Kimenekítették az összes amerikait Szíriából

A szíriai hadsereg harckocsijai körbevették a rendszerrel szembeszálló ellenzék egyik központjának számító Homsz városát , majd a helyszíni tudósítók beszámolói szerint folyamatos tűz alá vették azt, illetve az ott élőket. Első ízben rakétákat is bevetettek. Hajnaltól délig legalább ötvenen haltak meg Homszban. Washingtonban hétfőn elrendelték a damaszkuszi amerikai nagykövetség kiürítését. Nagy-Britannia konzultációra hívta haza nagykövetét.

Szinte folyamatosan lehetett a robbanások hangját hallani hétfő reggel Homsz városában. A rendszerellenes tüntetések központját heves ágyútűz alá vette a szíriai hadsereg, a lázadók szerint egy kórházat is célba vettek a tizenegy hónapja tartó felkelés leghevesebb támadásában. Az intézményben több tucatnyi, a korábbi harcokban megsérült felkelőt ápolnak. Egy kormányellenes aktivista a BBC-nek azt mondta, hogy a szíriai kormány helikoptereket és tankokat is bevet a felkelők ellen. A Reuters szerint csak hétfő reggel ötvenen haltak meg Homszban.

A szíriai ellenzéki csoportok közben a nemzetközi közösséget sürgették, hogy vessen véget a mészárlásnak. Arab tévék helyszíni közvetítésein látható, hogy sűrű füstoszlopok gomolyognak a város felett, ágyúdörej hallatszik, miközben a minaretekből reggeli imára hívják a hívőket.

A Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) nevű ellenzéki mozgalom szerint a szíriai rezsim azért vezényelt harckocsikat és katonákat a város köré, mert "nagyobb támadásra" készül. Az SZNT ezért felszólította a nemzetközi közösséget és szervezeteket, illetve a sajtó képviselőit, hogy gyorsan cselekedjenek, és akadályozzanak meg egy újabb mészárlást az ostromlott városban.

Az ágyútűzre néhány felkelő automata fegyverekkel válaszol, a BBC Homszba bejutott tudósítója szerint azonban ez meglehetősen haszontalan reakció. Homszban a halottakat éjszaka temetik el, mert attól tartanak, hogy a hadsereg célba veszi a gyászolókat.

Az ellenzék szerint felbátorodhat Aszad rezsimje

A felkelők attól tartanak, hogy az ENSZ Szíriát elítélő határozattervezetének a szombati kínai és orosz vétója felbátorítja a rezsimet, hogy gátlástalanul letörje a felkelést.

A határozattervezet már a múlt héten felpuhult. Annak érdekében ugyanis, hogy Oroszország is elfogadja a dokumentumot, már nem szerepelt benne nyíltan az az utalás, hogy Bassár el-Aszad elnöknek le kellene mondania uralmáról. A legújabb változatból hiányzott a felszólítás az új nemzeti egységkormány megalakítására is, továbbá elhagyta az Arab Liga másik követelését is a szabad választások megtartásáról. A módosított szövegből kimaradt az a bekezdés is, amely felszólítja az ENSZ-tagállamokat, hogy akadályozzák meg a Szíriába irányuló fegyverszállításokat. Oroszország az arab állam egyik fő fegyverszállítója.

Oroszország és Kína végül megvétózta az Arab Liga által kezdeményezett tervet szombaton, egy nappal az után, hogy a szíriai kormányerők több mint kétszáz embert megöltek egy újabb megtorló akcióban. Ezek után a Szíriai Nemzeti Tanács Moszkvát és Pekinget tette felelőssé azért, mert egyre több embert ölnek meg Szíriában. A vétót felelőtlennek nevezte a szíriai ellenzék, és figyelmeztetett, hogy ez felér egy felszólítással a büntetlen öldöklésre.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter paródiának nevezte az orosz és kínai vétót, és a támogatásáról biztosította a szíriai ellenzéket. Az orosz külügyminiszter-helyettes ugyanakkor a nyugati országokat tette felelőssé a kompromisszum hiányáért. Moszkva azt kifogásolta, hogy a javaslat az ellenzéket bátorította, és csak a kormányerőket ítélte el. A kínai állami média is megvédte a Peking döntését a vétóról. A kínai beszámolók szerint a nyugati hatalmak a határozattervezettel szíriai rendszerváltásra szólítottak fel, és a korábbi afganisztáni, iraki és líbiai példákat hozták fel. Kína álláspontja szerint a határozattervezet indokolatlan nyomást helyezett a szíriai kormányra, és megelőlegezte a Szíriában egymással szembenálló felek közötti bárminemű párbeszéd eredményét.

Hosszú, elhúzódó konfliktusnak ágyazott meg a vétó

A határozattervezet elkaszálása után egy nappal Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a szíriai felkelés brutális polgárháborúvá alakulhat. A szíriai konfliktus a jelenlegi állás szerint még nagyon hosszú ideig elhúzódhat, és ehhez hozzájárul az Arab Liga és a nyugati hatalmak javaslatának a kudarca is - mondta Clinton.

