Sarkozy: Európa már nincs a szakadék szélén

Nicolas Sarkozy francia elnök szerint Európa pénzügyi helyzete stabilizálódott, mostantól a gazdasági válságból való kilábalásra kell koncentrálni. A politkus egy vasárnapi interjúban informálisan azt is jelezte, hogy indulni fog az április 22-i elnökválasztáson. Hivatalosan ezt eddig nem nyilvánította ki.

"Van egy randevúm a franciákkal. Nem fogok kibújni a felelősség alól." - így foglamazott a brit The Telegraph tudósítása szerint egy vasárnap esti interjúban Nicolas Sarkozy francia államfő, aki hivatalosan egyébként még mindig nem jelentette be, hogy az április 22-én tartandó elnökválasztáson újraindul-e magát az államfői posztért.

A kijelentésnek a brit lap szerint az ad sajátos értelmezést, hogy a francia államfő egy nappal azután utalt a választókkal való találkozójára, hogy Angela Merkel német kancellár pártja főtitkárán keresztül megüzente a francia választóknak, hogy támogatja Sarkozyt az elnökségért vívott küzdelemben. "Angela Merkel és a CDU szerint Nicolas Sarkozy a megfelelő ember az Elysée-palotában, és ez a jövőben is így lesz" - jelenetette ki szombaton Hermann Gröhe, a CDU főtitkára, amikor részt vett a francia kormánypárt, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) gyülésén.

A főként gazdasági témákról szóló interjúban, amelyet az MTI szerint egyszerre hat, a Telegraph szerint kilenc országos francia tv- és rádiócsatorna is élőben közvetített a francia államfő azt is kijelentete, hogy "a világ és Európa pénzügyi helyzetének stabilizáláshoz a feltételek adottak. Európa már nincs a szakadék szélén. Mostantól minden erőnket a gazdasági válság megoldására kell fordítanunk".

Az interjúban Sarkozy részletesen kifejtette gazdasági terveit, azt igyekezve bizonyítani, hogy szocialista riválisával, Francois Hollande-vel szemben "kész elvégezni a piszkos munkát is", vagyis mandátuma végén is hajlandó meghozni olyan népszerűtlen intézkedéseket, amelyeket elengedhetetlennek tart a válságból való kilábaláshoz.

Az egyik legfontosabb ezek közül Franciaország versenyképességének javítása érdekében az áfa 1,6 százalékos megemelése - 21,2 százalékra - a szociális védőháló finanszírozására. Ezzel párhuzamosan a kormányzat csökkenti a munkáltatói járulékokat, amelyekből eddig a szociális kiadásokat fedezték. Az intézkedés október 1-jén, fél évvel az elnökválasztás után lép életbe. A munkáltatók terhei így 13 milliárd euróval csökkenek.

"Tíz év alatt Franciaország félmillió munkahelyet veszített el az iparban" - hívta fel a figyelmet az elnök. Hozzátette, hogy míg egy 4 ezer eurós fizetésből a járulékok Németországban 840 euróra rúgnak, addig jelenleg Franciaországban ennek dupláját kell a munkáltatóknak befizetniük.

Sarkozy nem titkolta hogy a szociális védőháló reformját, amelynek célja, hogy annak költségeit a munka helyett a fogyasztásra terhelje a kormány, a volt német kancellár, Gerhard Schröder programja ihlette. A szociáldemokrata politikus 2007-ben - néhány hónappal azelőtt, hogy riválisa, Angela Merkel nyerte meg a választásokat - számos népszerűtlen intézkedést vezetett be a német ipar megerősítésére és az ország pénzügyi helyzetének javítására.

Sarkozy azt is bejelentette, hogy Franciaország augusztusban - három hónappal az elnökválasztás után - 0,1 százalékos adót vezet be a pénzügyi tranzakciókra. Az elnök azt reméli, hogy ez sokkszerűen hat majd azokra az európai országokra, amelyek egyelőre ellenzik az intézkedés európai szintű bevezetését.

A köztársasági elnökválasztás első fordulóját április 22-én tartják Franciaországban. A legnagyobb ellenzéki párt, a Szocialista Párt köztársasági elnökjelöltje Francois Hollande, a párt korábbi főtitkára lesz, de december közepén bejelentette indulását Dominique de Villepin volt francia kormányfő, Nicolas Sarkozy államfő régi jobboldali ellenfele is.

Sarkozy indulását egyébként saját pártja mellett valamennyi politikai elemző kész tényként kezeli, a politikus hivatalos bejelentése azonban csak február végén, március elején várható, annak ellenére, hogy a már hetek óta kampányoló baloldali jelölt, Francois Hollande jelentős előnnyel vezet a felmérésekben. A jelenlegi elnök legnagyobb riválisát közel hatvan százalékkal választanák államfőnek a franciák, ha most tartanák az elnökválasztást.