Háborúhoz is vezethet az EU iráni olajembargója

Általános olajembargóval bünteti az Európai Unió Iránt az ország rohamtempóban haladó atomprogramja miatt - döntött hétfőn az EU külügyminisztereinek tanácsa. Az embargó akár fegyveres konfliktust is eredményezhet Irán, az EU és az USA között, mivel Irán válaszul lezárna egy fontos olajszállítási útvonalat, amelyet Amerika akár fegyverrel is megpróbálna nyitva tartani. Irán partjainál már fel is vonultak az amerikai, brit és francia hadihajók.

Iráni KILO-tengeralattjárók gyakorlatoznak az öbölben

Fegyveres konfliktussá is fajulhat a héten Irán és az EU vitája a közel-keleti ország atomprogramjáról. Az Európai Unió külügyminiszterei hétfő délelőtt úgy döntöttek, hogy a fenyegetőnek tartott atomprogram miatt általános olajembargóval sújtják Teheránt: a fontos olajbevételektől megfosztott Irán azonban válaszlépéseket ígért. A térségben már el is kezdődtek a katonai manőverek, az USA, Franciaország és Nagy-Britannia hadihajói is behajóztak az Irán-közeli vizekre.

Az olajembargóról szóló döntés volt az első napirendi pont a tagállamok külügyminisztereinek délelőtti tanácskozásán, és diplomáciai források szerint rá is bólintottak. A döntés értelmében hétfőtől az EU-ban tilos lesz új olajüzleteket kötni Iránnal, és július 1-ig az érvényben lévő szerződéseket is fel kell mondani, a behozatalt le kell állítani. Az embargó elfogadását délután Cathrine Ashton, az EU külügyi főképviselője is megerősítette.

Az embargó azért fenyeget katonai konfliktussal, mert a lépést Irán a rendszer elleni támadásnak tekintheti. A fundamentalista iszlám köztársaság egyik fő bevétele az olajexportból származik, és az EU embargójával ennek közel 20 százalékától esne el. Ezért Irán már korábban megfenyegette az EU-t és az USA-t, hogy ha az embargó életbe lép, válaszul katonai erővel lezárja a Perzsa-öböl kijáratában található Hormuzi-szorost.

Ha megbénul a hajóforgalom a szoros lezárása miatt, akkor elemzők azt sem zárják ki, hogy globális hiány alakul ki a világpiacon, mivel napi 8-10 millió hordóval kevesebb olaj kerülhet forgalomba, ez pedig több mint a duplája a valaha volt legnagyobb termeléskiesésnek, amely Kuvait iraki megszállásakor következett be. Maga az embargó egyébként nem emeli az árakat (lásd keretes írásunkat az árak hétfői alakulásáról), de hozzájárulhat ahhoz, hogy az olajár ne csökkenhessen. Egy fegyveres konfliktus viszont hirtelen drágulást is okozhat.

"Nem fogjuk kétszer mondani"

A szoros lezárása Irán egyik legfontosabb stratégiai fegyvere, a blokáddal való fenyegetés régóta az ország katonai stratégiájának része. A fontos tengeri kereskedelmi útvonal elvágása hatalmas csapás lenne a világgazdaságra, mivel azon halad át a világ olaj-, illetve a cseppfolyósított földgázexportjának ötöde. Az öböl menti arab országok (Kuvait, Irak, Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek) olaj- és gáztermelésének jelentős részét tartályhajókkal ezen a szoroson át szállítják a világ minden tájára. Az általános olajhiánnyal fenyegető iráni válaszlépés tehát hatalmas érvágást és olajár-emelkedést, esetleg olajhiányt okozna nyugaton.

Az USA ezért előre bejelentette, hogy mindenáron nyitva fogja tartani a szorost, és ez akár a katonai összecsapás lehetőségét is magában hordozza. Az USA két repülőgép-hordozó anyahajót is az öbölbe vezényelt, ezekhez csatlakozott egy brit és egy francia hadihajó - közölte az USA haditengerészet központi parancsnoksága. A CNN amerikai hírtelevízió a brit hadügyminisztériumra hivatkozva azt írta, a hajók célja "alátámasztani a megingathatatlan nemzetközi elkötelezettséget, amely biztosítja a [szoroson való] szabad áthaladást a nemzetközi jog alapján".