Egy, a Reuters hírügynökség által idézett libanoni újságíró szerint a vétó után Szíriában már polgárháborúról lehet beszélni. A válsághelyzetekkel foglalkozó International Crisis Group szakértője, Peter Harling pedig úgy véli, a vétót nyilvánvalóan támogatásként értékeli a szíriai rezsim, amely így tovább ragaszkodhat ahhoz az álláspontjához, hogy iszlamista lázadók ellen harcol.

A tavaly márciusban tüntetésekkel induló szíriai felkelésnek az elmúlt hónapokban mind inkább katonai jellege lett: miközben az ellenzéknek egyre több a fegyvere, addig Aszad biztonsági apparátusának még mindig megvannak az eszközei arra, hogy - legalábbis egyelőre - féken tartsa a lázadást.

A Los Angeles Timesnak nyilatkozó Joshua Landis Szíria-szakértő szerint nem várható gyors megoldás a szíriai konfliktus rendezésére. Bár a rezsim bukásra van ítélve, hosszú időbe telhet, amíg valóban meg is bukik. Egy ilyen konfliktus azonban Szíria stratégiai és geopolitikai jelentősége miatt bizonytalanságot okozhat a régióban. A lap szerint az ENSZ határozattervezetének az elfogadása esetén sem lett volna világos, hogy miképpen lehet távozásra kényszeríteni Aszadot, hiszen a dokumentum nyíltan kizárta a katonai beavatkozást.

Bár Clinton hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a szövetségesei tovább növelik a diplomáciai nyomást Aszad rezsimjén és támogatják a kormányellenes csoportokat, Washingtonnak gondot okozhat, hogy a meglehetősen sokszínű és megosztott, iszlamistákat, világiakat, fegyveres lázadókat és szakadárokat is magába foglaló ellenzéki csoportok közül melyiket támogassa.

Közben az Egyesült Államok elrendelte damaszkuszi nagykövetségének kiürítését. Hiába kérték ugyanis, nem kaptak garanciát arra, hogy helyben szavatolni tudnánk a diplomaták biztonságát. A képviselet munkatársai hétfőn el is hagyták az országot, jelentette a CNN. Röviddel az amerikai lépés utána Londonban bejelentették: Nagy-Britannia konzultációra hívta haza szíriai nagykövetét.

Mindeközben Barack Obama amerikai elnök arról beszélt, hogy Washington fokozni fogja a Szíriára nehezedő nyomást, ám úgy fogalmazott: megítélése szerint a válság fegyveres beavatkozás nélkül is megoldható. Mint mondta, nem minden esetben kell és lehet alkalmazni azt a módszert, amivel megbuktatták Kadhafi líbiai vezetőt.

Moszkva szerint belügy a szíriai konfliktus

Oroszország a vétó ellenére jelezte, hogy kész közvetíteni a szíriai konfliktusban. Szergej Lavrov külügyminiszter és az orosz hírszerzés vezetője a tervek szerint kedden találkozik Aszaddal, az elnök lemondása azonban valószínűleg nem fog szóba kerülni, noha a Szíriai Nemzeti Tanács ezt tekinti bármiféle tárgyalás előfeltételének.

A brit külügyminisztérium volt diplomatája, Charles Crawford a Telegraph című brit lap internetes oldalán megjelent blogbejegyzésében megemlítette, hogy az orosz vétóban szerepet játszhatott az is, hogy jelenleg nem tudható, ki kerülne Aszad helyére. Sem a mérsékelt, a Nyugattal látszólag jó kapcsolatot ápoló iszlamisták, sem a radikális, mindenkivel szembeforduló iszlamisták hatalomátvétele nem tűnik vonzónak Moszkva szemében. Bár Oroszország is elismeri, hogy Szíriának komoly belügyi problémái vannak, úgy véli, hogy ezeket maguknak a szíriaiaknak kell megoldaniuk. Crawford szerint a vétó nemcsak Szíriáról szólt, hanem Oroszország hatalmáról is.

Szergej Lavrov egyébként utólag közölte, Oroszország azt kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy külügyminiszterének keddi damaszkuszi látogatása előtt ne szavazzon a szíriai megtorlásokat elítélő határozatról, de a testület nem vette figyelembe ezt a kérést. Az orosz diplomácia vezetője szerint Moszkvát meglepte, hogy a testület elutasította "teljesen logikus" módosító javaslataikat, s úgy vélte, a Nyugat "méltatlan módon és hisztérikusan" reagált a szombaton szavazásra terjesztett tervezet orosz és kínai részről történt megvétózására.

Emberi jogi szervezetek szerint tavaly március óta több mint hétezer embert öltek meg a szíriai biztonság erők. Az ENSZ januárban feladta az áldozatok számának a nyilvántartását, mert állítása szerint nehéz megerősíteni az adatokat. A szíriai rezsim azt állítja, a "felfegyverzett bandák és terroristák" elleni harcokban a biztonsági erők kétezer tagja vesztette életét.