Válogatott módszerekkel likvidálják az iráni atomtudósokat

Autóra tapasztott mágneses bombák, motorra szerelt pokolgép, toroklövés, emberrablás. Nem válogatnak a módszerekben az iráni nukleáris szakértőket sorra likvidáló gyilkosok. A natanzi urándúsító szerdán felrobbantott részlegvezetője néhány év alatt immár az ötödik olyan iráni atomtudós, aki ellen halálos merényletet követnek el. Irán Izraelt gyanúsítja, amely viszont tagadja érintettségét.

A szerdai áldozat

Mágnessel autóra tapasztott pokolgéppel végeztek szerdán az Irán natanzi urándúsító kereskedelmi részlegének vezetőjével, az atomfizikával és kémiával is foglalkozó Mosztafa Ahmadi-Rosan professzorral. A BBC iráni tudósítója szerint a bomba ugyan kisméretű volt, de elég erős ahhoz, hogy megöljön egy vagy két embert. Utóbb életét vesztette a professzor kocsiját vezető sofőr is.

Nem ez volt az első ilyen merénylet, két éve is mágneses bombát használtak azok a motorosok, akik 2010 novemberében egyetlen napon két atomkutató ellen vetették be azokat. A motorosok egy piros lámpánál tapasztották a bombát az autóra, nem sokkal később pedig távirányítóval működésbe hozták.

2010 novemberében így vesztette életét Medzsid Shahriari, a Sahid Behesti egyetem nukleáris mérnöki karának oktatója. A Guardian brit lap akkori beszámolója szerint ráadásul a kutató neve még csak nem is volt összekapcsolható a nyugati országok szerint Iránban zajló, de a rezsim által tagadott atomfegyverprogrammal. Shahriari a nukleáris láncreakciót kutatta. Az iráni forrásokra hivatkozó brit lap azt írta, új generációs atomreaktorokat tervezett.

Az igazi nagyfőnök csak megsérült

Nála biztosan nagyobb köze van az iráni atomprogramhoz Ferejdun Abbaszi-Davaninak, akit ugyanezen a novemberi napon próbáltak ugyanilyen módszerrel meggyilkolni, de túlélte a merényletet. A lézerekkel és radioaktív izotópokkal foglalkozó Abbaszi-Davani közeli kapcsolatban áll az iráni rezsim legfőbb őrének tekintett Forradalmi Gárdával. A hírek szerint személyesen ő felügyelte azokat a számításokat, amelyekkel egy nukleáris fegyver teljesítményét mérték fel. Tudományos háttere is inkább atomfegyver-fejlesztési kutatásokkal kapcsolatos, nem a polgári célú atomenergia a szakterülete - írta róla tavaly nyáron az amerikai ISIS nukleáris biztonsággal foglalkozó kutatóintézet. A professzort a felépülése után, 2011 elején egyenesen Irán alelnökévé nevezték ki, és az ország atomenergia-ügynökségének vezetőjévé is megtették.

Tavaly újabb merényletek történtek. Júliusban egy 35 éves egyetemi kutatót lőttek torkon motoros támadók, miközben a férfi a feleségével a gyermekük óvodája előtt várakozott a fővárosban. A támadás utáni első beszámolókban még azt írták Darius Rezainedzsadról, hogy kapcsolatban állt az iráni atomenergia-ügynökséggel és az iráni Forradalmi Gárdával, utóbb viszont tagadták, hogy köze lett volna nukleáris kutatásokhoz. A hivatalos közleményekben azt állították róla, egyszerű mérnökhallgató volt, aki doktori fokozatát készült megvédeni. Amerikai hírügynökségek viszont a kutató szakterülete, a magasfeszültségű kapcsolók révén kapcsolatot találtak az iráni atomprogramhoz.

Van, aki kilóg a sorból

Pontosan három éve, 2009. január 12-én Maszúd Alimohammedi fizikaprofesszor kocsija közelében robbant fel egy motorra szerelt pokolgép. A helyszíni beszámolók szerint akkora volt a detonáció ereje, hogy a környéken azt hitték, földrengés van. Alimohammedi elismert tudósként oktatott a teheráni egyetemen, és tudományos területe - a kvantumtérelmélet - sem állt közel a nukleáris kutatásokhoz. Irán az ő meggyilkolását is az Egyesült Államok és Izrael számlájára írja, bár kilóg a meggyilkolt tudósok sorából.

A New York Times a merénylet után azt írta róla, hogy a reformer mozgalomhoz tartozott, és az egyike volt annak a 240 egyetemi professzornak, aki támogatásáról biztosította a 2009-es iráni elnökválasztás ellenzéki jelöltjét, Mír Huszein Múszavit. A fizikus halálát az ellenzék az elcsaltnak tekintett államfőválasztás utáni tüntetésekre adott kemény kormányzati válaszlépésnek tudta be.

