"A félelem korlátait sikerült ledöntenünk" - egy éve tört ki az egyiptomi forradalom

Az iszlamisták ünnepelve várják, hogy eljöjjön az idejük, a liberális forradalmárok viszont a félbehagyott munka befejezésére készülnek az egyiptomi forradalom kitörésének első évfordulóján. Egy évvel a Hoszni Mubarak bukásához vezető események után Egyiptomban van már új parlament, de a hatalom még mindig a diktátor tábornokainak a kezében maradt, ezért az emberek visszatértek a Tahrír térre.

Újra a Tahrír téren

A 2011-es forradalom egyéves évfordulóját ünnepli szerdán Egyiptom. Az arab ország elnökét  tavaly 18 nap tüntetés után kergették el, idén munkaszüneti nappal és hatalmas tömegtüntetésekkel emlékeznek a forradalom kitörésére, a felvonulások azonban nem csak az ünneplésről szólnak. Egy év elteltével ugyanis a diktatúrát lerázó ország még mindig csak félúton van a demokrácia felé, és senki sem látja, hogy pontosan mi van az út végén.

A jövő bizonytalansága újfajta feszültségeket hozott a korábban egységes tüntetők közé. Hoszni Mubarak bukása óta a tömegek szétforgácsolódtak, politikai csoportokra és frakciókra szakadtak, és az ország jövőjéről alkotott elképzeléseik alapján egymás vetélytársaivá váltak. A tavaly novemberi parlamenti alsóházi választásokon már egymással mérkőztek a szavazatokért a forradalom erői, amelyek most már csak abban értenek egyet, hogy a hadsereg kezébe adott forradalom máig befejezetlen.

Mi legyen a hadsereggel?

Az senki előtt nem volt kérdéses, hogy a forradalom kitörésének első évfordulóján hatalmas megemlékezések legyenek, de a különböző csoportok a maguk módján akarják kihasználni az alkalmat. A legnagyobb szakadás abban mutatkozik, hogy mit kezdjen az ország a hadsereg vezetőiből álló katonai tanáccsal, amely Hoszni Mubarak elnök bukása óta irányítja Egyiptomot. Az aktivisták világi és liberális része a katonai hatalom azonnali átadását szeretné elérni, az iszlamisták viszont már megegyeztek a hadsereggel, és választási győzelmük tudatában szeretnék kivárni, hogy a hatalom fokozatosan az ölükbe hulljon.

Egyiptomban november és január között tartottak alsóházi választásokat, ezen két iszlamista szervezet, a mérsékelt Muszlim Testvériség és a radikális, szalafista al-Núr párt szerezte meg a képviselői helyek kétharmadát. A hadsereg a héten már bejelentette, hogy a törvényhozó hatalmat átadta az iszlamisták által dominált parlamentnek, a végrehajtói hatalomról pedig a felvázolt útiterv szerint nyáron, az új elnök megválasztása után mondanak le. A választásokon győztes Muszlim Testvériség elfogadta a hadsereg menetrendjét, ezzel rábólintott arra, hogy nyárig a tábornokok megőrizzék hatalmukat.

Mindez azonban egyáltalán nem tetszik annak a világi, liberális és baloldali tömegnek, amely a tavalyi felkelés szervezésében oroszlánrészt vállalt, és amely most az új parlamentbe megalázóan kis arányban jutott csak be. Ők nem akarnak asszisztálni az iszlamisták fokozatos hatalomátvételéhez, és a hatalmához ragaszkodó hadseregben meg is találták a támadási felületet, amellyel megingathatják a menetrendet. Az iszlamistákkal ellentétben ezek a tüntetők nem csak a forradalom évfordulóját jöttek ünnepelni, de annak befejezését, a hadsereg hatalmának megdöntését is célul tűzték ki.

A testvériség hangosabb

A New York Times helyszíni beszámolója szerint a forradalom központi helyszínén, a Tahrír téren már szerda délelőtt tízezrek gyűltek össze, és a tömegben érzékelhető volt az újfajta feszültség. Az évfordulóra a tavalyi tüntetések szervezői, ifjúsági csoportok és aktivisták hatalmas tömegdemonstrációt szerveztek, hogy az országot átmenetileg irányító katonai tanács azonnali lemondását követeljék. A tervek szerint délután a mecsetekből, templomokból és egyéb stratégiailag fontos helyekről meneteket indítanak, ezek végül a téren találkoznak. Az utcákon "Le a katonai hatalommal!" és "A szabadság nincs ingyen" feliratú transzparenseket lehetett látni, és aktivisták "a forradalom második szakaszára" hívták az embereket. A brit Telegraph szerint már kedd éjjel több száz ember skandálta a téren, hogy "forradalom a győzelemig!"