A stratégiai jelentőségű szoros

Az iráni hadsereg főparancsnoka január elején megfenyegette az USA-t, hogy ne merje visszahozni anyahajóit a Perzsa-öbölbe, a mostani csapatmozgások alapján azonban úgy tűnik, hogy Amerika fittyet hányt a felszólításra. "Figyelmeztetjük a hajót, amely fenyegetést jelent számunkra, hogy ne térjen vissza, és ezt nem fogjuk kétszer mondani" - mondta akkor Ataollah Szálehi iráni tábornok.

Háborús készülődés

A Perzsa-öbölben az elmúlt hetekben tapintható volt a feszültség, Irán december végén tíznapos hadgyakorlatot is tartott a Hormuzi-szorosban, rombolókat, tengeralattjárókat, rakétákat és torpedókat is bevetett. Az erőfitogtatás gyakorlati és szimbolikus jelentőségű is volt, felvonultak Irán legújabb rombolói is. A gyakorlat végén pedig közölték, hogy februárban újabb erődemonstrációt tartanak a Perzsa-öbölben.

Irán flottája ugyan technológiában messze alulmarad az USA hajóihoz képest, de komoly stratégiai előnye származhat abból, hogy a 40-65 kilométer széles Hormuzi-szoros közvetlenül a partjai mellett fut. A szorosban mindössze két keskeny hajójárat van, amely elég mély a tengerjáró hajók számára, így áthaladáskor azok alig tudnak manőverezni, kis hajókról és a parton felállított rakétaállásokról így Irán könnyen megsemmisíthetné őket. Irán ráadásul aknákkal is elzárhatja a szorost, ahogy az 1980-as évek végén tette.

Két amerikai repülőgép-hordozó a Perzsa-öbölben

Bár az iráni haditengerészet nem rendelkezik repülőgép-hordozókkal, sem nagy, modern csatahajókkal, rakétái és torpedói segítségével felkészült egy fejlettebb haditechnika ellen vívott háborúra. Teherán katonai stratégiája az úgynevezett aszimmetrikus hadviselésre épül, ennek lényege, hogy kis és gyorsan mozgó hajókról, illetve gyorsan felállítható szárazföldi rakétakilövőkről tartja sakkban a felségvizeire merészkedő nagyobb és fejlettebb ellenséges hajókat (az iráni haditengerészet és hadsereg erősségeiről és gyengeségeiről ebben a cikkben olvashat részletesen).

A Telegraph című brit lap által idézett tisztviselők szerint azonban nem valószínű, hogy Irán rátámadna a szoroson áthaladó hajókra, mert hatalmas túlerővel kerülne szembe, rakétáira amerikai vadászgéprajok adnának hathatós választ. A lap szerint lehet, hogy Irán csak az olaj árát akarja felsrófolni a háborús hangulatkeltéssel, a megnövekedett bevételekre ugyanis gyengélkedő gazdaságának most nagy szüksége lenne.

A térségben az USA katonai erejét a Bahreinben állomásozó ötödik flotta adja, ebben a tavalyi év végéig számos hadihajó és egy anyahajó szolgált. A Perzsa-öbölt december végén hagyta el a USS Stennis anyahajó, ennek a helyére érkezett január 9-én a USS Carl Vinson anyahajó. A múlt héten még egy repülőgép-hordozó, a USS Abraham Lincoln is befutott az öbölbe kísérőhajóival, egy amerikai cirkálóval, két amerikai rombolóval, egy brit fregattal és egy francia hadihajóval. Az amerikai haditengerészet közleménye szerint az ötödik flotta mostantól határozatlan ideig ebben a megerősített felállásban marad "a térség biztonsága érdekében", de egyelőre a harmadik anyahajó, a USS Stennis sem ment messzire, valószínűleg még mindig az Arab-tengeren tartózkodik. A hajók nem csupán Irán ellen kellenek Amerikának, egyik fő feladatuk légi támogatást nyújtani az Afganisztánban harcoló amerikai csapatoknak.