A szerdai merényletben megrongálódott autó

Rendhagyó volt Sahram Amíri eltűnése is. Az orvosi célra alkalmazott radioaktív izotópokkal foglalkozó tudósról több mint egy évig senki nem tudta, hol van. 2009 tavaszán mekkai zarándoklatra indult, de eltűnt. Felvetődött, hogy magától dezertált, azt is terjesztették róla, hogy igazából amerikai kém volt, aki évekig jelentett Iránból, és végül Szaúd-Arábián keresztül csempészték vissza az Egyesült Államokba. A rezsim támogatói az ő eltűnéséhez kötötték például a Kum melletti urándúsító üzem létének nyilvánosságra kerülését is.

Aztán Amíri egy év után előkerült, és visszatért Iránba. Ez idő tájt került fel az internetre két videó is. Az egyikben azt mondta, végre szabadnak érzi magát Amerikában, a másikban viszont már arról beszélt, hogy a CIA rabolta el, meg is kínozták, hogy rábírják, működjön együtt az amerikai hatóságokkal, és árulja el az iráni atomtitkokat. A Wall Street Journal szerint azért ment haza, mert a családját fenyegették. Hazatérése után Teherán azt állította, valójában nekik kémkedett Amerikában a férfi. Mégis bebörtönözték hazaárulás miatt.

Egy gázmérgezéssel kezdődött

A meggyilkolt atomtudósok sora még Adresir Hosszeinpurral kezdődött 2007-ben, ő több jelentős iráni nukleáris kutatóközpont alapításában is részt vett, és 2004-ben magas rangú katonai elismerést is kapott kutatásaiért. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Egyes beszámolók szerint Iszfahánban vesztette életét egy, az urándúsításhoz használt gázt - urán-hexafluoridot - előállító üzemben.

A 2010 végén meggyilkolt Shahriarira emlékező iráni tüntetők

Hosszeinpur haláláról csak hat nappal annak megtörténte után számoltak be az iráni hírforrások, volt, ahol gázmérgezéssel, volt, ahol túl magas radioaktív sugárzással magyarázták. Állami hírforrások szerint halálának semmi köze az atomprogramhoz: egy hibás gáztűzhely miatt fulladt meg.

Irán ez utóbbi eseteken kívül mindig Izraelt vádolta a merényletekkel, bár Izrael még egyszer sem ismerte el érintettségét. "Nem tudom, ki állt bosszút az iráni kutatón, de abban biztos vagyok, hogy egy könnyet sem ejtek miatta" - idézte a Reuters Joav Mordeháj izraeli katonai szóvivőt a legutóbbi merénylet után. Egy, névtelenséget kérő izraeli katonai hírforrás pedig arról beszélt, "bárki követte el ezt a támadást, pozitív fejlemény volt, ennek fényében kell az ügyre tekinteni".

Iraki példát emlegetnek

Szerdán - szinte egy időben a legújabb merénylet hírével - a francia Le Monde azt jelentette, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad észak-iraki kurd területeken toboroz és képez ki menekült iráni ellenzékieket. Tavaly nyáron a 35 éves Darius Rezainedzsad elleni merénylet után a német Spiegel magazin írta azt meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy Izrael áll a merényletek mögött, mert így akarja megakadályozni vagy legalább lassítani az iráni atomprogramot.

Az Izrael szerepére vonatkozó feltételezés nem új. A Stratfor stratégiai elemző intézet már 2009-ben emlékeztetett arra, hogy a professzorok elleni merénylet hatékony módszer lehet. Példaként Izrael Irak elleni harminc évvel ezelőtti akcióit hozták fel. 1981-ben Izrael légicsapást hajtott végre az épülő iraki Oszirak reaktor ellen. A támadás előtt pedig legalább három iraki atomtudós vesztette életét máig tisztázatlan körülmények között: egyiküket megkéselték egy hotelszobában, kettő mérgezés áldozata lett. De az épülő reaktor több dolgozója is fenyegető leveleket kapott egy ismeretlen hátterű szervezettől.

Az amerikai The Atlantic magazin szerint bárki áll a gyilkosságok mögött, nem gondolhatja azt, hogy a nukleáris kutatásokhoz szükséges tudás csak kevés ember birtokában van, és likvidálásukkal lelassítható Irán atomfegyverhez jutása. A lap egyik véleménycikke szerint ha Izrael áll a gyilkosságok mögött, annál nagyobb lenne az iráni visszavágás esélye, minél több atomtudóst likvidál a Moszad. Egy ellencsapás viszont indokot szolgáltathatna arra, hogy a zsidó állam katonai csapást mérjen iráni nukleáris intézményekre. Benny Gantz izraeli vezérkari főnök egyébként még a legutóbbi merénylet előtt, kedden a Jerusalem Post beszámolója szerint arról beszélt a parlament külügyi és védelmi bizottsága előtt, hogy 2012 kritikus év lesz Iránnal kapcsolatban, és az iszlám köztársaság több "szokatlan" eseményre számíthat az idén.

Az éppen Kubában tartózkodó iráni elnök, Máhmúd Ahmadinezsad szerdán Havannában arról beszélt, hogy a kapitalista országok zsákutcába jutottak, és csak gyilkosságok jelentenek számukra innen kiutat. "A kapitalizmus híján van a logikának, és ezért fegyverekhez nyúl, hogy pusztítson. A gyilkosság az egyetlen, ami maradt mára a kapitalizmusnak."