Jövő év közepéig még elvergődik az euróövezet

Akkora a nyomás, hogy nem állhatnak fel megállapodás nélkül az uniós vezetők, de az euróövezet így is csak recsegve-ropogva tud továbbhaladni, és csak addig, amíg Olaszország és Spanyolország még hitelhez jut - Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet tudományos munkatársa szerint. A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozó szerinte nem olyan nagy történelmi esemény, mint sokan mondják, de más lehet, mint a korábbiak.

"Nem olyan nagy történelmi esemény" - értékelte a csúcs jelentőségét Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet független gazdasági elemzőközpont tudományos munkatársa. Történelmi esemény csak abban az esetben lenne, ha szétesne az euróövezet, amivel az EU léte is megkérdőjeleződhetne. Ez azonban nem valószínű, már csak a hatalmas költségek miatt sem, amelyekkel a szakadás járna - mondta egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.

Darvas szerint annyiban jelentős a mostani csúcs, hogy több lehet, mint az eddigiek, amelyeken rendre ugyanaz a forgatókönyv ismétlődött: az egyre erősödő nyomás közepette átfogó megoldást ígérve ültek össze az uniós vezetők, de nem történt semmi, a nyilatkozatokat vagy átmeneti intézkedéseket 1-2 napig értékelte a piac, utána megint fokozódott a nyomás a következő csúcsig. Közben a válság is hónapról hónapra erősödött.

A feszültség és a kockázat olyan mértékig emelkedett, hogy a tagállamok már nem állhatnak fel azzal, hogy most nem tudnak megállapodni - mondta. Szerinte a megállapodást, ha létrejön, hitelesnek értékelik majd a piacok, mivel olyan mértékű szerződésmódosításról szól, amelyet nem lesz könnyű újra megváltoztatni vagy visszacsinálni.

Darvas szerint csak addig tud "recsegve-ropogva" továbbmenni a rendszer, amíg Olaszország és Spanyolország képes a piacról finanszírozni adósságát, ha ez megszűnik, akkor a két ország magával rántja az egész euróövezetet.

"Nem mondom, hogy haszontalan" - értékelte a csúcstalálkozó napirendjére kerülő, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök által bemutatott szerződésmódosítást. A német és a francia vezető javaslata szigorúbb költségvetési fegyelmet teremtene euróövezetben: az Európai Bíróságnak joga lenne ellenőrizni a nemzeti költségvetéseket, és azonnali szankciót lehetne bevezetni azzal a tagállammal szemben, amelynek költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát.

A pénzügyi kutató arra számít, hogy a javaslatok nagy része átmegy, de azt mondta, hogy az intézkedések a mostani akut problémát nem oldják meg, bár "hasznosak lesznek valamikor". Rövid távon szerinte elsősorban az Európai Központi Bankon (EKB) múlik, hogy hajlandó lesz-e majd kötvényvásárlásra. Mario Draghi, az EKB elnöke eközben csütörtökön újabb likviditásnövelő intézkedéseket jelentett be, de az euróövezeti válságkezelésben vállalt nagyobb szerepvállalásról nem szólt.

Darvas szerint ha ez három dolog teljesül: az uniós vezetők megállapodnak a felvetett szerződésmódosításról, az olasz reformintézkedések hatásosak, és az EKB is besegít, akkor jövő év közepéig még el tud vergődni az euróövezet, és akár javulás is elindulhat. Kétségesnek nevezte ugyanakkor, hogy a britek is belemennének a megoldásba, azt mondta, valószínű, hogy az eurózóna 17 állama megállapodik, ehhez önkéntesen csatlakozik több, zónán kívüli tag is.