Tibetiek városai: zárva

A kínai holdújév és a magukat felgyújtó szerzetesek is hozzájárultak a Kína tibetiek lakta térségeiben a múlt héten kirobbant zavargásokhoz. A tiltakozások valós mértéke ismeretlen, miután a kínai hatóságok szinte hermetikusan elzárták az érintett területeket a külvilágtól. A kiszivárgó információk arra utalnak, hogy egyre feszültebb a helyzet.

A kínai hatóságok szerint 18 civil és egy rendőr áldozata van a múlt heti, a többségi han nemzetiség illetve a rendőrőrsök elleni akcióknak az ország nyugati, tibeti kisebbség lakta vidékén. A Szecsuan tartomány tibeti autonóm területein, Aba és Kardze prefektúra több településén egy hete kirobbant zavargásokról azonban mást mondanak tibeti jogvédők. Szerintük legalább hét tibetit lőttek agyon kínai rendőrök, és hatvanan megsérültek, amikor a hatóságok szétverték a három különböző településen egyszerre fellángolt tüntetéseket - jelentette a Radio Free Asia (Szabad Ázsia Rádió), ázsiai eseményekkel foglalkozó amerikai médium.

Hasonló méretű tiltakozásokra a New York Times amerikai napilap szerint a 2008-as pekingi olimpia előtti hónapokban volt utoljára példa, akkor a tibeti fővárosban, Lhászában robbantak ki zavargások. Nehéz pontos képet kapni arról, mi zajlik a térségben, mivel a tüntetések leveréséről nincsenek elérhető független beszámolók.

A tibetiek lakta területeket szinte hermetikusan elzárták a külvilágtól a kínai hatóságok a hétvégére. Utazási tilalmat vezettek be, az oda igyekvőket az utakon elhelyezett ellenőrző pontokról fordítják vissza. Sok helyen korlátozták a helyi lakosok mozgását és a telefonszolgáltatást is.

Jegelni próbálják

A New York Times szerint minden illetéktelent igyekeznek visszafordítani. Egy újságírót azért küldtek vissza, mert túl jeges az út, két külföldi turistának pedig azt mondták, nem biztonságos a vidék, mivel lázadoznak a tibetiek. A CNN is arról számolt be hétfőn, hogy hiába próbáltak bejutni a térségbe, forgatócsoportjukat visszafordították egy ellenőrzőpontról, majd folyamatosan követték őket, feltehetően civil ruhás rendőrök. Elutazásuk előtt pedig a csengdui repülőtéren őrizetbe is vették munkatársaikat, és öt órán keresztül faggatták őket arról, kikkel beszéltek, és hol jártak.

Szecsuan tartomány három helyiségéből érkezett jelentés a múlt héten zavargásokról, ezekben megerősítették a hadsereg és a rendőrség egységeit. A tartomány Aba prefektúrájának székhelyét, Szedát szinte teljesen körbevették a fegyveres erők, a rendőrök és katonák korlátozzák a helyiek mozgását, és a telefonszolgáltatást is - jelentette helyszíni beszámolók alapján a Radio Free Asia.

A Twitteren és kínai mikroblogokon azonban szivárognak információk. Van, aki kaotikus helyzetről számol be, és azt írja, hogy a rendőrség az összes nem helyi járművet megállítja, de megtiltották a szállodáknak is, hogy szobákat adjanak ki tibetieknek vagy külföldieknek.

Az indiai székhelyű tibeti emigráns parlament egyik képviselője szerint a legszigorúbb katonai felügyeletet vezették be a zavargások érintette településeken, és a szigor kiterjed más, tibetiek lakta térségekre is. A New York Times szerint Csengduban, Szecsuan tartomány központjában is érezhető a készültség, a város tibeti negyedében található kormányzati épületeket katonák és rendőrök védik, ötven-százméterenként áll egy-egy folyamatosan villogó rendőrségi jármű.

Házkutatások, fenyegetés

A tibeti fővárosban, Lhászában is feszült a helyzet. A Free Tibet londoni székhelyű jogvédő szervezet szerint sorra tartanak házkutatásokat a hatóságok, szinte minden sarkon áll egy rendőr. Egy család, akinek az otthonát átkutatták, arról számolt be a jogvédőknek, hogy a hatóságok azt követelték tőlük, árulják el az összes rokonuk nevét és hollététét.

A hatóságok azt is jelezték, tudnak arról, melyik családnak vannak külföldi hozzátartozói, és arról is tudnak, hogy telefonkapcsolatban voltak velük. Arra figyelmeztették őket, tartózkodjanak attól, hogy tájékoztassák őket arról, mi zajlik a városban. "Azt mondták, tudják, ha külföldre telefonálnak, és felszólították őket, hogy kerüljék a politikai témákat" - idézte a New York Times a Free Tibet vezetőjét, Stephanie Bridgent.

Eközben a hivatalos kínai sajtóban a tibeti emigráns kormányt vádolják a zavargások kirobbantásával. A China Daily angol nyelvű kínai napilap arról írt, hogy az emigráns tibeti kormány összejátszik a nyugati országokkal, és a múlt heti események eltorzításával akarja aláásni Peking hitelességét. Az eseményekért a dalai lámát tették felelőssé, aki szerintük mindig is "hajlamos volt bajkeverésre", hogy elnyerje a nyugati államok támogatását.

Gyűlik a düh

Tibetben érezhetően feszültebb a helyzet az utóbbi hónapokban. Az elmúlt egy évben legalább tizenhat buddhista szerzetes gyújtotta fel magát a pekingi elnyomással szembeni tiltakozásképp, most januárban pedig négyen, volt olyan nap, hogy egy napon ketten is.

A New York Times szerint az egyik, magát felgyújtó szerzetes miatt kirobbant kisebb zavargás volt a kezdete a múlt heti eseményeknek. A lap tibeti érdekvédők beszámolóira hivatkozva azt írta, ezt számos további követte a tibetiek lakta térségekben, főleg ott, ahol a buddhista kolostorok és iskolák régóta a tibeti ellenállás központjainak számítanak. Meg nem erősített beszámolók szerint sok városban voltak hasonló események.

Lobszang Szengaj, a tibetiek indiai emigrációban élő kormányfője - a kalon tripa - egy, az International Herald Tribune-nak adott interjúban a kínai kormány "szigorú és érzéketlen" politikáját tette felelőssé a fejleményekért.

A dalai láma politikai feladatait tavaly átvevő Lobszang Szengaj szerint a múlt heti elégedetlenséget az szülte, hogy a hatóságok a kínai holdújév megünneplésére kényszerítették a tibetieket, pedig ez náluk sértésnek számít, mivel saját hagyományos újévüket február 22-én tartják. Ráadásul megtiltották a dalai láma képének kifüggesztését a buddhista templomokban és kolostorokban, és a tibeti buddhisták szellemi vezetőjének megtagadását is elvárják a szerzetesektől és apácáktól.