Irán rakétákat is kipróbált a decemberi hadgyakorlaton

Atomprogram és szankciók

A feszültség azért fokozódott idáig, mert Irán atomprogramja a legfrissebb jelentések szerint a nemzetközi tiltakozás ellenére is rohamléptekben halad előre. Bár Irán azt állítja, hogy csupán békés, polgári célra dúsít uránt, semmilyen kézzel fogható garancia nincs arra, hogy abból nem fog atombombát készíteni. Tavaly novemberben egy ENSZ-jelentés is arra a megállapításra jutott, hogy nemcsak békés, hanem katonai célja is van az iráni atomprogramnak.

A nukleáris fejlesztések miatt Irán ellen az elmúlt években több nemzetközi szankciót vezettek be, ennek ellenére a perzsa állam idén nyáron bejelentette, hogy még jobban felpörgeti atomprogramját. Izraeli hírszerzési források szerint Irán 2015-re lesz képes működőképes atomfegyvert előállítani. Ez akkora aggodalmat váltott ki Izraelben, hogy komolyan fontolóra vették egy megelőző csapás lehetőségét is az iráni atomlétesítmények ellen (az izraeli csapás lehetőségéről itt olvashat részleteket).

Irán felkészült az "aszimmetrikus" háborúra

Egyelőre az amerikaiak és az EU is szankciókkal próbálja megtörni az iráni rezsimet. Az USA 1979 óta tart érvényben korlátozásokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig már négy alkalommal hagyott jóvá szankciókat  Iránnal szemben, de ezek eddig nem hozták meg a remélt áttörést. Az USA január elején közölte, úgy látja, a szankciók végre "hatni kezdtek". Barack Obama december 31-én írta alá azt a törvényt, amely júliustól megtiltja, hogy amerikai cégek az Iráni Központi Bankkal üzleteljenek: a Wall Street Journal szerint ez az eddigi legélesebb gazdasági konfrontáció Irán és az USA között.

Amerika az EU-t is rávette, hogy fagyassza be az Iráni Központi Bank külföldi számláit, és tiltsa meg a bankkal való kereskedést: csütörtökön Obama elnök azt mondta, ezek a szankciók romhalmazzá változtatják Irán gazdaságát. Az iráni valuta, a riál rohamosan veszít értékéből, amit az ország vezetői is megéreznek, és ezt tetézheti tovább az EU olajembargója. Az unió döntését bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, szerinte azok ugyanis nem vezetnek eredményre.

Bár Irán olajexportja főleg az embargóból kimaradó Kínába (20 százalék), Japánba (17 százalék) és Indiába (16 százalék) megy, a közel 20 százalékos EU-részesedés is nagyon komoly érvágást jelent, ezért kezdett Irán most fenyegetőzni. A rezsim ugyanakkor patthelyzetbe került, hiszen a Hormuzi-szoros lezárásával a többi országba irányuló olajexportját is fel kellene függesztenie, ami még nagyobb csapás lenne az ország gazdaságára.

Csak kicsit emelkedett az olaj ára hétfőn
Az iráni olajembargó bejelentése után enyhén drágulni kezdett a kőolaj ára. Közép-európai idő szerint hétfőn dél körül az északi-tengeri Brent kőolaj hordónkénti ára 34 centtel 110,20 dollárra emelkedett, a nyugati féltekén irányadó WTI pedig 7 centtel 98,40 dollárra drágult. Elemzők szerint az emelkedés azért volt ilyen kicsi, mert az embargót a piac már beárazta, a kereskedők felkészültek a hírre. A dpa német hírügynökség összeállítása szerint az EU kőolajimportjában Irán nem játszik túl nagy szerepet, tavaly az első kilenc hónapban az európai kőolajimport mindössze 4,4 százaléka származott Iránból.