Lefagyasztotta a válság az új spanyol aranykor gyermekeit

Akinek még van, az félti az állását, akinek már nincs, az hazaköltözik a szüleihez, segélyből próbál megélni, vagy külföldre menekül. A spanyol fiatalok alig több mint felének van munkája, miközben Spanyolország pár éve még Európa sikerországának számított. Az [origo]-nak nyilatkozó spanyol fiatalok szerint a helyzet napról napra rosszabb, de van, aki szerint lenne munka, csak nem fizet jól, és ezért sok spanyol fiatalnak nem fűlik hozzá a foga.

"Totális katasztrófa" - kommentálta az [origo]-nak az Alicantei Egyetemen közgazdaságtant oktató és kutató Rafael Valero a spanyolországi munkanélküliségi helyzetet. Egyetlen európai országban sincs annyi ember munka nélkül, mint Spanyolországban, ahol az idén meghaladta a 21 százalékot a regisztrált munkanélküliek aránya. Volt olyan hónap, hogy ötmillió embernek nem volt munkája. A helyzet a 15-24 év közötti, munkát kereső fiatalok körében még súlyosabb, az Eurostat adatai szerint közöttük 45 százalék feletti a munkanélküliek aránya.

Pedig 2008 előtt tíz éven át Európa éllovasa volt Spanyolország. A spanyol gazdaság főleg az építőiparnak köszönhetően évi 3-4 százalékos gazdasági növekedést produkált, ami az uniós átlag kétszerese volt. Spanyolország vendégmunkások százezreit vonzotta. A gazdasági növekedéssel azonban nem jártak együtt béremelések, a háztartások erősen eladósodtak, és több elemző már 2006-ban jelezte, hogy a spanyol ingatlanok jelentősen túlértékeltek, amiből a háztartások magas eladósodottságával együtt semmi jó nem sülhet ki.

A 2008-as válság óta aztán a spanyol állam folyamatosan a tervezettnél lassabb gazdasági növekedéssel, folyamatosan emelkedő munkanélküliséggel, emelkedő árakkal és a költségvetési hiánnyal küszködik, a korábbi húzóágazat építőipar összeomlott. A spanyol gazdaságot alapjaiban megrendítő ingatlanpiaci válság miatt 2008 óta a munkanélküliek aránya több mint két és félszeresére emelkedett, tavaly pedig 9 százalék felett volt a költségvetési hiány, és már az is felmerült, hogy Spanyolország hasonló mentőcsomagra szorul, mint Görögország, Írország és Portugália, ami az egész európai pénzügyi rendszert megrendítené. A Világbank által 2008-ban még a világ nyolcadik legnagyobb gazdaságának sorolt spanyol gazdaság ugyanis kétszer akkora, mint az említett három ország gazdasága együttvéve.

"Ez nagyon szomorú"

Hiába fogadott el tavasszal a spanyol kormány jelentős gazdasági megszorító csomagot, és hozott olyan intézkedéseket, amelyek a feketemunka kifehérítését szolgálják, ezeknek egyelőre semmi hatásuk. A Guardian brit lap szerint szeptemberben például 15 éve nem tapasztalt gyorsasággal emelkedett a munkanélküliek száma. Bár a gyorsan romló adatokhoz nagyban hozzájárult a vendéglátóiparban szezonálisan foglalkoztatottak megbízásainak lejárta, a spanyol illetékesekre hivatkozó brit lap szerint legalább minden hatodik új munkanélkülit a közszférából bocsátották el.

Rafael Valero is félti az állását. A jelenleg 1000 eurós havi fizetésből élő fiatal közgazdász azt latolgatja, hogy külföldön próbál szerencsét, mivel munkahelye bizonytalan a leépítések miatt. Ismerősei körében is sok a jól képzett fiatal, akik munka nélkül maradtak. "Ez nagyon szomorú, és a jövőben még rosszabb lesz, mivel ezek az emberek nem tudnak majd megállapodni és családot alapítani" - írta az [origo]-nak. Ő az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felé kacsingat, "ahol minden jobbnak tűnik". "Nyáron voltam az USA-ban, és az emberek a 8 százalékos munkanélküliségre panaszkodtak" - írta ironizálva.

Napról napra minden rosszabb lesz - írta az [origo]-nak egy Irene nevű spanyol fiatal, aki fizikusnak tanul Spanyolországban. Azt írta, nincsenek illúziói, doktori hallgatóként kevés pénzért kutat egy alulfinanszírozott laboratóriumban. Ha végül végez, akkor viszont nehezen tud majd elhelyezkedni, mert "Spanyolországban a magánszférában nincs kutatói állás", és arra számít, hogy a végzettségéhez képest alacsonyabb beosztásban talál csak állást. Irene azt írta, ő külföldre fog menni, "mert itt nem értékelik a tanulmányaimat", és azt állította, ezt tervezi számos diáktársa is.

