ezt az ellenőrzést csupán ez év végéig tette lehetővé. Az ellenzéki szociáldemokrata párt és a Zöldek pártja tartózkodott a szavazástól, míg a reformkommunista, az egykori keletnémet kommunista utódpártot is magában foglaló Baloldal pártja az új törvény ellen szavazott.

A kormánypártok szavazataival elfogadott határozat alapján a jövőben a politika, illetve az államigazgatás legmagasabb rangú személyeit érintően a legcsekélyebb gyanú nélkül is vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat kiterjedhet az alacsonyabb beosztású személyekre is, ha esetükben bármilyen gyanú merül fel.

A törvényi rendelkezés értelmében az esetleges Stasi-kapcsolatok miatt vizsgálhatók a szövetségi, illetve tartományi miniszterek, a parlamenti képviselők - beleértve a tartományi törvényhozókat -, valamint a bírósági és más államigazgatási alkalmazottak. Alacsonyabb beosztású személyek esetén a vizsgálatot alapos gyanú esetén lehet kezdeményezni.

Biztonsági őröket támadnak

Az új törvény egyik cikkelye rendelkezett azokról a volt Stasi-alkalmazottakról, akik - sokak szerint érthetetlen módon - az egykori Stasi-iratokat kezelő szövetségi hatóság alkalmazásában állnak. A legfrissebb értesülések szerint 45 olyan személyről van szó, aki a jelenlegi hivatalnál dolgozik, többnyire biztonsági őrként. Nekik néhány hónappal ezelőtt a hivatal új elnöke, Roland Jahn üzent hadat, megengedhetetlennek nevezve változatlan alkalmazásukat. Jahn - aki tavasszal váltotta fel Marianne Birthlert a hatóság élén - a többi között azt hangoztatta, hogy további foglalkoztatásuk az egykori Stasi-áldozatok arcul csapását jelenti.

Eltávolításukat azonban az érvényben lévő munkajogi szabályozások eddig nem tették lehetővé, az új törvény ezen most változtatott. Kimondta, hogy a szóban forgó személyek más szövetségi hivatalokba - akár minisztériumokba is - áthelyezhetők, fizetésük azonban nem csökkenhet, és más munkajogi hátrányok sem érhetik őket.

Wolfgang Thierse, a parlament szociáldemokrata alelnöke azt hangoztatta, hogy pártja egyetért a Stasi-kapcsolatok vizsgálatának 2019 végéig történő meghosszabbításával. Azt viszont több mint két évtizeddel a német egység helyreállítása után eltúlzottnak, érthetetlennek nevezte, hogy a vizsgálat minden gyanú nélkül kezdeményezhető. Az egykori Stasi-alkalmazottak kényszeráthelyezéséről pedig úgy vélte, hogy az az alkotmányba ütközik.

Roland Jahn, a Stasi-múlt feltárásával foglalkozó szövetségi hatóság vezetője üdvözölte az új törvényt. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a múlt feltárását az elmúlt több mint két évtizedben lehetővé tévő törvényi szabályozások sikertörténetet jelentenek. Az egykori keletnémet ellenzéki személyiség úgy vélte: Németország nemzetközileg is példát jelenthet arra vonatkozóan, hogy egy jogállam miként birkózik meg az egykori kommunista állambiztonság örökségének feldolgozásával.