Mubarak mellett a katonai tanács vezetőit is felakasztanák a tüntetők

Szerdán a Muszlim Testvériség hívei is a térre vonultak, de nekik eszük ágában sincs a hadsereg ellen lázítani. A hatalmas téren a szervezet zászlói és jelvényei uralták a képet, és az általuk állított színpadokon a szónokok ünneplő, éljenző hangja elnyomta a hadsereget szidalmazó bekiabálásokat. A nagy tömegben a dús szakállukról felismerhető vallási radikálisok, a szalafisták is megjelentek, ők azt ígérték, segítenek biztosítani a teret, hogy az évforduló megemlékezései békések maradjanak. A New York Times szerint rendőröket vagy katonákat nem lehetett látni, a tömeg arra számít, hogy a jól szervezett Muszlim Testvériség tagjai fenntartják a rendet.

Egy nappal az évforduló előtt a katonai vezetés megpróbálta kieresztani a gőzt az egyre jobban fortyogó fazékból. Mohamed Husszein Tantavi korábbi hadügyminiszter, az országot irányító katonai tanács feje bejelentette, szerdától feloldják a több mint három évtizede érvényben lévő rendkívüli állapotot, amely lehetővé tette a hadsereg számára az állampolgárok elleni brutális fellépést. Ez látványos lépés lehetett volna a demokratikus jogállam visszaállítása felé, mégsem lett az. A rendkívüli állapotot ugyanis csak részlegesen oldják fel, a "gonosztevők ellen" a rendfenntartók továbbra is minden kontroll nélkül felléphetnek. Ezzel a tüntetők és emberi jogi szervezetek szerint a katonai tanács akkora kiskaput hagyott nyitva magának, amellyel gyakorlatilag továbbra is bármit kedve szerint megtehet.

A félelem ledőlt, a rendszer nem

A hadsereg hatalmának végét követelő tüntetőket éppen ez aggasztja: ők úgy érzik, hogy Mubarak elnök elkergetése után sem változott semmi, hiszen az országot hasonló módszerekkel irányítják tovább azok a katonai vezetők, akiket még Mubarak nevezett ki. Tavaly október óta a hadsereg ellen indított tüntetésekben több mint nyolcvan ember halt meg, és több mint tizenkétezer embert állítottak a hadsereg civil felügyelet nélkül működő katonai bíróságai elé. A katonai tanács ezen a héten - szintén a feszültség oldására - kétezer olyan embernek adott amnesztiát, akit ilyen katonai bíróságok ítéltek el; volt köztük olyan blogger is, akinek a bűne az volt, hogy kritizálni merte a hadsereget.

"Ha megnézzük az egykori követeléseinket, és azt, hogy mi vált valóra, kiderül, hogy Mubarak megbuktatásán kívül természetesen semmit nem sikerült elérnünk" - mondta a Foreign Policy című amerikai lapnak a tavalyi forradalom egyik vezértüntetője, Gigi Ibrahim. A tömegeket különösen bosszantja, hogy miközben a civilek ellen tömegesek a perek, Hoszni Mubarak elnök tárgyalása csigalassúsággal halad.

A Korán és a kereszt egy tüntető kezében

"A rezsim nem bukott meg, intézményei még mindig korruptak" - mondta a Telegraphnak egy fiatal aktivista, az amerikai Time magazin pedig az egyiptomi bíróságokról készített riportjában mutatta meg, hogy az egyiptomi igazságszolgáltatás még mindig nehézkes és korrupt. Váel Huném, a Google regionális vezetője, a tavalyi forradalom egyik vezéralakja a Time magazinban írt cikket arról, hogy "van-e még remény egy demokratikus Egyiptomra?", a férfi szerint ugyanis jelen helyzetben egyre valószínűtlenebb, hogy az országnak valóban demokratikus kormánya lesz.

Miközben ő is a hadsereg hatalmának megdöntését sürgeti, sok korábbi forradalmár már azt is kétségbe vonja, hogy a tábornokok valóban át akarják-e adni a hatalmat, vagy csupán az időt húzzák. A forradalmi évfordulón azonban nagy reményekkel mennek az utcákra, mert ha a rendszert nem is tudták elsöpörni egy éve, egy dolog biztosan megváltozott.  "A félelem korlátait sikerült ledöntenünk" - mondta a Foreign Policynek Gigi Ibrahim. És ez elég is ahhoz, hogy folytassák, ami befejezetlen maradt.