Magyarországon spanyol segélyből

Sokan gondolkodnak így. Tóth Réka spanyol barátjával együtt több Spanyolországban töltött év után költözött haza Magyarországra. Az idén májusig a Madridtól 200 kilométerre északnyugatra, az ország középső régiójában fekvő Valladolidban élő grafikus szerint a térségbeli, övékéhez hasonló kisebb városokban nagyon nehéz bárkinek is munkát találni. A munkanélküliség által leginkább sújtott fiatal korosztály tagjai közül sokan szorulnak segélyre vagy szociális támogatásra, és sokan kénytelenek hazaköltözni a szüleikhez, mert nem bírják az önálló élet anyagi terheit.

Ő részben a munkalehetőség hiányát, részben a nehéz megélhetést említette elköltözésük fő okai között. "Lenyomták a fizetéseket, nem jön ki az ember a kevesebb pénzből" - mondta az [origo]-nak. Szerinte az élelmiszerárak még elviselhetők, de a lakhatás nagyon drága. A korábban mentősöknél diszpécserként dolgozó barátja spanyol munkanélküli-járadékából jobban kijönnek Magyarországon, mivel "itt közepes-magasabb fizetésnek számít" a tíz hónapig járó összeg. Abban reménykednek, hogy ennek lejárta után a több nyelven is beszélő férfi el tud majd helyezkedni egy nemzetközi cégnél Magyarországon.

Sokan félbehagyták a tanulmányaikat

"Nehéz munkát találni, de azt hiszem ez inkább viszonylagos" - írta az [origo]-nak egy évek óta Spanyolországban élő holland fiatal, Sjoerd Kerkhof. A jelenleg munkanélküli, korábban egy kempingben bérszámfejtő fiatal szerint, aki akar, talál munkát - legalábbis Granadában, ahol ő él - mivel sok a bár, az étterem és a hotel, igaz, ezek "nem fizetnek valami jól". Kerkhof szerint a probléma elsősorban az, hogy a fiatalok nem találnak "jó munkát", amit szeretnek, és ami jól is fizet. Azt írta, hogy igaz az a spanyol fiatalokról élő sztereotípia is, hogy lustábbak, mint a hollandok vagy a britek.

Korábban könnyű volt munkát találni, főleg az építőiparban. Emiatt sokan félbe is hagyták tanulmányaikat a könnyű pénzért, de mostanra az utcára kerültek, és nincs se munkájuk, se képesítésük vagy piacképes végzettségük - magyarázta az [origo]-nak Sónia Sánchez barcelonai újságíró.

"Demokráciának hívják" - spanyol tüntetők

Sánchez szerint elsősorban a képzetleneket sújtja a munkanélküliség, ami a felsőfokú végzettségűek körében alacsonyabb mértékű, de itt is két számjegyű. A jól képzett fiatalok jelentős része is csak alacsonyabb beosztású munkához jut, emiatt sokan fontolgatják a külföldre költözést, Sánchez szerint elsősorban a képzett munkaerőt kereső Németország vonzó.

"Reménykedünk, hogy nem jutunk a görögök sorsára"

Sánchez szerencsésnek mondta magát, mert amikor munka nélkül maradt, másfél hónap keresés után talált új állást, az idő alatt pedig szabadúszóként kisebb munkákat el tudott vállalni.

Tavasszal az arab forradalmak mintájára Spanyolország-szerte tereket, utcákat foglaltak el a fiatalok hosszabb-rövidebb időre. Madridban közel egy hónapig táboroztak a központi La Puerta del Sol téren. A magukat felháborodottaknak (indignados) nevező fiatalok mozgalmai azóta tartanak különböző akciókat, de különösebb eredményre nem jutottak. Sónia Sánchez szerint részben azért, mert nem voltak vezetőik, utópisztikusak voltak a követeléseik, illetve egyetlen politikai erő sem tette a magáévá céljaikat, "csak figyelmet keltettek".

A gazdasági bizonytalanság és a három évtizede nem tapasztalt megszorítások miatt mélybe zuhant a kormányzó spanyol szocialisták támogatottsága, így tavasszal a helyhatósági választásokon már komoly vereségeket szenvedtek. Emiatt José Luis Zapatero spanyol kormányfő júliusban előrehozott választásokat jelentett be.

A november 20-án várható szavazáson mindenki az ellenzék győzelmére számít. A barcelonai újságíró szerint azonban ezzel sem fog javulni a helyzet. Kormányváltás lesz, az emberek menesztik a válságot rosszul menedzselő baloldali kormányt, de a jobboldali Partido Popular ugyanezt a megszorító politikát fogja folytatni. Sánchez azt mondta, "csak abban reménykedünk, hogy végül elérjük, hogy nem jutunk a görögök sorsára".