Húsz PIP-implantátumot viselő nő lett rákos Franciaországban

Olaszországban eljárást indítottak a mellimplantátumot gyártó francia cég alapítója ellen. A PIP mellimplantátumot viselő nőknél húsz rákos megbetegedést jelentettek Franciaországban, de a hatóságok szerint nincs összefüggés a megbetegedések és a mellimplantátumok viselése között.

Húsz rákos megbetegedést jelentettek Franciaországban PIP mellimplantátumot viselő nőknél. Az új adatokat ismertető Egészségügyi Termékekkel foglalkozó Hivatal hozzátette azonban, hogy semmilyen összefüggést nem állapítottak meg a daganatos megbetegedések és a mellimplantátum viselése között. A hivatal összesen 16 olyan esetet talált, ahol rosszindulatú emlődaganat alakult ki, négy esetben pedig a rák nem az emlőben alakult ki, továbbá 1143 szakadást és 495 gyulladásos reakciót tapasztaltak.

Miközben egyre nő a rossz minőségű szilikonbetétek okozta feltételezett veszély miatti pánik, az olasz igazságszolgáltatás eljárást indított a Poly Implant Prothese (PIP) francia cég alapítója, a 72 éves Jean-Claude Mas ellen "kereskedelmi csalás" és "egészségre veszélyes termékek forgalmazása" címén. Jean-Claude Mas ellen Franciaországban már két eljárás folyik "csalás minősített esete" és "nem szándékos emberölés" vádjával. Több mint 2500 feljelentés érkezett ellene.

A nemzeti betegbiztosítási pénztár is feljelentést nyújtott be csalás minősített esete címén, a kért kártérítéssel kívánva fedezni a mintegy 30 ezer PIP implantátumot viselő nő esetében a kormány által javasolt és a társadalombiztosítás által megtérítendő eltávolítás 60 milliárd euróra (18 667,8 milliárd forintos) becsült költségét.

Az 1991-ben alapított és mára megszűnt PIP egy időben az ágazat harmadik legnagyobb cége volt, mellimplantátumainak 80 százalékát Spanyolországba, illetve Nagy-Britanniába exportálta. A problémát az okozza, hogy a PIP a gyanú szerint rossz minőségű szilikongélt használt a mellimplantátumokat. A gél, amely tízszer olcsóbb, mint az egészségügyi előírásoknak megfelelő anyag, megnöveli az implantátum borításában a szakadás kockázatát, ennek következtében a környező szövetek gyulladását és a szilikon szivárgását. A implantátumokat 2010 elején visszahívták a piacról.

Az eltávolítás és az ehhez kapcsolódó vizsgálatok költségeit Franciaországban és Németországban is finanszírozza az állami egészségbiztosító, Magyarországon egyelőre nem tisztázott ez a kérdés. Molnár Csaba, a plasztikai és égéssebészet országos szakfelügyelő főorvosa szerint szóba kerülhet a francia hatóságok felelőssége, és a kormány akár a francia állammal is egyezkedhetne. A főorvost január harmadikára tárgyalásra hívták az egészségügyi minisztériumba az implantátumok ügyéről.